A múlt pénteken végetért EU-csúcs rávilágított arra, hogy milyen dinamikával tolódnak el a hatalmi viszonyok az Unióban. Berlin és Párizs már dominál, a perifériák, benne a Visegrádi Négyek nyomás alá kerültek. London teljesen a partvonalra manőverezte magát, már a kutya sem ugatja meg a kontinensen.

Régen nem látott dinamikával indult be a francia német tengely: Merkel és Macron az elkövetkező hetekben háromszor is találkozik: Helmuth Kohl gyászszertartásán Strasbourgban július 1-én, a G20-as csúcson Hamburgban július 7-én és a közös francia-német kormányülésen Párizsban július 13-án.

Ez utóbbi találkozón a két állam már bemutat egy közös dokumentumot au EU reformkezdeményezéseiről. Három hónappal később - tehát a német általános választások után - pedig jönnek a részletek is.

M&M

Ahogyan visszaerősödik ez a központi tengely, úgy kerül a háttérbe Varsó, Budapest és Pozsony. A vezető francia lapok szerint Németország díjazza, hogy Franciaország igen határozott a keleti tagállamokkal szemben a menekültek, a jogállam és a kiküldetésben dolgozók ügyében.

Egyes német kommentárok máris M&M-ről írnak, tehát, hogy Merkel és Macron szimbiózisban lép fel Európáért. A kancellár ennek megfelelően támogatta a franciák törekvését a kiküldetésben dolgozók helyzetének újraszabályozására, noha ez a kérdés Berlin számára nem annyira fontos, ugyanakkor azzal fenyeget, hogy kiváltja a magyarok és a lengyelek ellenreakcióját.

Káncz Csaba

Az új francia-német összefogás rossz hír az olaszok számára is. Róma eddig a francia szocialista kormányzó pártot szoros szövetségesének tudhatta. Mindkét országot az elhalasztott reformok és a növekvő államadósság tartotta közös platformon.

Macron azonban reformlépéseiben – például a munkaerőpiacon - most a győztes németekhez igazodik, így nő a politikai nyomás Rómán, hogy komolyan álljon neki az államháztartás reformjának.

Az a tény, hogy az Európai Központi Bank múlt péntek estekét olasz ’zombi’ bankot is bezárásra ítélt, még akutabbá tesz Róma problémáját.

Theresa May brit miniszterelnök még részt vehetett az EU-csúcs egy részén, de már senki sem vette komolyan. Az EU-27-ek tudomásul vették May javaslatát az Egyesült Királyságban dolgozó EU-polgárok jövőbeli státuszáról, de semmi több.

A nagy kérdésekkel - például a britek fizetési kötelezettségeivel az EU-val szemben, illetve az Észak-Ír határ kérdésével – London még elő sem hozakodott.

Német katonai aktivitás

Az EU tagállamai közben lépéseket tettek a közös védelmi unió irányába. Politikai áldásukat adták egy közös parancsnoki központ felállításához, amely polgári és katonai műveletet fog támogatni. Azonkívül megegyeztek az állandó struktúrált együttműködésről (PESCO) és lebontották az EU harcoló egységeinek bevetésével kapcsolatos eddigi pénzügyi korlátokat. 19 EU tagállam, köztük Berlin, Párizs, Róma és Madrid jövőre egy új közös védelmi alapot akar fölállítani.

Brüsszel érvelése szerint a közös védelmi alapra égető szükség van. Míg Európában 130 típusú fegyver-rendszer működik, addig az Egyesült Államokban csupán 30. Európában 17 féle tank van a seregeknél, az USÁ-ban egyféle. Európa mintegy felét költi védelmi kiadásokra az amerikaikhoz képest, de a hatékonyság csupán annak 15 százaléka.

A német védelmi minisztérium konkrét terveken dolgozik, amelyek alapján a német hadsereg egyfajta ’horgony hadserege’ lenne a NATO európai tagjai számára. Februárban már megegyezés született arról, hogy egy-egy cseh és román dandár a jövőben német parancsnokság alá kerül, közös kiképzéseken vesznek részt, hogy ezzel a közös harci képességet (inter-operabilitást) erősítsék.

A hollandok már ezen a téren elöljárnak, hiszen gyakorlatilag csapataik kétharmada már be van tagozódva a német parancsnoki rendszerbe. Múlt szerdán pedig a német kormány jóváhagyta új tengeralattjárók építését közösen Norvégiával.

Káncz Csaba jegyzete