Újabb rokkantügyet iktattak be Strasbourgban
A Szalai József által létrehívott Rokkant Számkivetettek Társaságának (ROSTA) köszönhetően, most újabb 100 magyarországi rokkant panaszos ügyét iktatták a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon. Az ügyek többsége diszkriminációról, az ellátások elvesztéséről és a jogorvoslat hiányáról szól. Dr. Karsai Dániel ügyvéddel Bánhidi Emese beszélgetett.
K.D.: A rokkantak ellátási rendszerével kapcsolatban már tavaly is beküldésre került egy nagyobb számú panasz. Most még körülbelül 100 érintett részéről történt egy újabb beadvány megküldése. Ügyszámot már kaptunk, de befogadásról még nincs döntés, mert az ügy vizsgálata még nem kezdődött el.
B.E.: Mi van ezekben a beadványokban?
K.D.: Főként a tulajdonjoghoz való sérelmet állítjuk, tekintettel arra, hogy az érintettek nagy része elveszítette pénzbeli ellátását, vagy kevesebb ellátást kap. A diszkrimináció tilalmát tiszteletben kellene tartania a magyar államnak a törvények megalkotásánál. A rokkantaknak nincs hatékony érdekérvényesítő képessége. A jogorvoslati út lehetősége a beteg számára korlátozott. Amennyiben eltávolítanak valakit az ellátó rendszerből, a munkaügyi per idejére, tehát a bíróság jogerős végzéséig, az érintett nem kap semmilyen pénzbeli ellátást. A beadvány, amelyet a Strasbourgi Emberjogi Bíróság felé megküldtünk, 35 oldalon keresztül foglalkozik a problémák felsorolásával.
B.E.: Mikorra várható a döntés, hogy befogadják-e a beadványt?
K.D.: Egy másik hasonló ügyben már elkezdte a vizsgálatot a bíróság. Ott már elküldték a kormánynak véleményezésre a panaszt. A kormány válaszolt is rá, és még viszontválaszt is szerkesztett az ügyvéd. Ebben az ügyben, amelyben nem én vagyok a jogi képviselő, akár már az idén is megszülethet a döntés. Azt, hogy az általam képviselt ügyekben mikor lesz döntés, még nem tudom. A felek kiegyezése esetén, talán gyorsabban lezárulnának ezek az ügyek. Viszont a korábbi ügyben a döntést célszerű lenne megvárni, mert az adott esetben kihatással lehetne, akár gyorsíthatná a mostani ügy lezárásának menetét.
B.E.: Miben reménykednek?
K.D.: Győzelemben és ugye abban, hogy az érintettek mind erkölcsi, mind anyagi kárpótlást kapnak. Bízom abban, hogy a strasbourgi döntés nyomán, a magyar jogszabályi háttér felülvizsgálatára is valamilyen szinten sor kerül, ami normálisabban rendezhetné az érintettek helyzetét.
B.E.: Mi lehet a közvetlen következménye az esetleges pozitív döntésnek?
K.D.: A strasbourgi döntésnek semmi, a jogszabályokat közvetlenül nem változtatja meg a pozitív döntés. Indirekt módon lehet hatása egy esetleges elmarasztalásnak, olyan szempontból, hogy pozitív irányba mozdíthatja el a jogalkotót, tehát az Országgyűlést.
B.E.: A Strasbourgi Emberjogi Bíróság kötelezheti-e a magyar államot arra, hogy változtasson a jogszabályon?
K.D.: Ilyet is megtehet, de általánosságban véve felhívhatja a magyar állam figyelmét arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. Tehát nem fog egy listát adni, hogy ezt, meg azt kell tenni, hanem általánosságban szólíthatja föl a magyar államot, hogy rendezze a helyzetet.
B.E.: Tudna-e olyan más, jelen ügyhöz hasonló esetet említeni, ahol a magyar államnak kötelessége volt eljárni a bíróság ítéletének megfelelően?
K.D.: Ilyenféle ügyben nem, de a Daróczi versus Hungary ügyben volt, hogy fölszólították az államot, oldják meg a panaszos helyzetét. Önmagában nem elég, ha a bíróság megállapítja a jogsértést.
B.E.: Az említett ügynél mit tett a magyar állam?
K.D.: Az egy névviseléssel kapcsolatos kisebb volumenű ügy volt. Ehhez igazodva módosították a családjogi törvényt, annak érdekében, hogy a panaszos névviseléshez való joga ne sérüljön, magyarul azt a nevet vegye fel, amit szeretne.
B.E.: A rokkantak esetében viszont egy összefüggő, teljes jogszabályrendszerről van szó, melyet meg kellene változtatni.
K.D.: A jogalkotó szükség esetén felülvizsgálja a jogrendszert, és megváltoztatja a kapcsolódó szabályokat is.
Szerkesztői megjegyzés: maguk a rokkantak azért keresik a jogorvoslati lehetőséget, mert még nem adták fel a reményt.
Fotó: jogikar.uni-miskolc.hu
|
Hozzászólások