A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal jogsértést állapított meg az almásfüzitői vörösiszap-tározóval kapcsolatos hatósági ellenőrzés során. A hivatal szerint a Dunában és a mederüledékben talált szennyezés a tározóból és a tározó tetején elhelyezett hulladékból ered, illetve azzal összefüggésben keletkezett, amit a laboreredmények is alátámasztanak. Ez ellentmond a tározókat kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) korábbi állításának, amely szerint a szivárgás nem a vörösiszapból származik.
Több mint három hónappal az első, augusztus 10-i mintavétel után, többszöri megkeresésünkre a kormányhivatal ezt írta: „A Kormányhivatal az almásfüzitői vörösiszap-tározóval kapcsolatos hatósági ellenőrzés során jogsértést tapasztalt. Az ellenőrzés során feltárt jogsértés miatt a Kormányhivatal hivatalból kötelezési eljárást és kivizsgálást indított. A kivizsgálási eljárás jelenleg folyamatban van.”
A kormányhivatal tájékoztatása szerint a TVK-t kötelezték a szennyezés megszüntetésére és megakadályozására, valamint intézkedési terv készítésére. Október végén újabb mintavétel és helyszíni szemle volt, a minták vizsgálata még tart.
Augusztusban szivárgást találtunk a Duna-parton
Augusztus 21-én számoltunk be arról, hogy az egykori vörösiszap-tározók mellett a folyóba szivárgó folyadék a helyszíni mérés szerint erősen lúgos, 10-es pH-értékű volt. A sötétbarna folyadék a Duna part menti sávjában nagyjából egy kilométer hosszan volt látható. A helyiek időnként erős, maró szagról számoltak be, és azt mondták, nem ez az első alkalom, hogy a telep felől szennyeződés kerülhet a folyóba. A riport készítésekor még nem lehetett tudni, pontosan milyen anyag kerül a Dunába, és mi a szivárgás közvetlen forrása.
A vízügyi hatóság akkor azt közölte lapunkkal, hogy több bejelentést kaptak, és augusztus 12-én helyszíni ellenőrzést tartottak. A TKV korábbi megkeresésünkre nem reagált. A tározók közvetlenül a Duna mellett fekszenek, a környezetükben Natura 2000-es területek is vannak.
A terület állapotát környezetvédő szervezetek korábban is kifogásolták. Álláspontjuk szerint a szigeteletlen tározókból káros anyagok juthatnak a talajvízbe és a Dunába. Az üzemeltető és a hatóságok erre korábban azt válaszolták, hogy a tevékenység engedélyezetten és szabályosan zajlik, és az ellenőrzések nem tártak fel jogsértést.
https://youtu.be/MQ8PYsgF11Y?si=GpZS5zfcR57DYanL
A cég szerint huminsav színezte barnára a vizet
Szeptember 8-án Almásfüzitő polgármestere arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a TKV által megrendelt vizsgálat szerint „egyik komponens mért értéke sem utal arra, hogy a szivárgás a gáttesten belül lévő vörösiszapból, vagy más technológiai anyagból származna”.
A bányafelügyeletként eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) korábbi megkeresésünkre azt írta, hogy a gáttest Duna felőli oldalán helyenként megjelenő, szivárgásra utaló kisebb vízfoltokból a vízügyi hatóság jelenlétében augusztus 10-én és 18-án akkreditált vízmintavétel történt, amelyet akkreditált laboratóriumi vizsgálat követett. A mért paraméterek határérték alattiak voltak, kivéve a kloridot, amelynél minimális túllépést tapasztaltak.
A cég szerint a tócsák barnás elszíneződését a lúgos kémhatás hatására kioldódó huminsav és vastartalom okozza. Az SZTFH ugyanakkor hozzátette: a levont következtetések megítélésére a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak van hatásköre.
Két hatóság vizsgálja a gát stabilitását
A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség megkeresésünkre azt közölte, hogy a szennyeződésről a sajtóból értesült, és augusztus 26-án soron kívüli hatósági eljárást kezdeményezett az SZTFH-nál mint bányafelügyeletnél, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnál mint vízügyi hatóságnál.
A főügyészségi tájékoztatás szerint a két szervnek együttműködve soron kívüli hatósági ellenőrzést kell tartania. Azt kell vizsgálniuk, hogy a hosszabb ideje fennálló kedvezőtlen környezeti és időjárási hatások miként érinthették a tározók stabilitását és állékonyságát, és indokolt-e soron kívüli intézkedés a hulladékkezelő létesítmény és a gát védelmében.
A hatóságoknak azt is mérlegelniük kell, hogyan előzhető meg a Dunának mint védendő környezeti elemnek a további károsodása. A főügyészség kérte, hogy vizsgálataik eredményéről haladéktalanul tájékoztassák. Az SZTFH válasza szerint a bányafelügyelet a tartósan kedvezőtlen környezeti és időjárási hatások, különösen a jelentős talajvízszint-süllyedés miatt hivatalból eljárást indított a tározók és az azokat határoló gáttest stabilitásának vizsgálatára.
Az eljárásban a TKV-nak időközi mérésekkel kell ellenőriznie a gáttest esetleges mozgását és süllyedését, be kell számolnia a létesítmény fizikai stabilitásának, valamint a felszíni és felszín alatti vizek esetleges szennyezésének ellenőrzéséről, és jeleznie kell, ha a monitoringkutakban jelentős eltérést tapasztalt a korábbi adatokhoz képest. Az SZTFH tájékoztatása szerint a gáttest állapotát a TKV hetente kétszer ellenőrzi helyszíni bejárással, ezt egészíti ki a mérőhálózaton végzett időközi mérés.
A főügyészség szerint az ügyben büntetőeljárás eddig nem indult. A következő fejlemény a kormányhivatal kivizsgálásának lezárulása és az októberi minták eredménye lehet.
Tizenöt éve tudósítunk róla
Az Átlátszón 2011 óta foglalkozunk az almásfüzitői vörösiszap-tározók ügyével. Első cikkeinkben azt mutattuk be, hogy az egykori timföldgyár tározóinak rekultivációjához nagy mennyiségű ipari, köztük veszélyes hulladékot használtak fel, miközben környezetvédők attól tartottak, hogy a szennyező anyagok a talajvízen keresztül a közeli Dunába kerülhetnek. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. ezt vitatta, és azt állította, hogy a hulladékokból előállított fedőanyag éppen a vörösiszap kiporzását és környezeti hatásait csökkenti.
2020-ban újra részletesen feldolgoztuk az ügyet, amikor a hatóság megújította az almásfüzitői hulladékkezelés engedélyét. Bemutattuk, hogy a nyolc tározóban mintegy 17 millió tonna vörösiszap maradt, a legnagyobb VII-es kazetta pedig közvetlenül a Duna mellett fekszik. Ugyanebben az időszakban a hulladékkezelő cég a Mészáros-csoport érdekeltségébe került, ezért azt is vizsgáltuk, hogyan kapcsolódott össze az engedélyezés és a tulajdonosváltás.
A helyiek tapasztalatait is bemutattuk, sokan nem elsősorban a régi vörösiszaptól, hanem a később odaszállított hulladékoktól tartottak: riportunk Almásfüzitőről. A tározó történetét végül képregényben is feldolgoztuk.
Forrás: Átlátszó / Zimre Zsuzsa / A vörösiszap-tározóból ered a Duna szennyezése Almásfüzitőnél, állapította meg a kormányhivatal | atlatszo.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges









