Történelmi helyzet elé néz Magyarország: a Paksi Atomerőmű teljes leállítására készülnek, amire az erőmű üzembe helyezése óta még nem volt példa. A villamosenergia-rendszerből ezzel a hazai termelés csaknem fele tűnik el, estére pedig akár a kétharmada is kieshet. A következő hetek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a rendszer képes lesz-e fenntartani az egyensúlyt, miközben az ország egyre nagyobb mértékben szorulhat importra.
   A Paksi Atomerőmű teljes leállítása olyan esemény, amelyre az erőmű átadása óta még nem volt példa, még a legsúlyosabb korábbi üzemzavarok idején sem kellett minden blokkot egyszerre leállítani. „Bár a döntés rendkívüli, a szakemberek szerint a villamosenergia-rendszer felkészülten fogadja a helyzetet, ugyanakkor a következő hetek komoly próbatételt jelentenek majd nemcsak Magyarország, hanem az egész közép-európai energiarendszer számára” – írta a G7.hu.
   A villamosenergia-hálózat működése folyamatos egyensúlyozást igényel: minden pillanatban pontosan annyi áramnak kell bekerülnie a rendszerbe, amennyit a fogyasztók felhasználnak. Ha ez az egyensúly felborul, annak súlyos következményei lehetnek, ahogyan azt a tavalyi spanyolországi országos áramszünet is megmutatta, ahol a hálózat összeomlása után megbénult a közlekedés, a kommunikáció és az ipari termelés.
   Magyarországon ezt az egyensúlyt a MAVIR felügyeli. Most azonban egyszerre két jelentős termelőegység kiesésével kell számolnia: a Paksi Atomerőmű teljes leállásával, valamint a Dunamenti Erőmű átmeneti kiesésével, amely ugyan várhatóan rövidesen újraindulhat.
   Az elmúlt hónapokban Paks biztosította a hazai villamosenergia-termelés mintegy 40 százalékát, míg a gázerőművek további közel tíz százalékot adtak.
   A nukleáris blokkok teljes leállásával így a megszokott termelés közel fele eltűnik a rendszerből.
   A helyzet az esti órákban válik igazán kritikussá. Napközben a naperőművek jelentős mennyiségű energiát termelnek, ám naplemente után ez a kapacitás gyakorlatilag megszűnik. Ilyenkor normál esetben Paks fedezi a hazai termelés mintegy kétharmadát, ezért a leállás különösen az esti csúcsfogyasztás idején jelent komoly kihívást.
   Éppen ezért a kormány arra kérte a lakosságot, hogy lehetőség szerint 17 és 22 óra között kerüljék a nagy energiaigényű berendezések használatát, például az elektromos autók töltését vagy a nagyobb háztartási gépek működtetését.
   A kieső termelést részben a hazai tartalék erőművek indításával próbálják pótolni, de ezek kapacitása korlátozott, ráadásul nem minden erőmű képes rövid idő alatt teljes teljesítményre felpörögni. Emiatt kulcsszerepe lesz az importnak.
   Az európai villamosenergia-hálózat összekapcsoltsága lehetővé teszi, hogy Magyarország más országokból vásároljon áramot. Az elmúlt időszakban elsősorban Szlovákiából és Ukrajnából érkezett jelentős mennyiségű villamos energia, és várhatóan a következő hetekben is az import biztosíthatja a hiányzó kapacitás jelentős részét.
   A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a régió több országa is hasonló problémákkal küzd. Romániában például a Duna alacsony vízállása miatt le kellett állítani a csernavodai atomerőművet, amely az ország villamosenergia-termelésének jelentős részét biztosítja. Emellett az osztrák és szlovák hálózat egyes szűk keresztmetszetei korlátozhatják, hogy mennyi importáram juthat el Magyarországra.
   A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szakértői szerint ugyanakkor országos áramszünettől nem kell tartani. A paksi blokkok leállítása fokozatosan történik, így a rendszernek van ideje alkalmazkodni. Sokkal valószínűbb, hogy a feszültséget az áramtőzsdei árak emelkedése jelzi majd.
A magas árak ugyanakkor automatikusan csökkenthetik a fogyasztást is, mivel számos nyugat-európai nagyvállalat szerződése lehetővé teszi, hogy rendkívüli piaci helyzetben átmenetileg visszafogják energiafelhasználásukat.
   Az így felszabaduló villamos energia végső soron a közép-európai térségbe, így Magyarországra is eljuthat.
   A szakértők szerint a mostani helyzet az egész európai villamosenergia-rendszer egyik legnagyobb stressztesztje lesz az elmúlt években. Ugyanakkor hosszabb távon pozitív következményekkel is járhat: ráirányíthatja a figyelmet azokra a hálózati szűk keresztmetszetekre, amelyek fejlesztése növelheti az európai energiaellátás biztonságát a jövőben.

Forrás: Kontroll / Tóth-Sípos Ádám