A jelenlegi állás szerint a kormányközeli West Hungária Bau, Bayer Construct Zrt. és Laterex Zrt. építheti meg közpénzből a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát a volt Magyar Rádió helyén. A munkálatok azonban még nem kezdődhetnek meg, mert a kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárást ismét megtámadja a KÉSZ Építő Zrt., amely ugyan a legolcsóbb ajánlatot tette, de kizárták. A cég azt szeretné elérni, hogy tiszta verseny döntsön a 110 milliárd forintos megbízásról.
   Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a KÉSZ Építő Zrt. egyszer már megtámadta azt a tavaly kiírt közbeszerzési eljárást, amellyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának kivitelezőjét keresték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) ugyanis a bírálati összegzésben a kormányközeli West Hungária Bau (WHB), Bayer Construct Zrt. és Laterex Zrt. hármasát hozta ki győztesnek 109,9 milliárdos ajánlattal, míg a KÉSZ Zrt.-t kizárták a versenyből. Mivel utóbbi 11 milliárd forinttal olcsóbban vállalta volna a munkát, ők lehettek volna befutók, ha az ajánlatukat nem érvénytelenítik. A cég emiatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért – hiába. A társaság most bíróságra viszi az ügyet, és új vitarendezési kérelmet is beadott.
   Mint azt megírtuk, a KÉSZ Zrt. úgy vélte, az ÉKM jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatukat. Szerintük ugyanis az, hogy az egyik kapacitásnyújtó szervezetük, a PROVIM Kft. a közbeszerzési eljárás során beolvadással megszűnt, és helyébe annak jogutódja lépett, csak adminisztratív jellegű cégjogi változás volt, a szakmai tartalmat nem érintette (a szakember személye változatlan maradt), így az ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében lehetőséget kellett volna adnia a helyzet tisztázására.
   A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban Lázár János minisztériumának adott igazat, és elutasította KÉSZ Zrt. azon kérését, hogy semmisítsék meg az érvénytelenné nyilvánításról szóló döntést. A Kész Zrt. által felvetett másik vélt jogsértés kapcsán viszont a céggel értettek egyet, és kimondták, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon korlátozta az iratbetekintési jogot. Emiatt 10 millió forint bírságot is kiszabtak a Minisztériumra.
   A KÉSZ Zrt. ezután lehetőséget kapott az iratbetekintésre, amely során a nyertes pályázatnál olyan szabálytalanságokat véltek felfedezni, amelyek a közbeszerzés eredményességét befolyásolhatták volna, de ezeket az eljárás során nem tisztázta az ajánlatkérő ÉKM.
   A KÉSZ Építő Zrt. szerint ugyanis a nyertes ajánlattevő által bevont egyik kapacitást biztosító szervezet szakembereinek részvétele kapcsán a közbeszerzési törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértése merülhet fel.
   Ezért előzetes vitarendezési kérelmükben azt javasolják, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium folytasson le vizsgálatot az érintett céggel szemben, és ha megállapítják az összeférhetetlenséget, akkor a nyertes ajánlattevőként kihirdetett közös ajánlattevők ajánlatát nyilvánítsák érvénytelenné, az eljárás eredményét pedig módosítsák.
   Ugyanakkor még ez sem jelentené a KÉSZ Zrt. győzelmét, hiszen a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a cég azon kérését, hogy semmisítsék meg az ajánlatuk érvénytelenné nyilvánításáról szóló döntést, így nem léphetnének a kieső cégek helyére.
   A társaság ezért a bírósághoz fordul, hátha ott felülbírálják a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését. „Mindenképpen szeretnénk, ha tiszta versenyben, azonos feltételekkel születne végső döntés az eljárásban” – fogalmazott a cég.

Forrás: Átlátszó / Katus Eszter