A múlt pénteken végetért EU-csúcs rávilágított arra, hogy milyen dinamikával tolódnak el a hatalmi viszonyok az Unióban. Berlin és Párizs már dominál, a perifériák, benne a Visegrádi Négyek nyomás alá kerültek. London teljesen a partvonalra manőverezte magát, már a kutya sem ugatja meg a kontinensen.

Kereken 27 ezer ember halt meg az év első hónapjaiban. A KSH szerint az adatokért az influenza a felelős, más szakemberek szerint viszont a hazai lakosság egészségi állapota folyamatosan romlik - írja a Népszava.

A szaúdi korona első számú várományosa lett az a 31 éves védelmi miniszter, akinek eddigi katonai és diplomáciai lépései csődtömegek sorát eredményezte. A német hírszerzés már 2015-ben figyelmeztetett az „arrogáns és gátlástalan” Szalmán növekvő hatalmára. A jelek a további eszkaláció felé mutatnak Iránnal.

A globális civilizáció egy nagy titka, hogy az adóssághegyeket képtelenség már visszafizetni és a nyugdíj-igérvények betarthatatlanok. Mivel a vezető politikai elitek nem hajlandók a szükséges gazdasági és társadalmi paradigma-váltást levezényelni, a biztonságpolitikai hőmérséklet további ütemes emelkedésére lehet számítani. Az elkövetkező években az ökológiai dezintegráció tovább erősíti a vízért és termőföldért folyó versenyt.

Az elképesztő potenciállal bíró országot 32 éve irányító kazah elnök most nagyívű privatizációkat tervez. Nem akármekkora a tét, hiszen a közép-ázsiai óriás többek között a világ legnagyobb urán-termelője. Peking és Moszkva közé ékelődve az országnak ügyesen kell lavíroznia, ráadásul az egyikük revansista szándékkal bír.

Ha muszáj permetezni, de nem tennéd vegyszerrel, ezt próbáld!

A biztonsági cégek dolgozóinak túlkapásaival Dunát lehetne rekeszteni: most egy újabb megdöbbentő eset borzolja a kedélyeket a világhálón. A H&M váci utcai üzletének egyik vásárlójának beszámolóját közölte a Tékozló Homár blog - máris vizsgálat indult.

Macron már nyáron nekiáll a 3000 oldalas francia munka törvénykönyv reformjának. Brüsszeli értesülések szerint már októberre meglesz a német-francia mesterterv az EU belső magjának kialakításáról. Prága és Pozsony állítólag csatlakozni akar, de mi lesz velünk?

 Rendkívül ingerülten reagált Berlin, Bécs és Moszkva az új amerikai szankciókra, amelyek az Északi Áramlat II. gázvezeték projektet is célba veszik. A vezetéket a Gazprom építi, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és amely átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. De mit lép Budapest és ki a szálak mozgatója?

Az Erdogan rezsim sorra hozza létre a török pártokat szerte Európában. A politikai propaganda terjesztése mellett vélhetően egyéb feladatuk is van. Mint ahogyan a németországi török imámoknak is, akik lakását a német elhárítás február végén kutatta át.

Koszovóban a szavazatok harmadát hozta el egy EU-kritikus párt, amely egyesülést követel Albániával. Az EU bővítési biztosa a napokban Szerbiát és Macedóniát látogatta végig, így próbálva életben tartani a bővítési reményeket.

Bíró Zoltán volt az első magyar rendszerváltó politikus, aki konfrontálódott Soros Györggyel. A pénzembert különös mítosz lengte körül abban az időben, de Bíró Zoltán, az MDF akkori elnöke gyorsan kiismerte őt és szándékait. Bíró Zoltánt nem lepte meg a Soros-jelentés, mintha már számított is volna valami hasonlóra. Az MDF korábbi elnökével, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatójával beszélgettünk.

A brit konzervatív vesszőfutás rossz hír Orbán számára, aki euroszkeptikus lázadásról álmodozott még pár hónappal ezelőtt is. A hazai kormány hivatalosan az EU minél lazább együttműködésének híve, kivéve az általa jogos járandóságnak tekintett fejlesztési források létét. Eközben Budapest geopolitikai helyzete egyre törékenyebbé válik.

Erdogan elnök katonákat küld Katarba és "testvéreknek" nevezi a katariakat. Ez előrevetíti a lehetőségét, hogy egy esetleges szaúdi-katari fegyveres konfliktusba a törökök is be fognak szállni. Ennek súlyos kihatása lenne mind Európára, mind Ankara NATO-tagságára.

 Berlin újra kétfrontos konfliktusba bonyolódott, most Washingtonnal és Ankarával akasztotta össze a bajszát. Egy német döntés következtében először fordul elő a NATO történetében, hogy egy tagállam egy másik tagállam támogató bázisáról visszavonja a csapatait politikai konfliktus miatt. Akárcsak Párizs, Berlin is egyre inkább hajlandónak tűnik új konstellációjú szövetségekhez sodródni a Közel-Keleten.

 Varsó valós veszélyt lát Moszkvában és frissen megjelentetett 15 éves védelmi stratégiája ezt tükrözi is. Az új stratégia komoly hangsúlyt fektet az új technológiák beszerzésére, egyben intenzívebb katonai együttműködésre szólít fel a Visegrádi Csoport tagjai között. Az ország legerősebb politikusa szerint az EU-nak nukleáris nagyhatalomként kellene felvennie a versenyt Moszkvával.

  Újabb szintre lépett a Szaúd-Arábia és Irán közötti proxi háború a katari konfliktussal. Hírek szerint a szaúdiak már csapatösszevonásokat hajtanak végre a katari határ mentén és egyes feltételezések szerint szeretnék rátenni a kezüket a katari vagyonra. A művelet kiemelt célja lehet még Kína térségbeli behatolásának megakadályozása.