Dr. Lenkei Gábor nyilvános előadás-felvétele

Nagyanyáink a mosakodáshoz és mosáshoz egyaránt háziszappant használtak. A szappanfőzés nagy múltú foglalkozás, régebben legtöbb helyen háziiparnak számított, de nagyobb városokban céhek is kialakultak. A kecskeméti szappanos céhben például a 17–18. században 20–30 mesterember dolgozott.

"Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk."

Noam Chomsky a Massachusetts Institute of Technology nyelvészeti és filozófiai tanszékének előadója. Nem szobatudós, társadalmi kérdések is foglalkoztatják, ebből kifolyólag mintegy 25 évvel ezelőtt megalkotta a mindenkori politikai hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek természetrajzát, amelyet azóta Chomsky tízparancsolatának is neveznek.

A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók.

„Az asztalnál is, evés közben mindenkor megtartsd az udvariasságnak, módos rendtartásnak bevett törvényeit, ha senki idegen nincsen jelen, hogy más úri személyek előtt se véts soha ellenek. Nem fog talán ártani némelyeket közülük nem annyira értésedre adni, mint csak említeni ez alkalmassággal..."

Ha a mesékkel kezdünk foglalkozni egy drogmegelőzési konferencián, rögtön felvetődik a kérdés: hogyan kerül ez a téma ide, milyen szerepe van a mesének (és ezen keresztül a hagyománynak) a lelki egészség megőrzésében és a kábítószer használat megelőzésében. 

Miért pogány a pogány? A Magyar Nyelvtörténeti Etimológia Szótár szerint: a „pogány” = durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó, stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok. . . De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők?

Szeptemberben hangos volt a sajtó a csehországi metil-alkoholt tartalmazó hamisított szeszesitalok okozta mérgezésektől, mely során huszonhat ember vesztette életét. A kémiai eredetű méreganyagok az élelmiszerekbe kerülve akut és krónikus betegségeket egyaránt okozhatnak.

Kontinensek rengő nászán taszít löszös hamuba
az utolsó idők golgotája.
Alázatban szakadó lélegzet ecetfelhőt iszik,
cseppek lábnyomában.

A székely emberek éberen figyelték egyrészt a körülöttük lévő állatok, növények viselkedését, a nap, a hold, a csillagok járását, a természeti jelenségeket, másrészt az előbbiekkel összefüggésben a naptári év napjainak időváltozásait. Így alakult ki az időjóslás helyi tudománya, mely életüket és munkájukat alakította, igazította a műszeres meteorológiai előrejelzések hiányában. Ezek az ismeretek apáról fiúra származtak, és tömör, szentencia-ízű mondatokba csíszolódva ma is ismertek.

Az elmúlt évektől eltérően  nem a baptista imaházban,  hanem - a közelebb lakók nagy örömére - az Ady Endre utcai imaházban adott telt házas koncertet  a nívós erzsébeti kórus. 

Karácsony járt a kertek alatt, és alkonyattal vágyakat szórt a gyermekek útjába, gondokat a szülők szívébe és keresgélő szomorúságot azoknak, akik adni nem tudtak, kapni pedig nem reméltek. És elindultak a fenyők az erdőről, hogy azon az estén csillogjanak és balzsamos illatukkal megnyissák a konok erszényeket és boltajtókat.

Ebben a bejegyzésben Horváth József honvéd – 6. gyalogezred póttartalékos század, géppuskás szakasz – visszaemlékezéseiből olvashatnak. Horváth József az NB II.-es kaposvári Rákóczi futball csapatának volt a játékosa egészen az 1942 októberi behívásáig. 

Miért érdemes töltött káposztát főzni az ünnepekre? Először is, mert finom. Elkészítése mellett szól még az az érv, hogy minél többször melegítjük, annál jobban összeérnek az ízek, tehát még finomabbá válik. Az ünnepi sok készülődés után megkímélhetjük magunkat újabb fogások készítésétől, csak kivesszük a hűtőszekrényből, megmelegítjük és már tálalhatjuk is.

Jelszóval védelmezi a konkurens kakukkoktól fiókáit egy kicsi énekesmadár: a lazúr tündérmadár már a tojásban megtanítja utódainak az ismertetőjelet.

Ahány ház, annyi szokás, ahány tájegység, annyi karácsonyi hagyomány. Palócország falvaiban a régi időkben szigorúan betartották az ünnep tradícióit.

„S a gyertyák elindultak erre-arra, örömre, sírásra, bánatra, vígságra. Világítottak élőknek és holtaknak, utaknak és emlékeknek, szegénynek, gazdagnak, tivornyának és áhítatnak…”