Pozsonyban és Kassán vásárolt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány cége értékes műemlék-ingatlanokat.

A magyar kormány egy állami alapítvány cégén keresztül vásárolt értékes szlovákiai műemlék épületeket – derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK).

Az Új Szó cikke szerint Kassa belvárosában, a Szent Erzsébet-dóm mellett lévő műemlék épületet idén január 11-én vásárolta meg egy Manevi nevű cég, amely a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványé.

Az ICJK szerint az alapítványt a magyar kormány hozta létre, majd közel 44 millió euró értékben juttatott neki állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit. A lap szerint ezek a cégek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. A két céget kezelő alapítvány kuratóriumában viszont Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti.

A cikk szerint nem a fenti volt az egyetlen ingatlanvásárlás. A Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, amelyek egykor a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete épületei voltak. Emellett még a trencséntyeplici Vlára fürdőház is a Manevié lett.

Az Új Szó szerint az ipolysági Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került.

A magyar állam közvetlen módon is vett szlovákiai ingatlanokat, két kassai műemlék épületet is megvásárolt nyáron. Az ICJK azt írta, a két ingatlan a magyar külügyminisztériumé, de ezen kívül egy további kassai épületük is van.

Ivan Korčok külügyminiszter szembesítette azzal Szijjártó Pétert, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. Azt is nehezményezte, hogy minderről csak a sajtóból értesültek, mint ahogy arról is, hogy egy összesen 400 millió eurós befektetési alapból (Termőföld Magántőkealap) vettek volna a határon túli régiókban mezőgazdasági területeket.

Ezek után a magyar kormány visszavonulót fújt és Orbán Viktor visszavonta a magántőkealap létrehozásáról szóló nyári döntését.