Miközben Szlovákia az aszály miatt egyelőre nem tudja jelentősen növelni a Duna Magyarországra érkező vízhozamát, Csehország kulcsszerepet játszik a paksi atomerőmű kiesése miatt kialakult energiakrízis kezelésében. Bár a Magyarországra érkező villamos energia döntő része Szlovákia felől lép be az országba, a szakmai elemzések szerint annak jelentős részét valójában cseh erőművek termelik meg, így a vízhiány és az energiaellátás terén egyszerre vált meghatározóvá a két északi szomszéd szerepe.
   Tomás Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy országa jelenleg nem tudja jelentősen növelni a Duna Magyarországra érkező vízhozamát. Indoklása szerint egy ilyen intézkedés két napon belül vízhiányt okozna Szlovákiában, ezért a jelenlegi aszályos helyzetben erre nincs lehetőség.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország jelenleg másodpercenként 400 köbméter vizet kap az Öreg-Duna medrén keresztül, amely rendszer hétfő óta van érvényben. Emellett a bősi vízerőmű felől további 250 köbméter víz érkezik, amely Szap térségében egyesül a régi mederrel. Taraba szerint ezzel Szlovákia teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit.
   Elutasította azokat az állításokat is, amelyek szerint Szlovákia az áramtermelés érdekében tartaná vissza a vizet a bősi vízerőműben. Közlése szerint a nyolc turbinából jelenleg mindössze egy működik, amelynek elsődleges feladata a szükséges vízhozam biztosítása. Hozzátette, hogy jelentős csapadék esetén Szlovákia kész lenne a többletvizet Magyarország felé engedni, amennyiben ez nem veszélyezteti a Duna szlovákiai szakaszának vízellátását.
   A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt ugyanakkor a paksi atomerőmű termelése is jelentősen visszaesett, ezért Magyarország a kieső villamosenergia-mennyiség pótlására fokozta az importot.
   Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén arról írt, hogy Szlovákia kész segítséget nyújtani Magyarországnak villamosenergia-szállításokkal. A villamosenergia-piac működése azonban ennél összetettebb: az áram nem politikai döntések alapján, hanem a regionális piac és a hálózati viszonyok szerint áramlik oda, ahol szükség van rá.
   Orbán Anita külügyminiszter arra kérte a szlovák környezetvédelmi minisztert, segítsen, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű víz érkezzen a Dunán Magyarországra, és szakembereik mindent tegyenek meg annak érdekében is, hogy a vízhozam a lehető legegyenletesebb legyen.
   Bár a Magyarországra érkező import legnagyobb része továbbra is Szlovákia felől érkezik, ez nem jelenti azt, hogy azt ott állítják elő. Szlovákia maga is jelentős mennyiségű villamos energiát importál, elsősorban Csehországból és Lengyelországból, majd ennek egy része a regionális hálózaton keresztül Magyarországra jut.
   Az elmúlt napok termelési és kereskedelmi adatai alapján a paksi atomerőmű kiesését elsősorban a cseh villamosenergia-termelés ellensúlyozza. Csehország a térség egyik legnagyobb nettó áramexportőre, és az esti órákban – amikor Magyarország importigénye a legmagasabb – gáztüzelésű, széntüzelésű és szivattyús-tározós erőműveivel jelentős többletenergiát tud biztosítani.
   Magyarországon a hazai gáz- és szénerőművek termelése ugyan nőtt a paksi blokkok visszaterhelése óta, de ez csak a kieső nukleáris termelés kisebb részét pótolja. A hiány döntő részét továbbra is import fedezi, mivel a külföldről vásárolt villamos energia jelenleg olcsóbb, mint a hazai tartalékkapacitások teljes körű kihasználása.
   A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy a rendkívüli aszály nemcsak a vízgazdálkodást, hanem az energiaellátást is alapvetően befolyásolja. Miközben Szlovákia saját vízkészleteinek megőrzése érdekében nem tud több vizet biztosítani Magyarországnak, a magyar villamosenergia-rendszer stabil működéséhez jelentős mértékben hozzájárul a Csehországban megtermelt, Szlovákián keresztül érkező importáram.

Forrás: Kontroll / Tóth-Sípos Ádám