Már a beruházás előkészítése során ismert volt, hogy az új ipari létesítmény régészeti lelőhelyen épül, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei 2023 és 2025 között már dolgoztak a területen.
Az építkezés előtt és a földmunkákkal párhuzamosan végzett régészeti munkák során most csaknem négyszáz régészeti emléket és több ezer leletet tártak fel a Krisztus előtti 5. évezredtől egészen a kora újkorig.
A legnagyobb szenzáció egy több mint 200 darabból álló, két kilogrammot meghaladó kelta ezüst éremkincs, amely mindössze 30–40 centiméter mélyen rejtőzött a földben. A Krisztus előtti 2. század végéről, az 1. század elejéről származó úgynevezett velemi típusú tetradrachmákat egy gödörben rejtették el a kelták, az érmék egy részét pedig egy kis edényben helyezték el. A mezőgazdasági művelés az évszázadok során megbolygatta a sekély mélységben rejtőző leletegyüttest. A régészek először néhány érmére bukkantak, majd fémkeresőt alkalmazva fokozatosan jutottak el a kincs központi részéig - olvasható az energiaszolgáltató cég közleményében.
A beszámoló szerint feltárás során számos olyan lelet is napvilágot látott, amely az egykor ott élők mindennapjairól mesél. A régészek szerint az egyik legrégebbi egy csaknem 7000 éves, kisméretű, csiszolt kőből készült vésőbalta, amelyet feltehetően erdőirtáshoz, famegmunkáláshoz és építkezéshez használtak.
A kora vaskorból, a Kr. e. 7–6. századból egy pávaszemmintás üveggyöngy is előkerült, amely egykor egy ékszert díszíthetett. Ugyanebből az időszakból olyan edényeket is találtak a régészek, amelyekbe ételt és italt helyeztek az elhunytak mellé, hogy elkísérjék őket a túlvilágra. A kelta korból pedig egy földbe mélyített épületben talált kézimalom két, épségben fennmaradt köve őrzi az egykori mindennapok emlékét - olvasható a dokumentumban.
A területen a római korban villagazdaság működött, amelynek épületeit az évszázadok során teljesen elbontották, építőanyagait pedig széthordták. A feltárás során a mégis sikerült a szakembereknek részben rekonstruálniuk a központi épület alaprajzát. A feltárt épületrész mintegy 300 négyzetméteres volt. Onnan került elő az a különleges téglatöredék is, amely egy kutya mancsának lenyomatát őrzi. A téglát egykor a római padlófűtési rendszer fűtőterének lefedéséhez használhatták - írták.
Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója az október 21-i átadóünnepségen jelentette be, hogy a leleteket terveik szerint a szombathelyi múzeum időszaki kiállításán ismerheti meg a nagyközönség.
Az E.ON vállalatcsoport a Danube InGrid projekt keretében 7,5 milliárd forintból építette meg a Szombathely Észak alállomást, és valósította meg a kapcsolódó hálózatfejlesztéseket. A beruházás a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényének kiszolgálását segíti. Az E.ON és a régészeti szakemberek szoros együttműködésével a feltárásokat sikerült összehangolni a beruházás előkészítésével és kivitelezésével - áll a közleményben.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges









