Macron már nyáron nekiáll a 3000 oldalas francia munka törvénykönyv reformjának. Brüsszeli értesülések szerint már októberre meglesz a német-francia mesterterv az EU belső magjának kialakításáról. Prága és Pozsony állítólag csatlakozni akar, de mi lesz velünk?

 Rendkívül ingerülten reagált Berlin, Bécs és Moszkva az új amerikai szankciókra, amelyek az Északi Áramlat II. gázvezeték projektet is célba veszik. A vezetéket a Gazprom építi, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és amely átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. De mit lép Budapest és ki a szálak mozgatója?

Az Erdogan rezsim sorra hozza létre a török pártokat szerte Európában. A politikai propaganda terjesztése mellett vélhetően egyéb feladatuk is van. Mint ahogyan a németországi török imámoknak is, akik lakását a német elhárítás február végén kutatta át.

Koszovóban a szavazatok harmadát hozta el egy EU-kritikus párt, amely egyesülést követel Albániával. Az EU bővítési biztosa a napokban Szerbiát és Macedóniát látogatta végig, így próbálva életben tartani a bővítési reményeket.

Bíró Zoltán volt az első magyar rendszerváltó politikus, aki konfrontálódott Soros Györggyel. A pénzembert különös mítosz lengte körül abban az időben, de Bíró Zoltán, az MDF akkori elnöke gyorsan kiismerte őt és szándékait. Bíró Zoltánt nem lepte meg a Soros-jelentés, mintha már számított is volna valami hasonlóra. Az MDF korábbi elnökével, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatójával beszélgettünk.

A brit konzervatív vesszőfutás rossz hír Orbán számára, aki euroszkeptikus lázadásról álmodozott még pár hónappal ezelőtt is. A hazai kormány hivatalosan az EU minél lazább együttműködésének híve, kivéve az általa jogos járandóságnak tekintett fejlesztési források létét. Eközben Budapest geopolitikai helyzete egyre törékenyebbé válik.

Erdogan elnök katonákat küld Katarba és "testvéreknek" nevezi a katariakat. Ez előrevetíti a lehetőségét, hogy egy esetleges szaúdi-katari fegyveres konfliktusba a törökök is be fognak szállni. Ennek súlyos kihatása lenne mind Európára, mind Ankara NATO-tagságára.

 Berlin újra kétfrontos konfliktusba bonyolódott, most Washingtonnal és Ankarával akasztotta össze a bajszát. Egy német döntés következtében először fordul elő a NATO történetében, hogy egy tagállam egy másik tagállam támogató bázisáról visszavonja a csapatait politikai konfliktus miatt. Akárcsak Párizs, Berlin is egyre inkább hajlandónak tűnik új konstellációjú szövetségekhez sodródni a Közel-Keleten.

 Varsó valós veszélyt lát Moszkvában és frissen megjelentetett 15 éves védelmi stratégiája ezt tükrözi is. Az új stratégia komoly hangsúlyt fektet az új technológiák beszerzésére, egyben intenzívebb katonai együttműködésre szólít fel a Visegrádi Csoport tagjai között. Az ország legerősebb politikusa szerint az EU-nak nukleáris nagyhatalomként kellene felvennie a versenyt Moszkvával.

  Újabb szintre lépett a Szaúd-Arábia és Irán közötti proxi háború a katari konfliktussal. Hírek szerint a szaúdiak már csapatösszevonásokat hajtanak végre a katari határ mentén és egyes feltételezések szerint szeretnék rátenni a kezüket a katari vagyonra. A művelet kiemelt célja lehet még Kína térségbeli behatolásának megakadályozása.

 A Nyugat a második világháború utáni legmélyebb politikai válságába zuhant. Eközben energia- és közlekedési infrastruktúra hálózattal kötik össze Kínát, a Közel-Keletet és Európát. A múlt századi angolszász geopolitikai stratégia éppen Eurázsia ilyen szintű összefogását akadályozta meg.

A világ nagy fővárosaiban is érzékelik a transzatlanti válságot, nem véletlen, hogy az orosz elnök, a kínai- és az indiai miniszterelnök is az EU nagy fővárosaiban folytat tárgyalásokat. Az egyre romló német-amerikai és egyre javuló német-kínai kapcsolatok tükrében nem meglepőek a hangok, hogy Berlinnek új geo-stratégiai szövetségeket kellene kötnie. Putyin elnök is villámsebességgel Párizsba érkezett, hogy Macronnal fontos európai kérdéseket vitasson meg.

Trump hatalomra kerülése óta az amerikai csúcstechnológiai cégek politikai nyomás alá kerültek és bizonyítaniuk kell, hogy az innovációjuk nem csupán egy kis csoport további gazdagodásához járul hozzá. Egy oxfordi tanulmány egyenesen azzal kalkulál, hogy az amerikai munkahelyek fele veszélyeztetve lesz a közeljövőben. Hazánk jövőjére vonatkozóan rossz ómen, hogy a fiatalok kétharmada szerint itthon minden a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson.

 Padlót fogtak Ankara politikai kapcsolatai Brüsszellel és Berlinnel. De a török gazdaságnak létfontosságú a külföldi tőkebeáramlás és ezért Erdogán kormánya behízelgő stílusra váltott. A török elnök a mai brüsszeli tárgyalásai során arra törekszik, hogy az 1995-ben kötött vámuniót kiterjesszék.

 Az európai elhárítás maximális sebességre kapcsolt a német választások előtt négy hónappal. Számos jel arra utal, hogy az orosz katonai hírszerzés sorra hozza létre harci klubjait szerte Európában. Tavaly a hazai szervezet „évzáró zárt képzésére az ország nyolc városából érkeztek a csoportok”.

 Az amerikai elnök konfrontációs pályára állt Iránnal szemben. Washington attól tart, hogy ha nem mutat katonai erőt a térségben, akkor Kína, mint a legfőbb globális riválisa fogja betölteni az űrt a Közel-Keleten. Donald Trump a tegnap lezárult szaúd-arábiai látogatásán 110 milliárdos fegyverszállításról írt alá megállapodást, összesen pedig 10 év alatt 350 milliárdról szólnak a hírek.

 A mai elnökválasztáson a jelek szerint alulmarad az iszlamisták új jelöltje, a széleskörű apátia és a magas munkanélküliség ellenére is. De ha Rohani az elkövetkező négy évben nem tudja látványosan növelni az életszínvonalat, akkor szinte bizonyosan keményvonalas konzervatív elnököt hoznak be a választók 2021-ben.