Brutálisan nő a papír előállításához szükséges cellulóz ára, de globálisan akadozik a szállítás is. Ez nem csak a gyártóknak, de a kereskedőknek és végül a vásárlóknak is fejfájást okozhat. Ha a könyveknél még nem is kell áremelésre számítani, de egyes papírkereskedők már szűrik a megrendeléseket, vagy mennyiségi kvótákat vezettek be az ellátási gondok miatt.

Dancs Ferenc, a magyar külügyminisztérium Észak-Amerikáért felelős helyettes államtitkára egy washingtoni 1956-os követségi fogadáson azt állította, hogy a Joe Biden vezette amerikai kormány beleavatkozik a magyar választásokba a Szabad Európa nevű médiafelület révén. A lépés diplomáciai eseményeken merőben szokatlan, és további feszültségek forrása is lehet. A kiszólás azért is különös, mert az Orbán-kormány az elmúlt időszakban épp az erős gazdasági kapcsolatokat hangsúlyozta az Egyesült Államok kapcsán.

Október 23-án is Gyurcsányék és az EU rémével foglalkozott a legtöbbet a miniszterelnök. A a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szervezésében indult Békemenet szombat délután befutott a Bajcsy-Zsilinszky utca és az Andrássy út kereszteződésébe, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából ünnepi beszédet tartott Orbán Viktor.

Lapinformáció szerint a kormány a távhőkassza átalakítására készül: ez azért vált szükségessé, mert az elszálló világpiaci gázárak, illetve a lakosság felé fix, rezsicsökkentett árak különbsége hatalmas nyomás alá helyezte a távhőszektort, az eddigi összeg duplájára van szükség.

1956. június 28.
A lengyelországi Poznańban munkásfelkelés tört ki. Mintegy százezer munkás vonult az utcára az élet- és munkakörülmények javítását, valamint szabad választásokat követelve. Miután a tömeg megkísérelte elfoglalni az államvédelmi hivatal épületét, a hatalom a tömegbe lőtt, ezért zavargások robbantak ki.

1956. október 23-ról nehéz újat mondani, jól ismerjük a tüntetések menetét a Bem tértől a Kossuth téren át a Rádióig, Nagy Imre beszédét, majd az első lövéseket. A forradalom eseményeit azonban nehéz elejétől a végéig pontosan felidézni, hiszen több helyszínen, párhuzamosan történt nagyon sok minden. Ebben a cikkben sorra veszünk néhány érdekességet, amelyekkel próbáljuk kicsit közelebb hozni azt a kilátástalan harcot, amelybe ’56 hősei belekezdtek, és amellyel felkeltették a világ figyelmét is.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – írja a Direkt36 tényfeltáró központ. A Telexen megjelent cikk szerint Bodnár célponttá válása abból a kiszivárgott adatbázisból derül ki, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontjai szerepelnek.

A kínai CECZ cégcsoport 27 milliárd forintos raktárberuházást indít Vácon, az E-kereskedelmi Ipari és Logisztikai Park mintegy 56 ezer négyzetméternyi területen valósul meg.

Törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a devizahitel-károsultak Orbán Viktor háza elé szervezett demonstrációját a rendőrség – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntésére hivatkozik.

Gazdasági programjaikkal kapcsolatban több érdekes különbség derült ki a miniszterelnök-jelöltek előválasztási kampányában. Mivel a vitára már akkor került sor, amikor a szállingózó adatok Márki-Zay Péter (MZP) jó szereplését mutatták, Dobrev Klára visszarepített az időben jó másfél évtizedet.

Újabb tárgyalási fordulóval folytatódtak a kötelező legkisebb bérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót.