Kedden a napirend előtti felszólalások után határozathozatalokkal folytatódott az Országgyűlés munkája. Többek között a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról, az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében szükséges törvénymódosításokról és a közmédiát átalakító előterjesztésről is szavaztak. A Fidesz nemmel voksolt, a kormányoldal igennel.
   Elsőként az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről című tiszás javaslatról szavaztak, melyet el is fogadtak 145 igen és 38 nem szavazattal. A módosítás alapján a vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a testület elnöke határozatában erre kötelez. A jogszabály lehetővé teszi pénzbírság kiszabását azokkal szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibájukból nem tesznek eleget. A törvény emellett lehetővé teszi az elővezetés elrendelését azok esetében, akik szabályszerű idézés ellenére ismételten vagy nyilvánvalóan rosszhiszemű módon maradnak távol a bizottság üléséről. Az elővezetés kizárólag törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén történhet, bírói kontroll mellett. A vizsgálóbizottság létrehozása szempontjából ellenzéki képviselőnek tekintendő az a képviselő is, aki olyan párt képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett kormány időszakának megfelelő parlamenti ciklusban nem rendelkezett országgyűlési frakcióval.
   Majd a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló javaslatról voksoltak, ezt is elfogadták, 145 igennel, 39 voksolt ellene. A Tisza három képviselője által benyújtott kezdeményezés a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény kiegészítéseként megtiltja olyan politikai reklám terjesztését, amely "az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul". Nem lehet a jövőben személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjeleníteni. A médiatanács a beérkező kérelmek alapján határozatban dönthet arról, hogy egy tájékoztatás álláspontja szerint tiltott politikai reklámnak minősül-e. A választási eljárásról szóló törvény módosítása nyomán a jövőben nem lehet választási plakátot elhelyezni a közvilágítási, villany- és telefonoszlopokon, jelzőtáblákon, valamint fákon sem. A választási plakátok esetében is rögzíti a törvény a kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő, illetve a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatású vagy a közízlést sértő tartalom tilalmát, valamint megtilt mindent hirdetést reklámhálón és építési reklámhálón. A helyi önkormányzatok jogkörét bővítenék, lehetővé téve, hogy településükön saját hatáskörben reklámeszköz-kihelyezési tilalommal érintett területeket jelöljenek ki.
   Ezt követte a közmédiát átalakító, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló szavazás, ez is megkapta a szükséges többséget 145 igent 39 nem mellett.
   Szintén kétharmadra volt szükség az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges törvények módosításához, ezt is elfogadták 142 igen és 39 nem mellett. A törvény célja, hogy egységes keretben rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek szükségesek Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférésének biztosításához. A szabályozás elősegíti a Magyarország és az Európai Unió intézményei közötti megállapodások végrehajtását, valamint a fejlesztési források mielőbbi rendelkezésre állását. A Fidesz politikusai egyik javaslatot sem támogatták. A parlament szigorította a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság érdemi jogosítványokat kap. Az új vagyonnyilatkozati szabályozás kiterjed a magas közjogi, állami, önkormányzati és közpénzekhez kapcsolódó tisztségekre is, és jogkövetkezményeket tartalmaz. A közbeszerzéseket illetően csökken az egyajánlatos eljárások mozgástere, és új garanciákat építettek be a koncessziós beszerzésekbe.
   A törvény megerősíti az információszabadság és a közadatok nyilvánosságát, bővül a központi információs közadatnyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek köre többek között a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvákkal) és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekkel, valamint a HUN-REN magyar kutatási hálózattal. A szabályozás a pénzmosás elleni szabályokkal összhangban rendezi a zártkori befektetési alapok, magántőkealapok és kockázatitőke-alapok tényleges tulajdonosi adatainak megismerhetőségét és naprakészen tartását.
Szégyen és árulás, hogy a Fidesz leszavazta az uniós ezermilliárdok hazahozatalát szolgáló jogszabálycsomagot – a Kormányzati Kommunikáció ezzel a címmel küldte el Magyar Péter Facebook-posztját a három szavazásról. „A fideszes képviselők megint elárulták a hazájukat” – kommentálta egy hozzászólásban. 
   Délután elfogadta a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényt is az Országgyűlés. A parlament 130 igen, 36 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el, a Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által jegyzett, az árak megállapításáról szóló törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítást. Az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetését a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokolták. A jogszabály a hatósági ár kivezetése mellett, az üzemanyagpiac változékonyságára hivatkozva, lehetőséget ad a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy a későbbiekben rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Erre a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén lesz lehetősége a miniszternek, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel.

Így változik a közmédia, jön a Sajtóalap
   A megszavazott jogszabálynak köszönhetően teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere, létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága az MTI Nonprofit Zrt. megalakulásával, a közmédia új tulajdonosi-felügyeleti szerve pedig a Független Közmédia Testület lesz. Az Országgyűlés 145 igen, 39 nem szavazattal fogadta el Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián tiszás képviselők előterjesztését. A jogszabály szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az így létrejövő társaság neve Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. lesz, ez a szervezet viszi tovább a rádiós, televíziós, audiovizuális, digitális és műsorgyártási közszolgálati feladatokat. Visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága, megalakul a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., amely külön költségvetési bontással működik majd, és feladata lesz hírek, írott és videós tudósítások, fényképek, háttéranyagok, grafikák és dokumentációs adatok szolgáltatása a hazai és külföldi eseményekről.
   Az MTI-nek a jogszabály szerint a parlamenti pártokról, más pártokról, civil szervezetekről, a kormányról, közigazgatási szervekről, önkormányzatokról, bíróságokról és ügyészségekről is tájékoztatnia kell, valamint tudósítói hálózatot kell fenntartania országos – budapesti és vármegyei szinten – a Kárpát-medence magyarlakta területein, és külföldön az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének megfelelően. Nyílt pályázaton választják majd ki a két nonprofit médiacég vezérigazgatóit; kizáró ok lesz, ha valaki az előző öt évben miniszterelnök, kormánytag, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester, párttisztségviselő vagy más pártpolitikai szereplő volt. A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI költségvetését három évre szóló önálló törvényben állapítja majd meg az Országgyűlés, első alkalommal a 2028-as évtől.
   A megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja az új közszolgálati médiacégek felett. A testület kilenc tagból áll majd: hat tagot a parlamenti képviselőcsoportok – fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki frakciók - jelölnek hármat pedig médiaszakmai szervezetek. Előbbieket 4 évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig terjedő időtartamra, utóbbiakat két évre választják meg. A testület tagja nem lehet olyan személy, aki az előző öt évben párttisztséget viselt, pártdelegált volt, vagy más pártpolitikai tevékenységet folytatott. A testület feladata, hogy megválassza a vezérigazgatókat, döntsön a felügyelőbizottságokról, könyvvizsgálókról, ellenőrizze a gazdálkodást, jóváhagyja a nagyobb szerződéseket, és évente rendeljen független szakértői tartalmi auditot a tevékenység értékelésére. A testület tevékenységét a költségvetési szervként működő Független Közmédia Testület Irodája segíti.
   A jelenlegi MTVA helyett létrejön a Sajtóalap, amely nem a közmédia működtetését, hanem a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok és „az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek" támogatását szolgálja. A törvényben újrafogalmazták a közszolgálati média alapelveit is. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak és médiatartalom-szolgáltatásnak pártatlanul, kiegyensúlyozottan kell minőségi információkat nyújtania, függetlenül kell működnie a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől, és működésének alapja a szerkesztői függetlenség tiszteletben tartása. A közszolgálati működés alapelveit a jövőben a Közszolgálati Charta részletezi majd, ezt a Közszolgálati Tanács alkotja meg. A társadalmi felügyeleti szervként működő tizennyolc tagú tanács évente értékelné a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI beszámolóját, és ha nem fogadja el azt, javasolhatná az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését.
   A jogszabály héttagúvá alakítja át a jelenleg öttagú Médiatanácsot: három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek, a Médiatanács elnökének a tisztsége pedig pályázat útján lesz betölthető. A képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, az elnök megbízatása öt évre szól. A Médiatanács tagjává és elnökévé nem választható olyan, aki a jelöltté válását megelőző 5 évben politikai párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. A Médiatanács jelenlegi tagjainak és elnökének, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA vezérigazgatójának a vezető tisztségviselői megbízatása a törvény kihirdetését követő napon megszűnik, a jogszabály többi rendelkezése a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.