ALKOTMÁNY-t teljes közösségek alkotnak meg, nemzedékek során át, a kozmikus (természeti) törvényekkel összhangban.

Célja: elvek, értékrendek, szellemiség, szabályok rögzítése által az egész közösség védelme, éltetése, gyarapítása /„Túlélő hangyák nincsenek, csak túlélő hangyabolyok” LHA/.

Magasabb erkölcsi és népképviseleti szintről határozza meg a megalkotandó törvények szellemiségét, kereteit. Jellemzője a „kötelességek és jogok összhangja”.

 

TÁKOLMÁNY-t közösségek egyes csoportjai tákolnak össze, rövid idı alatt.

Célja: valójában csoportok érdekeinek érvényesítése. A kozmikus (természeti) törvényeket (pl. önfenntartás, létfenntartás az élet minden területén, természetes életrendszerek hosszú távú, egészséges mőködése) gond nélkül figyelmen kívül hagyja. Lásd: „A népakarat kijátszása a demokrácia jogrendjében” /Plenter J/.

 

E tákolmányból

• hiányzik az alkotmány valódi célja, mert kimaradt a „magyar nemzet” fogalma, így szükségszerően annak – mint közösségnek - védelme, éltetése, gyarapítása

ami bármely nemzet bármikori alkotmányának elsıdleges célja kell legyen.

 

E tákolmány

• folyamatosan lehetővé teszi, hogy a nép/nemzet hosszú távú fennmaradását biztosító, meg nem újuló, létfeltételt jelentő természeti kincsek (termőföld, víz,

ásványok, szelek) ország- és nemzetidegenerık kezébe kerüljenek,

• aláássa a nemzet hosszú távú létét, és bizonytalanságban tartja a közösség egészét. Ez – bármely közösség számára – elfogadhatatlan.

• A Magyar Köztársaság „alkotmány-tákolmánya” nemzetpusztítást tett és tesz lehetővé.

 

Megvizsgálandó:

• Születésében és mőködésében érvényesnek tekinthető a mai jogrend?!

• Alapja valóban a népakarat, a szabadság és a jogszerűség alkotmánya?

• Ha igen, úgy meg kell felelnie pl. a „jogsértés jogot nem alapító elvnek, ki kell állnia az igen/nem válasz (mely a matematika bináris nyelvén 1 vagy 0 lehet),

a mellébeszélést kizáró, pártatlan ellenırzés próbáját is.

 

E tákolmány a „nemzeti kerekasztal” (valójában: országos!) műve.

• Ki és milyen jogon hatalmazta föl e testület tagjait, hogy a magyar nemzet bármely rétegét, netán egészét egy rendszerváltás során képviseljék, és ezt

• milyen értékrend alapján tették?

• Közvetlen népakarat-kinyilvánítás, avagy korábbi, jogszerően létrejött jogi alapon állt föl a „kerekasztal”?!

Egyik jogos módon sem vezethetı le e testület fölállása és mőködése!

 

1. Eldöntendı igen /nem kérdés:

Lehet-e jogérvényessége, legitimitása egy jogtalanul felállított testület jogalkotásának?

A komputer válasza: 0 (nem)

 

Az alkotmány-tákolmány -Kossuth téri kihirdetése alapján- népszavazás általi jóváhagyással léphetett

volna hatályba. Népszavazás viszont nem volt, így a népszuverenitás, a népakarat nem nyilvánulhatott meg közvetlenül – a legmagasabb rendő – formában.

 

2. Eldöntendı igen /nem kérdés:

Valóban a megtévesztéstıl mentes tiszta politikai alku követelménye ezen alkotmánytákolmány hatalomba emelése, hatályossága és ez teljességgel jogszerő ?

A komputer válasza: 0 (nem)

 

Belföldi és külföldi fegyveres hatalom fenyegetettsége alatt hozták létre mai alkotmánytákolmányunkat, pedig jogi alapelv: HATALOM NEM ALKOTMÁNYOZHAT.

Bár a köztársaság kikiáltása előtt hat nappal megtörtént a Munkásőrség feloszlatása, a fegyverek begyűjtésére azonban csak később, (nov. 16-án) került sor.

A szovjet hadsereg utolsó katonája 1991. június 18-án hagyta el hazánk területét.

 

3. Eldöntendő igen /nem kérdés:

Volt-e lehetősége a magyarságnak szabad alkotmányozásra a fentiek nyomán?

A komputer válasza: 0 (nem)

 

Tákolmányunk az 1949-es alkotmány örököse, némi – pusztító hatású – módosítással: (sztálini diktátum, bevallott célja a magyar nemzet gerincének megtörése). Utóbbi lényege: a közjog céljai nem a nemzeti sorskérdésekre, hanem a társadalmi helyzetre, az egyénre irányulnak (beköszöntő szöveg: „Alkotmányunk már nem állam-, hanem állampolgár-központú.” /Szűrös M./. Ez viszont az alkotmány megalkotására kizárólagosan jogosult közösség (nemzet) számára elfogadhatatlan.

 

4. Eldöntendő igen /nem kérdés:

Az illegitim módon, nemzetpusztító szándékkal létrehozott '46-os és '49-es alkotmány képezheti-e jogszerő alapját utódjának, a '89-es alkotmány-tákolmánynak?

A komputer válasza:0 (nem)

 

A tákolmány bevezetıje jelzi: öt megvalósítandó cél

- többpártrendszer,

- parlamenti demokrácia,

- szociális piacgazdaság,

- jogállam és a

- békés politikai átmenet érdekében hozták létre eme ideiglenes jogszabályt.

Az öt cél már régen, többszörösen bizonyítottan teljesült.

 

5. Eldöntendő igen /nem kérdés:

Van-e létjogosultsága egy olyan jogszabálynak, amelynek már nincs feladata?

A komputer válasza: 0 (nem)

 

Tákolmányunk nem veszi figyelembe, hogy a történelmi jogfolytonosság szemszögéből nézve hazánkban utoljára teljességgel jogszerű helyzet (érvényes és hatályos alkotmány előírásai szerinti fölállt országgyűlés, jogosan működı kormány, idegen megszállás hiánya, stb.) 1944. márc. 18-án volt, a német megszállás előtti napon. Másnap megszűnt hazánk teljes (1) értékő szuverenitása. A németeket követték az '56-os népfelkelésünket is leverő szovjet megszállók, akik csak 1991 júniusában távoztak.

 

6. Eldöntendő igen /nem kérdés:

Létezik-e a legalább ezeregyszáz éves Magyar Állam jogfolytonos utódállamaként – és így létében megalapozva jogállamként – a mai Magyarország?

Helyreállt-e tehát a történelmi jogfolytonosság a Magyar Királysággal?

A komputer válasza: 0 (nem)

 

A fentiekbıl következik :

Hazánkban mind a mai napig illegitim az 1989. 10. 23-ával „megalapozott”, azóta is változatlanul működı hatalmi struktúra. (Ez az állítás mindaddig igaz, amíg bármely politikai vagy szellemi erő le nem teszi az asztalra a hatszoros matematikai cáfolatot a fenti gondolatmenetek ellenében.)

Mindebből a matematikai logika szabályai szerint kötelezően következik:

Nemzetközpontú, ősi, érvényes alkotmányunkat és államformánkat kell hatályba léptetni!

 

Írta: Ludányi Horváth Attila

okleveles közgazda

szakkonzul

nyugalmazott diplomata

újparadigma elemzı