"Az alábbi miniszteri nyilatkozattal csak egy probléma van: a migránsok muzulmánok, akik nem esznek disznóhúst!"
(Marjai László)

Mindössze egy aláírásból képes kész profilt alkotni az emberről Lépold Józsefné grafológus. Isten adta tudásával évtizedek óta segíti a rendőrség, a bíróságok munkáját a bűncselekmények nyomozásakor, gyilkosok felkutatásakor, indítékainak tisztázásakor.

Összesen 4,268 milliárd forint "bónuszt" kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós támogatáslehívások tavalyi felpörgetéséért, az összeg mintegy 2100 fő között oszlott meg, így fejenként 2 millió forintos juttatásról beszélhetünk, amelynek nagyobbik részét az áprilisi választások előtt fizették ki - írja a 24.hu a tárcától közérdekű adatigénylés keretében megkapott adatokra hivatkozva. 

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehetően zajlott, melynek 1104-ik évfordulójáról emlékezünk meg a napokban. Rövid összefoglalót teszünk közzé a neves nap alkalmából. 

Sokat elárult a CIA-n belüli gondolkodásmódról, hogy Haspel mindenfajta finomhangolás nélkül egy politikai kategóriába sorolta Észak-Koreát, Iránt, Kínát és Oroszországot. Szavai teljesen egybeestek a Trump kormányzat új Nemzetvédelmi Stratégiájával. Sokatmondó, hogy az amerikai titkosszolgálatokkal jó kapcsolatot ápoló David Ignatius vezető újságíró milyen érvekkel állt Haspel kinevezése mellé a Washington Post-ban. 

Az állampolgárok mellett a rendőröknek is fontos, hogy ismerjék a magyar alkotmányos rendet, megértsék a politikusok alkotmánysértését, alkotmányellenes puccsát, és hazaárulásuk következtében előállt Alkotmányos Válságot, a kettős állam helyzetét. Azt a helyzetet, amiben az ország van, és ami miatt a rendőrök is kiszolgáltatottak, megalázhatók, zsarolhatók és kényszeríthetők.

A választások előtt turbófokozatra kapcsolt a fideszes rezsim. A Fidesz parlamenti gombnyomogatójából az Állami Számvevőszék elnöki székébe ültetett Domokos László elkezdett tízmilliós-százmilliós nagyságrendű bírságokat kiróni az ellenzéki pártokra.

Az Országgyűlés régi-új elnöke szerint ugyan az elvándorlás, mint probléma létezik, de az nem igaz, hogy a fiataloknak el kellene menni. Ráadásul Kövér László szerint a tendencia is változni látszik.

Az utóbbi időben több cég is elvitte egyes termelési egységeit Magyarországról, és a tervezett bővítések egy része is elmaradt a munkaerőhiány miatt – írja a Magyar Idők. A lap szerint nem általános jelenségről van szó, a munkaerőhiány elsősorban az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő termelési egységeket érinti. Ezeket a gyártási fázisokat néhány cég Ukrajnába, Szerbiába vagy akár a Távol-Keletre szervezik ki. Eddig két-háromezer dolgozó vesztette el emiatt az állását Magyarországon.

 A sok érdekes információ mellett azt is megtudtuk a kormány által nemrég Brüsszelnek benyújtott konvergencia programból, hogy mekkora GDP-vel számol az előttünk álló években. Fontos a reál-GDP alakulása is, de további következtetéseket lehet levonni abból, mekkora lesz a tervek szerint 2022-ig a folyó áras GDP.

Már akkor gyanús volt az egész, amikor februárban - előkészítendő az akkori korrupcióinfót - Hódmezővásárhelyen kószáltam, s meglepve tapasztaltam, hogy a városban csokrokban (négyesével-ötösével-hatosával) függnek a kamerák egy-egy villanyoszlopon. Azért volt értelmezhetetlen az ilyen fajta konstrukció, mert a sok egymás mellé helyezett kamera közül legalább az egyik - de esetenként kettő is - úgynevezett dome, vagyis gömbkamera, amely 360 fokban tud pásztázni, ami teljesen feleslegessé teszi még 3-4 ipari kamera odatelepítését. Mára azonban lelepleződött az egész történet háttere:

KARHATALMI KILAKOLTATÁSI FOTÓK - VIDEÓK A BEJEGYZÉSBEN
A kilakoltatási moratórium vége óta 234 családot raktak ki otthonából.

Számos félreértés merül fel az érintettek körében a nők kedvezményes nyugdíjával (Nők40) kapcsolatban. Farkas András nyugdíjszakértő ezért egy hosszú összefoglalóval állt elő a témában. Lapunk néhány kritikus pontból szemezgetett. 

Koherens program ugyan még nincs, de a Brüsszelbe küldött konvergenciajelentés sokat elárul az Orbán-kormány elképzeléseiről a 2022-ig tartó időszakra. A legfontosabbak egyike, hogy miközben évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a bruttó nemzeti termék arányában, addig négy év alatt a társadalmi juttatásokra, a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szánnak - figyelmeztet a Népszava.