2026, január 1 - 09:58 — elnok
Új év, ismeretlen jövő
Sűrű dér szitál a tájon.
Nem láthatsz át a homályon.
Köd borult fűre, fára,
Új évet köszönt a csend homálya...
Csend van, egy varjú sem károg,
Pedig a gonosz lelkek űzik a galambot.
Éles csőrükkel ütik az ártatlant,
Sűrű ködben titkon osonhat...
S én várom a fényt új év reggelén,
Győzzön a nap, a ködök egén.
Ne tévedjünk a múlt sötét mélyén,
Ragyogjon nemzetünk kék egén a fény...
Várom, hogy jó úton járjunk,
Egymásra ismét rátaláljunk.
Ne csak az ünnepnapokon örvendezzünk,
Fogjunk össze, ne győzzön a gonosz felettünk!
Várom a tiszta fényt az út végén,
Mely ismeretlen jövőbe vezet.
Remélem, a sűrű köd egyszer feloszlik,
Ragyogó napsugár ölel át bennünket...
S az új év mindenkinek jót is tartogat,
Ha nem hallgattok rossz, idegen szavakat.
S nemzetünk kék egén ragyog majd a fény,
Mint összefogásunk szép idején.
Dáma lovag Erdős Anna,
Mosonmagyaróvár, 2020. január 3.
Mosonmagyaróvár, 2020. január 3.
Rovatok:
Egyéb
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
