Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Ezek az orvosok kapják a legtöbb hálapénzt: drasztikus átalakítás jöhet Magyarországon

A Magyarországon egyedülálló módon az orvoslásban jelen lévő hálapénzrendszer visszaszorítására, büntetésére, felszámolására számos törekvés irányult az elmúlt tíz évben, azonban a hálapénzzel átfogóan foglalkozó cikkünkből az derült ki, hogy nem hogy kevesebb hálapénz cserél gazdát, hanem évről évre többet tesznek a borítékba a magyar betegek. Idén januárban újabb javaslat született, amely alapján a hálapénz visszaszorításának egyik legfontosabb lépése lenne a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok bérének rendezése. A Pénzcentrumnak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Dr. Kincses Gyula nyilatkozott a kérdésben, hogyan oldaná meg a javaslat a hálapénz okozta problémát, illetve mi hozhatna valós változást a magyar egészügyi rendszerben.

 

 

 

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslata a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására január közepén jelent meg, mellyel a kamara olyan bértábla elfogadását szeretné elérni, amelynek segítségével "az egészségügy társadalmi funkcióját betölteni képes rendszerré válik". Az orvosbérek rendezése Dr. Kincse Gyula szerint megkerülhetetlen, hogyha meg akarják tisztítani a magyar egészségügyet a hálapénztől, annak minden formájától.

A köznyelvben hálapénznek, a szaknyelvben inkább paraszolvenciának nevezett jelenségnek többféle alesete ismert. A kamara elnöke lapunknak arról beszélt, miért olyan lényeges, hogy ezeket egymástól elkülönítsék, viszont ne legyenek megengedhetők a hála kifejezésének büntethetőség szempontjából enyhébb esetei sem. 

"Doktor úr, ugye tetszik vigyázni?"

Kincses Gyula arra a közelmúltban tartott előadásában is kitért, hogy a hálapénznek öt főbb típusát lehet megkülönböztetni motiváció szempontjából. Az első típus, amikor a beteg utólag, a háláját kifejezendő ad pénzt, vagy nagyobb értéket képviselő ajándékot (tehát nem pusztán egy bonbont pl.) az orvosnak, egészségügyi dolgozónak. Maga a hálapénz kifejezés is erre a legenyhébb és kevésbé meghatározó altípusra utal.

A hálapénz zöme nem "hála" pénz

- világított rá a kamara elnöke. Az már egy másik eset, amikor a beteg afféle borravalóként, szokásból ad pénzt az orvosnak, eü dolgozónak sokszor bérkiegészítési kényszerből, tudván, hogy nem kielégítő a keresete.
Vannak olyan betegek, akik a vélt hátrányt szeretnék elkerülni azzal, hogy hálapénzt adnak: úgy hiszik, ha nem csúsztatnak borítékot a köpenyzsebbe, akkor kevesebb figyelmet, rosszabb ellátást, stb. kapnak, mint más betegek, akik külön fizetnek. 

Van a hálapénzadásnak egy olyan esete is, ami leginkább ahhoz hasonlít, amikor a villanyszerelőt, lakatost, szobafestőt megbízza az ember egy munkával, majd a végén csak a pénzt adja oda, számlát viszont nem kap. Ilyen az egészségügyi rendszerben is előfordul, például a "fogadott orvos", a választott szülészorvos, szülésznő esetén, amikor a várandós azért fizet, hogy ahhoz az adott orvoshoz kerüljön. 

A paraszolvencia legsúlyosabb formája pedig, amikor a beteg előnyt szeretne vásárolni magának - előrébb jutni a várólistán, vagy pl. olyan kezeléshez hozzájutni, amely korlátozottan elérhető. Ezt a szakma is korrupciónak tekinti. 

Nagyon nehéz ezeket [az eseteket] a valóságban szétválasztani

- mondta el Kincses Gyula, viszont azt leszögezte, hogy hihetetlen súlyos társadalmi kárai vannak az egész jelenségnek. Elsősorban a hálapénz által csökken a társadalmi igazságosság, hiszen egyenlőtlenné teszi a hozzáférést anyagi helyzettől függően a megfelelő ellátáshoz. Viszont nem csak a betegeket, az ellátórendszert magát is károsítja a hálapénz, az pedig ugyancsak a betegeken - és a dolgozókon - csapódik le.

A betegutak kiszámíthatatlanok, sokkal kuszábbak lehetnek, mint az indokolt lenne, hiszen a beteg nem ahhoz a szakemberhez kerül, akihez a rendszer optimális működéséből következően kerülnie kéne, hanem kerülőutakon máshol köt ki. Így gátolva az ellátórendszer valósi állapotának, terheltségének felmérhetőségét, akadályozva a szerkezetváltást. 

Ezen túl felesleges tevékenységeket generál, szakmailag nem szükséges vizsgálatok is történnek, ami növeli a betegek túlkezelésének kockázatát és pénzügyi károkat is okoz a társadalombiztosítás (tb) számára.

Ráadásul a hálapénzrendszer a fiatalokat is a külföldi munkavállalás felé tolja, amivel konzerválja a belső viszonyokat, a feudális hierarchiát, és át is alakítja az orvos-beteg kapcsolatokat. Az orvosok munkája leértékelődik a hálapénz által.

A hálapénz rendszer hihetetlen károkat okoz, és a kivezetéséhez az egészet kell tiltani

- mondta el Kincses Gyula, aki szerint azért nem engedhető meg a hála kifejezésének legenyhébb gesztusa sem, mert ha nem az egész gyakorlatot szankcionálják, a korrupciót nem lehet eltüntetni a rendszerből. 

Megoldhatja-e az orvosok bérének emelése a hálapénz-kérdést?

A MOK által kidolgozott javaslata a rezidensek alapbérét - attól függően, mennyi ideje dolgoznak - 688-876 ezer forintban, a szakorvosokét közel 1 millió 155 ezer forinttól 2 millió 26 ezer forintig terjedően állapítaná meg. A kidolgozás egyik alapja az volt, hogy a rendezett bérek meggátolhassák az elvándorlást, így az osztrák bértáblának kétharmadát vették mérvadónak, ami valójában a kinti 13. és 14. havi fizetés és árfolyamváltozás miatt 55%. A béremelés ütemezése úgy zajlana, hogy 2020-ban - a költségvetés által engedett mozgástér szűkössége miatt - csak gesztusértékű lépésre kerülhet sor, 2021-ben viszont már egy nagyléptékű béremelésre kerülhetne sor. 

A bérrendezési javaslatnak hangsúlyos eleme, hogy az orvosok egy munkahelyről, a legális munkaidőkereten belül, hálapénz nélkül tudják orvos megkeresni a tisztes megélhetéshez szükséges jövedelmet. 

A bérrendezés az egyik előfeltétele a hálapénz megszüntetésének

- mondta el Kincses Gyula, és azt is hozzátette, hogy a különböző változtatások csak együttesen lesznek hatásosak, mert például ha a betegoldali nyomást a másik oldalról nem sikerül csökkenteni, a bérrendezés egyedül nem képes visszaszorítani a hálapénzrendszert. Arra is válaszolt, miért fontos, hogy az orvos egy munkahelyről kereshesse meg a kívánt életminőséghez szükséges jövedelmet:

Nem azt szeretnénk, hogy az orvos ne dolgozhasson több helyen: mi azt szeretnénk, hogy ne legyen rákényszerítve

- mondta el és rávilágított, hogy a hivatalos bértábla és az orvosok egy részének a tényleges életszínvonala között valóban van egy ellenmondás. Időszakosan ezért is erősödnek fel a béremelés ellenes hangok is: minthogy csak meg kell nézni, milyen autóval jár az orvos, vagy hol volt nyaralni. A Kamara elnöke szerint sokan nem látják a valós okot emögött az alacsony orvosbérek és az életszínvonal között feszülő ellentmondás mögött: 

ez a "hihetetlen önkizsákmányolás".

Van orvos, aki dolgozik egyetemen a klinikán, de elmegy az oltási központba is, falun ügyel, és még a kórházban is plusz ügyeletet vállal. Tehát azt az életminőséget, amelyet el szeretne érni, nagyon sok többletmunkával tudja csak elérni. A Kamara célja, hogy azt a jövedelmet, amely az orvosi léthez szükséges - itt most elsősorban nem az új autóra, nyaralásra gondolva, hanem akár a továbbképzésekre, szakmai fejlődéshez szükséges kiadásokra, stb. 

Ezen túl a bérrendezési javaslat célja még az az orvosi lét társadalmi presztízsének emelése, a közszféra stabilizálása (a munkaerő elvándorlásának lelassításával és a magánszolgáltatási szektor elszívó hatás csökkentésével, visszafordításával, és egy hálapénzmentes, a szabályoknak megfelelően működő egészségügy feltételeinek megteremtése is.

Magánban úgyis fizet az ember...

Magyarországon egyre fejlődik a magánegészségügy, amelynek egyes szakértők szerint az lesz a mellékes hozadéka, hogy az egészségügy szürkezónái kifehéredhetnek. Hiszen ugyanazt a pénzt, amit borítékban csúsztatnának az egészségügyi dolgozóknak, odaadhatják a magánorvosnak is, de akkor hivatalos az út, a szolgáltatás, amiért számlát kap az ember, és az intézmény megfizeti utána az adót.

Kincses Gyula szerint azonban, a magánellátás ugyan fehéríti a rendszert, de társadalmi károk árán.

Mert a magánegészségügy a Kamara elnöke szerint "megoldás a gazdagnak és kevésbé betegnek, de nem megoldás a szegénynek és súlyos betegeknek", és valójában a társadalmi igazságosság csökken általa. Viszont más módon hasznos lehet Kincses Gyula szerint a amagánegészségügy a hálapénz elleni fellépésben: 

bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az, amit sokszor hangoztatnak, miszerint a hálapénzadás gyakorlata olyan mélyen gyökeredzik a magyar néplélekben, hogy kiirthatatlan, nem igaz.

Hiszen magánban ugyanaz a magyar beteg, ugyanannak a magyar orvosnak nem ad hálapénzt, míg államiban igen. 

Ez nem kultúra-, vagy hagyományfüggő, hanem rendszer-, szituáció-, vagy viszonyfüggő

- állítja a szakember, és hozzátette, hogy ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ahol tiszták a viszonyok, ott nem ad a beteg hálapénzt, ahol nem tiszták a viszonyok, ott ad. Tehát ha az állami rendszerben tiszta viszonyokat teremtenek, akkor az is ugyanúgy ki tudna tisztulni hálapénz szempontjából is. 

Ehhez azonban rendszerszintű változás kell: nem csak az orvosbérek emelése, hanem az is kell hozzá, hogy a szolgáltatás minősége megfelelő, megbízható legyen, és a beteg ne akarja megkerülni azt. Kincses Gyula szerint amíg például nagyon hosszúak a várólisták, addig fennáll a probléma, hogy a beteg kerülőutat akar majd választani. A betegek akkor fognak bízni abban, hogy hálapénzadás nélkül is a megfelelő ellátáshoz jutnak, ha ezt tapasztalják, és ez le is van kommunikálva. 

Ehhez a Kamara egy kampányt készít elő, amely rávilágít, milyen károkat okoz a hálapénz, és miért áll érdekében az orvosoknak és betegnek is ennek a gyakorlatnak a felszámolása.

Az üvegzsebből kilátszó a boríték

A másik eszköz, amivel a hálapénz ellen fellépnének, az a transzparencia. Kincses Gyula szerint az, hogy a betegeknek nem áll rendelkezésre kellő információ arról, hogy hol, kinél, milyen ellátáshoz juthatnak, azt eredményezi, hogy szóbeszédekre támaszkodva döntenek egyik vagy másik orvos mellett. Ahhoz pedig, hogy bejussanak, a hálapénzt tekintik eszköznek. 

Ezért a transzparencia az egyik fontos pillére lehet a hálapénzrendszer visszaszorításának.

A betegeknek ma valóban kevés információ áll rendelkezésre arról, hol, kitől kaphatnak biztonságos, jó ellátást. A Kamara elnöke szerint így lehet, hogy vannak úgynevezett sztárorvosok, akiket a betegek egymásnak ajánlanak, és mindenki hozzá szeretne kerülni, viszont lehetséges, hogy ennek az orvosnak az eredményességi statisztikái semmivel sem jobbak vagy rosszabbak, mint egy ugyanabban a kórházban dolgozó kollégájának. Azonban ezt a betegek nem tudhatják, hiszen ezek az adatok nem nyilvánosak. Hogyha ezt transzparenssé lehetne tenni, sokat segítene a betegutak tervezhetőségében, lerövidítésében, és persze abban is, hogy kevesebb hálapénz folyjon át a rendszeren. 

Kincses Gyula szerint az eredményességi, minőségi mutatók hozzáférésével beláthatják a betegek, hogy nincs értelme küzdeniük azért, hogy bejussanak egy adott helyre, egy "sztárorvoshoz", így csökkenhetnének az egészségügy terhei, egyenletesebbek lennének a várólisták is, és sokkal kevesebb hálapénz folyna át a rendszeren.

A gólyának fizetünk a legtöbbet?

Korábbi, hálapénzzel foglalkozó cikkünkben külön kitértünk rá, hogy a szülészet, nőgyógyászat területét különösen súlyosan érinti a hálapénz problémája. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Transparency International Magyarország Alapítvány tanulmánya szerint a szülészet az egyik leginkább érintett terület, ahol a szülést megelőző vizsgálatokon alkalmanként körülbelül 5 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kitevő, míg a szülésért 50 ezer és 200 ezer forint közötti összeget elérő hálapénz kerül kifizetésre, választott orvos esetén. A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az ellátások nagy része - ahogy a várandósgondozás és a szülés is - (elvileg) ingyenes, a lakosság jelentős része fizet hálapénzt: elsősorban a kórházi, fekvőbeteg ellátásért.

Kincses Gyula elmondta kérdésünkre, hogy miért lehet a szülészeteken sokkal súlyosabb gond a hálapénzadás gyakorlata: egyrészt a gyermekvállalás tervezhetősége miatt a szülők, családok előre fel tudnak készülni az esetleges kiadásokra, míg ha valaki más okból veszi igénybe a kórházi ellátást, az többnyire nem tervezett. A tervezhetőségből következő anyagi felkészültség mellett az is közrejátszik a szakember szerint a hálapénzadás elterjedtségében és mértékében, hogy a nőgyógyászati vizsgálat, a szülés mégiscsak intimebb folyamat, mint egy foghúzás. 

Ezen túl természetes igény a szülők részéről, hogy mindent megadjanak a gyermeknek, amit megtehetnek, vitaminokat szednek, terhestornára járnak, stb. Ez részben önmegnyugtatás is, ahogy az is például, hogy fizetnek a szülész(nő)nek. Ami viszont talán még ezeknél is nyomósabb ok, hogy:

a nőgyógyászatban alakulhatott ki először a köz- és magánegészségügy szürkezónás együttműködése

- mondta el a Kamara elnöke, és kifejtette, hogy ezen a területen vált először gyakorlattá, a nőgyógyász magánpraxisában jár a kismama várandósgondozásra, ahol fizet, viszont a szülést már állami ellátásban "intézi" ugyanannál az orvosnál. Emiatt azonban, mivel korábban ugyanannak az orvosnak kifizette a a gondozási díjat, továbbvitte ezt a gyakorlatot, így hiába állami ellátást vesz igénybe, a szülésért is fizet. Tehát a nőgyógyászat, szülészet területén tudott rendszerszerűen először kialakulni, hogy a magánegészségügy tarifarendszerét az állami ellátásban kezdték a betegek "alkalmazni" és hálapénzként kifizetni az így számított díjat.

Nincs tökéletes rendszer

Összegzésként Kincses Gyula elmondta lapunknak, hogy pontosan tudják, ha sikerül is mindent megvalósítani, amit a Kamara szeretne elérni az orvosbérek rendezésétől kezdve, a transzparencián át, a szankcionálásig, a hálapénz teljesen akkor sem fog megszűnni, de nem mindegy, hogy a lakosság 80, vagy 40, esetleg pusztán az 1 százalékát érinti.

Attól, hogy nem szabad adót csalni, az adócsalás még nem szűnt meg Magyarországon 

- világított rá a szakember, viszont véleménye szerint a változást mindenképpen ki kell, és ki is lehet eszközölni. Első lépésként ehhez meg kell hozni az alapdöntéseket, meg kell fogalmazni az alapüzenetet: szembesíteni kell a társadalmat azokkal a károkkal, amelyeket a hálapénz rendszer okoz - ezek közül pedig Kincses Gyula szerint az egészben a pénzügyi kár a legkevesebb.

Mindazt a korszerűsítést, szerkezet váltást, működés váltást, amit szeretnének elérni, azt a hálapénz rendszer blokkolja. Amíg ezt nem szorítjuk vissza, addig másban sincs előrelépés. Az biztos, hogy ha megszüntetni teljesen nem is, érdemi eredményt lehet elérni benne

- zárta a beszélgetést a MOK elnöke.

 

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1