2012/09/20 - 10:13 MTI, Index - Szent Korona Rádió

A harmadik negyedév végéig már csaknem 11 ezer lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, de a harmadik negyedévben visszafogottabban árvereztek a korábbiaknál, tíz árverezhető lakásból csak hét került kalapács alá.

A Világgazdaság csütörtöki száma a PSZÁF adatait ismertetve közölte, hogy a jelzálog-hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézmények egy kvótarendszer alapján jelölhetnek ki ingatlanokat kényszerértékesítésre. Jelenleg pedig a 90 napon túli késedelembe esett adósok esetében a lakások 3 százalékát árverezhetik el.

A kvóta alapját képező lakások száma már megközelítette a 114 ezret, az első fél évben még 107 ezer volt. A harmadik negyedévben ez alapján az árverésre kijelölhető lakások száma meghaladta a 4 ezret, míg az előző negyedévben 3800 volt.

A sokat bírált kilakoltatási moratórium feloldása, vagyis tavaly október óta 10 914 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a pénzügyi szolgáltatók. Ez a szám azonban a következő hónapokban várhatóan dinamikusan növekszik majd, részben azért, mert a jelzálog fedezetű hiteleknél - különösen a devizaalapúaknál - a 90 napon túl késedelmes tartozások aránya gyorsan emelkedik. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint például az idei első és második negyedév között több mint 40 milliárd forintnyi deviza-jelzáloghitel vált 90 napon túl késedelmessé.

A legfertőzöttebb terület Pest megye és Budapest, az előbbi adja az árverésre kijelölt ingatlanok 14,2, az utóbbi 11,64 százalékát.

Devizahitelesek vannak veszélyben

A jelzáloghitelesek közül a kényszerértékesítés leginkább a devizahiteleseket fenyegeti. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az első fél év végén a 90 napon túl késedelmes hitelek állománya az összes lakossági hitelt figyelembe véve 1138,2 milliárd forintot tett ki, ebből a több mint egy éve lejárt kölcsönöké már megközelítette a 700 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a háztartási hitelek több mint 16 százaléka volt már három hónapon túli késedelemben, és lassan csaknem minden tizedik hitel már több mint egyéves csúszásban van.

A devizaalapú lakás- és szabad felhasználású kölcsönök esetében nagyon rosszak a mutatók. A lakáscélú devizakölcsönök több mint 15 százaléka, a szabad felhasználású deviza-jelzáloghiteleknek pedig a 24 százaléka késedelmes 90 napon túl. A forinthiteleknél lényegesen jobbak a mutatók, a piaci kamatozású kölcsönök esetében 12 százalékos a 90 napon túl megcsúszók aránya, a támogatott forinthiteleseknek pedig jelenleg mindössze a 3,5 százalékát fenyegeti a kényszerértékesítés.