A kilencvenes évek előttről örökölt téves állítás az, hogy minden szociális problémáért az állam vonható felelősségre, és az állam tud a legtöbbet tenni az enyhítésükért – mondta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte: a szociális szféra nagy kérdése, hogy kivel szemben várható el és meddig terjed az állam felelőssége.

Az a cél, hogy az egyént képessé tegyék saját helyzete megváltoztatására. Elsőként mindig a kisebb közösségnek kell segítenie képességéhez és lehetőségéhez mérten

– tette hozzá.

Magyarországon a szociális ellátóintézményeknek csak a harmadát tartja fenn az állam, kétharmadát önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek működtetik, természetesen úgy, hogy az állam garantálja a működésükhöz szükséges anyagi forrást. A helyi közösséget ismerő, körükben tevékenykedő egyházak, civil szervezetek ugyanis sokkal jobban ismerik egy adott közösség problémáit

– jelentette ki.

Fülöp Attila tévútnak nevezte azt a felfogást, amely a szociális biztonságot az anyagi biztonsággal teszi egyenlővé. Ez nyilvánvalóan téves például a hajléktalanok esetében, akik hiába kapnák meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt, emberi kapcsolatok híján nem lennének képesek boldogulni.

Ugyancsak nem megoldás a gyermekvédelemben felnőtt fiataloknak pénzt adni, ha korábban nem sajátíthatták el azt a mintát, amely segítené őket önálló életet élni

– mondta.

Hozzátette: ezért igyekezett a kormány erősíteni a nevelőszülői hálózatot, a családban nevelkedést támogatva az intézetek helyett.

Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke elmondta: a konferencia alapjául szolgáló 2019 végén kiadott két püspöki körlevél, a Megújulás a szeretetben és A megfogant élet védelme című dokumentum olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a népesedési krízis, az oktatás, a szegénység és a népmozgások, valamint az élet védelme.

A körlevelek régi, de aktuális kérdéseket tárgyalnak, és céljuk, hogy a bennük megfogalmazott válaszok az egész társadalomra hassanak, mert egyszerre szolgálják hívők és nem hívők javát

– közölte.

Úgy fogalmazott:

szélsőségesen szekularizálódott társadalomban élünk, az Istentől való elfordulás az embertől és a természettől való elforduláshoz is vezetett, ennek pedig olyan súlyos következményei vannak, mint a háborúk, az abortusz, az eutanázia, a környezetszennyezés, a klímaváltozás vagy a migráció. Az emberiségnek lassan sikerül kialakítania a földi poklot, amelyben megvalósul az Istentől való teljes elfordulás.

Veres András szerint ugyan ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de ebből nem következik, hogy a krisztusi tanításból fakadó értékeket is elutasítanák az emberek.

Hozzátette: ugyanakkor azt sem gondolják, hogy a hívő emberek tisztában vannak hitük társadalmi kérdésekre vonatkozó tanításaival.

Sokan ugyanis megrekedtek gyermeki tudásszinten, felnőttként pedig sokszor lehetőségük sincs tájékozódni e kérdésekben

– mondta.
Megjegyezte: az egyház felelőssége is, hogy a rendszerváltás után nem találta meg az utat legalább a hívők szívéhez.

(MTI, kiemelt kép: MTI/Kovács Attila)