Dányi László

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?
A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

VII.

Nehéz szívvel közöljük ezt a kétségbeesett beszámolót. Egy olyan pedagógus írta, aki kiteszi a lelkét a gyerekekért, felkészült és lelkiismeretes szakember. Szavai nem csak azért fontosak, mert kiderül belőlük, hogy a jó tanár valójában pontosan ugyanazon az oldalon áll, mint mondjuk egy pszichológus vagy a két, iskolás gyereket nevelő szülő; a gyerek oldalán. Hanem azért is, mert vérfagyasztó egy ilyen nyílt és köntörfalazás nélküli beszámolót olvasni arról, milyen is a mai magyar állami oktatási rendszer belülről. Az egészben az a legszomorúbb, hogy vendégszerzőnk azt kérte, álnéven tegyük közzé írását. Mert ha vállalná a nevét és az arcát, akkor félő, hogy elveszítené az állását… (Nem) Bodó Vilma írása – olvassátok végig!

Név szerinti szavazás következett 1993. május 11-én: 223 igen, 39 nem, 17 tartózkodás. A számok azt mutatják, hogy 107-en nem szavaztak. Köztük sok kormánypárti képviselő, sőt néhány miniszter és államtitkár. A nem szavazatok és tartózkodások is inkább a kormánypártokból és az azokból kivált függetlenektől érkeztek, míg a jelenlévő ellenzéki, a kárpátaljai magyar kisebbség jogi és kulturális helyzetének javulását az alapszerződéstől váró szabad demokraták, szocialisták és fideszesek mind igennel szavaztak.

 Többszörösére nőttek a terhei egy devizahiteles ügyfélnek, akinek forintosították az autóvásárláshoz 2007-ben felvett kölcsönét. A svájci frank alapú tehertől két év múlva megszabadult volna, az átváltás után azonban a bank szerint még hat évig fizetnie kell, méghozzá nagyjából annyit, amennyit eddig összesen törlesztettek – derül ki a szerdai Blikkből. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint nem kötelező elfogadni az ügyfeleknek a forintosítást.

Dányi László: Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

V.

Tudják-e már, hová tűnt a Quaestor-kötvényesek vagyona? - kérdezte Tóth Bertalan Polt Pétertől. A legfőbb ügyész elárulta, amit azért sejtettünk, hogy ellopták.

Kihívták egy házhoz, hogy lepje meg a gyerekeket, majd mivel a műsor után a Mikulás nem adott számlát, az ellenőrök felfedték magukat és megbírságolták. Akár kétszázezer forint is lehet a Mikulás büntetése.

Köddé vált állampapírok, a számlatulajdonosoknak sokmilliós kárt okozó tranzakciók kísérik a Buda-Cash Brókerházhoz kirendelt felügyeleti biztos tevékenységét. A károsultak feljelentést tettek - írja a Népszabadság.

Magyarország - Több százezer ember nem kapott fizetést az egész országban, mert nem működik olajozottan a Magyar Államkincstár új bérszámfejtő rendszere. Százezrek fizetése akadt el az államkincstárban. 

Beteg a világ, bizony, Uram, nagybeteg. Az olyan zseniális váteszek, mint Ady, már évszázada látták ezt. Mi meg azt látjuk, hogy azóta még betegebb. Mit tegyünk, Uram?

Vannak olyan kedvezmények, melyeket nem az állam ír elő.

Jövőre eltűnhet a létminimum alatt élő emberek fele, de nem azért, mert hirtelen mindenki meggazdagszik. A KSH csavar egyet a számítási modellen.

2015. nov 27. nepszava.hu