„Az asztalnál is, evés közben mindenkor megtartsd az udvariasságnak, módos rendtartásnak bevett törvényeit, ha senki idegen nincsen jelen, hogy más úri személyek előtt se véts soha ellenek. Nem fog talán ártani némelyeket közülük nem annyira értésedre adni, mint csak említeni ez alkalmassággal..."

Ha a mesékkel kezdünk foglalkozni egy drogmegelőzési konferencián, rögtön felvetődik a kérdés: hogyan kerül ez a téma ide, milyen szerepe van a mesének (és ezen keresztül a hagyománynak) a lelki egészség megőrzésében és a kábítószer használat megelőzésében. 

Miért pogány a pogány? A Magyar Nyelvtörténeti Etimológia Szótár szerint: a „pogány” = durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó, stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok. . . De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők?

Szeptemberben hangos volt a sajtó a csehországi metil-alkoholt tartalmazó hamisított szeszesitalok okozta mérgezésektől, mely során huszonhat ember vesztette életét. A kémiai eredetű méreganyagok az élelmiszerekbe kerülve akut és krónikus betegségeket egyaránt okozhatnak.

Kontinensek rengő nászán taszít löszös hamuba
az utolsó idők golgotája.
Alázatban szakadó lélegzet ecetfelhőt iszik,
cseppek lábnyomában.

A székely emberek éberen figyelték egyrészt a körülöttük lévő állatok, növények viselkedését, a nap, a hold, a csillagok járását, a természeti jelenségeket, másrészt az előbbiekkel összefüggésben a naptári év napjainak időváltozásait. Így alakult ki az időjóslás helyi tudománya, mely életüket és munkájukat alakította, igazította a műszeres meteorológiai előrejelzések hiányában. Ezek az ismeretek apáról fiúra származtak, és tömör, szentencia-ízű mondatokba csíszolódva ma is ismertek.

Az elmúlt évektől eltérően  nem a baptista imaházban,  hanem - a közelebb lakók nagy örömére - az Ady Endre utcai imaházban adott telt házas koncertet  a nívós erzsébeti kórus. 

Karácsony járt a kertek alatt, és alkonyattal vágyakat szórt a gyermekek útjába, gondokat a szülők szívébe és keresgélő szomorúságot azoknak, akik adni nem tudtak, kapni pedig nem reméltek. És elindultak a fenyők az erdőről, hogy azon az estén csillogjanak és balzsamos illatukkal megnyissák a konok erszényeket és boltajtókat.

Ebben a bejegyzésben Horváth József honvéd – 6. gyalogezred póttartalékos század, géppuskás szakasz – visszaemlékezéseiből olvashatnak. Horváth József az NB II.-es kaposvári Rákóczi futball csapatának volt a játékosa egészen az 1942 októberi behívásáig. 

Miért érdemes töltött káposztát főzni az ünnepekre? Először is, mert finom. Elkészítése mellett szól még az az érv, hogy minél többször melegítjük, annál jobban összeérnek az ízek, tehát még finomabbá válik. Az ünnepi sok készülődés után megkímélhetjük magunkat újabb fogások készítésétől, csak kivesszük a hűtőszekrényből, megmelegítjük és már tálalhatjuk is.

Jelszóval védelmezi a konkurens kakukkoktól fiókáit egy kicsi énekesmadár: a lazúr tündérmadár már a tojásban megtanítja utódainak az ismertetőjelet.

Ahány ház, annyi szokás, ahány tájegység, annyi karácsonyi hagyomány. Palócország falvaiban a régi időkben szigorúan betartották az ünnep tradícióit.

„S a gyertyák elindultak erre-arra, örömre, sírásra, bánatra, vígságra. Világítottak élőknek és holtaknak, utaknak és emlékeknek, szegénynek, gazdagnak, tivornyának és áhítatnak…”

Kedves Orbán Viktor!

Elküldök egy aprócska részletet a Magyarok Szövetségének az alaptörvény tervezetéből, amelyet az elfogadottól való megkülönböztetés okán, egyszerűen: NEMZETVÉDŐ SZOKÁSJOGKÖNYVNEK neveztünk át, hiszen több éves, internetes, társadalmi vita eredményeként alakult ki, s a 12. szakasza így szól:

Orbán Viktor mondta ezt a tüntetőkről, s beletrafált. A diákok ugyanis már 1848-ban is könnyen vonultak az utcára, hiszen nem kellett arról gondoskodniuk, hogy a gyermekeik holnap mit esznek, vagy hogyan fizetik a tandíjat, hiszen ez szülők terhe volt akkor is, de övék ma is.

„És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá. És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik.”

Háromszor jött a kóbor farkas azon az éccakán a kalyibához, ráfújt a tenyérnyi ablakra, hátsó lábaival hányta a havat s kísértetiesen vonított. Ingben-gatyában, mezítláb kiment Gergő a fészivel s elriasztotta, de harmadikszor is azt mondta az asszonynak:
- Belé kell nyugunni!... Méges meghal kicsi Gergő! A farkas megjelentette!
- Jaj, csak meg vóna keresztelve! – sikoltott a menyecske.

A konyhából behallatszott a tűz pattogása, de aztán betették az ajtót s a kocsmában csend lett. A bádog lámpaernyő karimája némán hajlongott a repedezett gerendán és amint a láng megbillent, mintha valaki sóhajtott volna.