Június végén írtuk meg, hogy az Orbán-kormány a választások előtt fél évvel szinte észrevétlenül hozott létre egy rejtélyes intézményt Jeruzsálemben. A leköszönő miniszterelnök terve az lehetett, hogy választási győzelme után első külföldi útja is ide vezet majd, hogy ünnepélyesen átadja a Jeruzsálemi Magyar Akadémiát. Az adatigénylésünkre most megküldött kormányhatározatból kiderül: az intézmény elindítására több mint félmilliárd forint közpénzt tapsolt el az előző kormány, és évente további csaknem 200 millió forinttal számoltak a működtetésére.
   A Miniszterelnökség megküldte a választ a Jeruzsálemi Magyar Akadémia miatt benyújtott közérdekű adatigénylésünkre: a Vörös Győző vezette szellemi végvár alapítását a 2073/2025. számú kormányhatározat rögzíti, ami részletesen rendelkezik az intézmény létrehozásáról és finanszírozásáról is.
   A dokumentum szerint a Jeruzsálemi Magyar Akadémia a tel-avivi magyar nagykövetség ernyője alatt működik, a „diplomáciai lépések megtételével” és a megnyitáshoz szükséges intézkedésekkel – ezek az épület kialakításához szükséges építési, informatikai és biztonságtechnikai beruházások – az akkori külgazdasági és külügyminisztert, valamint kulturális és innovációs minisztert, azaz Szijjártó Pétert és Hankó Balázst bízták meg. A kezdeményezés előzménye, hogy 2019-ben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Szijjártó közösen avatták fel a magyar külgazdasági képviseletet Jeruzsálemben.
   Az akadémiára a Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly közel 537 millió forint, a Kulturális és Innovációs Minisztérium 28 millió forint többletforrást különített el. A dokumentum azt is előírja, hogy 2026-tól évente összesen legalább 191 millió forint álljon rendelkezésre a finanszírozásra.

   A most megküldött kormányhatározat azonban egy sor kérdésre továbbra sem ad választ, amit korábbi cikkünkben is felvetettünk: még mindig nem ismert, hány alkalmazott dolgozik az intézményben, milyen jogi konstrukcióban használják a jeruzsálemi ingatlant, pontosan mire költötték a megítélt forrásokat, illetve milyen költségvetésből működik jelenleg az akadémia.

Magyar csoda Jeruzsálemben
   Június végén írtuk meg, hogy az Orbán-kormány a 2026-os választások előtt fél évvel, szinte észrevétlenül hozta létre a Jeruzsálemi Magyar Akadémiát a város egyik legdrágább negyedében. Az intézmény 2025 decemberében nyitotta meg kapuit, saját tudományos folyóiratot indított, vezetője, Vörös Győző ókorkutató pedig 2030-ig kinevezett igazgatóként hivatkozik magára. Akkor azonban sem alapító okiratot, sem kormányhatározatot, sem költségvetési dokumentumot nem találtunk, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az állami szervekhez.
   Forrásaink szerint Orbán Viktor terve az lehetett, hogy választási győzelme után első külföldi útja Jeruzsálembe vezet majd, ahol ünnepélyesen is átadják az akadémiát. Információink szerint az intézmény éves költségvetése még a tel-avivi magyar nagykövetség teljes büdzséjét is meghaladhatta volna.
   Az akadémia az előkelő Talbiyeh negyedben, a George Washington utca 6. szám alatt működik, közvetlenül a Keresztény Ifjak Egyesülete (YMCA) épülete mellett. Az intézményről az első fényképeket nem is a magyar, hanem az izraeli sajtó, a Times of Israel közölte, ami „embassy branch”-ként, vagyis a magyar nagykövetség egyik ágaként írta le az akadémiát.
   A Jeruzsálemi Magyar Akadémia honlapja gyakorlatilag üres, nincs impresszuma, a programnaptár szerint a megnyitása óta nem rendeztek itt egyetlen eseményt sem, miközben már saját tudományos folyóiratot is kiadtak. Az intézmény Facebook-oldalát csak hónapokkal a megnyitás után, napokkal az áprilisi választások előtt hozták létre.
   Az izraeli sajtó korábban több cikkben is „diplomatic mission” és „foreign mission” kifejezésekkel utalt az intézményre, ami azt jelentheti, hogy a Jeruzsálemi Magyar Akadémiának nem csupán kulturális, hanem külpolitikai szerepet is szánt volna a kormány.
   Az intézmény vezetője, a kilencvenes években egy kamu fáraósírról elhíresült Vörös Győző az intézmény létrejöttét úgy értelmezte, hogy az Orbán-kormány „újraalapította az ezeréves jeruzsálemi magyar jelenlétet”.

Megpróbálták eltitkolni
   Pénteken írtuk meg, hogy a Transparency Magyarország több évnyi pereskedés után hozzájutott 42 darab nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározathoz, amikből kiderült, hogy Orbánék 2021 és 2023 között legalább 160 milliárd forint közpénz sorsáról döntöttek olyan határozatokkal, amiket nem kellett közzétenni a Magyar Közlönyben.
   A Kabinetiroda eredetileg még ezek létezését is igyekezett eltitkolni, az iratokat csak többszöri bírósági eljárás után adták ki.
   A kiperelt dokumentumok szerint a nem nyilvános kormányhatározatokkal elsősorban kormányközeli alapítványokat és szervezeteket finanszíroztak: a legnagyobb támogatást a Makovecz Campus Alapítvány (52 milliárd forint), a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (27 milliárd), a Batthány Lajos Alapítvány (közel tízmilliárd), valamint az Áder János-féle Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (ötmilliárd) kapta, de jutott pénz többek között Schmidt Mária közalapítványának, a Kommentár Alapítványnak és az Alapjogokért Központnak is.
   A Transparency szerint a gyakorlat jogsértő, mert a 2000-es határozatok eredetileg kizárólag pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó döntésekre szolgálhatnak. Ennek ellenére a kiperelt iratok szerint az Orbán-kormány jelentős költségvetési támogatásokat osztott szét ezen a nem átlátható csatornán keresztül, megkerülve a nyilvánosságot.

Forrás: Átlátszó / Solti Hanna