Előre kitöltött nyilatkozatokról, behúzott X-ről, polgármesternél hagyott levélszavazat-csomagokról számolt be választás utáni jelentésében az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom.  A szervezet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételét monitorozta a magyar országgyűlési választásokban. Ehhez online tartalomelemzést, önkéntesek által végzett tereplátogatást és választási forródrótot használtak fel. A jelentés szerint az RMDSZ kettős szerepet töltött be magyar országgyűlési választásokban: egyrészt politikailag kiállt a Fidesz mellett, másrészt aktív szerepet vállalt a levélszavazatok összegyűjtésében. A jelentés készítői a pártok általi szavazatgyűjtés törvényi tiltását és a levélszavazati rendszer teljes újragondolását sürgetik a magyar-magyar viszonyok javulásának érdekében.
  A választásokat megelőzően írtunk arról, hogy milyen szerepet tölt be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, vagyis az RMDSZ a magyar országgyűlési választásokban. Cikkünkben bemutattuk, hogy Erdélyben az RMDSZ volt a Fidesz legfőbb szövetségese, hiszen nemcsak politikailag támogatta a leköszönő kormánypártot, hanem alapítványai révén a levélszavazatok begyűjtésében is aktív szerepet vállalt, mindehhez pedig magyar közpénzt is kapott. A 2026-os magyar országgyűlési választások során a Fidesz kapta a határon túli levélszavazatok 87 százalékát.

Online és offline is mobilizált az RMDSZ
  Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom (EEM) szerint mindez elfogadhatatlan. Nemrég megjelent monitoring jelentésükben, melyben a választási kampányt, valamint az RMDSZ abban játszott szerepét online vizsgálták, az RMDSZ kettős szerepét mutatják be. Emellett az anyagban felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani levélszavazati rendszer ebben a formájában nem maradhat fenn tovább, ugyanis választási csalásokra és visszaélésekre ad lehetőséget.
  A választásokat követően hasonló következtetésre jutott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Magyar Péter is, miután egy formális találkozón Kelemen megígérte: az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól. Az új miniszterelnökkel való találkozáskor szó esett arról is, hogy a levélszavazás rendszerét a jövőben felülvizsgálják, valamint ki fogják vizsgálni a 2026-os országgyűlési választások során tapasztalt szabálytalanságokat is.
  Az EEM a jelentésében bemutatja, hogy milyen csatornákon és hogyan próbálta az RMDSZ mozgósítani a külhoni magyarokat, valamint hogy milyen üzeneteket juttatott el hozzájuk. Az online tartalomelemzés során a Transzilván nevű csatornát (ami a Megafon erdélyi megfelelője), valamint a hozzá köthető közösségi média felületeken megjelenő üzeneteket elemezték, és egy eseménynaptárt is összeállítottak, amelyben feltüntették, mikor és hogyan jelent meg az RMDSZ a választási kampányban.
  Az elemzésből az derült ki, hogy a Transzilvánon több nagy erdélyi város polgármestere is felszólalt, sőt maga az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is. A csatornán megszólaló emberek szinte kivétel nélkül Fidesz melletti választási mobilizációs üzeneteket fogalmaztak meg. 2026 februárjáig a portál posztjaiban a fideszes kampányüzenetek köszöntek vissza, a választást megelőző időszakban pedig már mobilizáló, azaz szavazásra buzdító tartalmak lepték el a digitális csatornákat.
  Az erdélyi Megafonként is jellemezhető Transzilvánt egy évvel a választások előtt, 2025 áprilisában hozta létre Zsigmond Barna Pál, a Fidesz erdélyi kampányfelelőse és Portik Vilmos, Marosvásárhely volt RMDSZ-es alpolgármestere. 
  Az elemzés készítői az RMDSZ online kampánykommunikációját is vizsgálták. Megfigyeléseik szerint a kampányt két nagy esemény határozta meg: az egyik a regisztrációhoz kötődött, a másik a levélszavazatok kitöltéséhez és visszaküldéséhez. Ezen időszakokban az RMDSZ és a hozzá köthető politikusok a különböző felületeiken szólították fel a szavazni vágyókat a regisztráció fontosságára és a nyilatkozatok helyes kitöltésére. Utóbbira azért fektettek nagy hangsúlyt, mert a korábbi országgyűlési választás során leadott szavazatok közül több ezer volt érvénytelen amiatt, hogy a levélszavazat mellé tett nyilatkozatot hibásan töltötték ki az emberek.

Négy milliárd Sepsiszentgyörgynek
  De nem csak online mozgósítottak és buzdítottak a Fidesz melletti kiállásra az erdélyi politikusok, hanem offline eseményeken is. Így például Kelemen Hunor részt vett a 2024 áprilisában Budapesten megrendezett CPAC Hungary-n is, ahol egy panelbeszélgetést moderált. Ebben beszélgetőpartnereivel, Forró Krisztiánnal (Szlovákia), Brenzovics Lászlóval (Kárpátalja) és Pásztor Bálinttal (Vajdaság) teljes ideológiai azonosulást mutattak a Fidesz irányvonalával. A beszélgetés fő üzenete az volt, hogy az RMDSZ és a többi határon túli szervezet sorsközösségben és szövetségben áll a Fidesszel.
  Már kampányhangulatban telt 2025 végén az első erdélyi Lázárinfó is, amelyet Sepsiszentgyörgyön tartottak. A rendezvényen Lázár János mellett a város polgármestere, Antal Árpád és számos székelyföldi RMDSZ-es politikus is részt vett.
  Itt jelentette be Lázár, hogy a Fidesz-kormány 4 milliárd forinttal támogatja a városban egy kulturális központ felépítését. 
  Ezzel egy időben az Orbán-kormány építési és közlekedési minisztere arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy „tegyék meg, amit meg kell tenniük.” 
  A választás évére ráfordulva két olyan esemény is volt, amelyen az RMDSZ politikusai megjelentek. Ezek közül az egyik a Fidesz 2026 januári kongresszusa volt, ahol az RMDSZ-elnök mondott beszédet, majd a választási hajrában, április 9-én Debrecenben buzdította a Fidesz melletti szavazásra Kelemen Hunor a megjelenteket.

Segítettek kitölteni a nyilatkozatokat
 Az érvénytelen levélszavazatok minimalizálása érdekében a 2026-os választáson minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektettek a nyilatkozatok helyes kitöltésére, ehhez pedig az RMDSZ nyújtott nagy segítséget.
  A szervezet ugyanis „szavazatgyűjtő pontokat” létesített minden városban, ahová az emberek elvihették a szavazólapjukat. Itt segítettek nekik a nyilatkozat kitöltésben, illetve összegyűjtötték a szavazatokat, amiket eljuttattak a konzulátusra, vagy a választás napján valamelyik határmenti OEVK-ba.
  A falvakban a helyi politikusok szervezték meg a szavazatgyűjtést, és segédkeztek a nyilatkozat kitöltésében.
  Az RMDSZ ezen felül egyezséget kötött az egyházakkal is, így több egyházi helyszínen is voltak gyűjtőpontok.
  Ezek a gyűjtőpontok úgy működtek, mintha ténylegesen szavazókörzetek lennének: volt nemzeti színű szalaggal átkötött doboz („urna”), a szavazatokat riasztóval védett helyen tárolták, a dobozokat rendszeresen ürítették. Ám még ez sem volt elég ahhoz, hogy a választás tisztasága teljes egészében biztosítva legyen. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és a Miközöd erdélyi Youtube-csatorna közös együttműködésében létrehozott választási forródróton keresztül számos hívás, jelzés érkezett arról, hogy milyen rendellenességeket figyeltek meg a levélszavazás során.
  Egy panaszos arról számolt be, hogy egyes településeken közös szavazatkitöltő eseményeket szerveztek, ahol a szavazók helyett előre kitöltötték a nyilatkozatokat.
  Több településről érkezett olyan bejelentés, hogy előre kitöltötték a nyilatkozatokat, és behívták az embereket a polgármesteri hivatalokba szavazni. Itt a helyi politikusok jelentős nyomást helyeztek a választókra, ami a részvétel és a Fideszre való voksolás irányába hatott.
  Ennél is súlyosabb eset volt az, amikor egy Kovászna megyei településen a szavazólap is előre ki volt töltve. A Szatmár megyei Vámfaluban pedig az RMDSZ-es alpolgármesternél voltak a szavazólapok. Ő pedig ráírt a falu embereire, hogy küldjenek egy képet az okmányokról, amiről ő kitölti a nyomtatványt, senkinek ne kelljen fáradnia.

  Némileg más volt a helyzet a nagyobb városokban, ám ott is akadtak szabálytalanságok bőven. Előfordult például, hogy a szavazásra kijelölt helyen ki voltak téve olyan politikai tartalmú kiadványok, amelyekben megjelent Orbán Viktor és a Fidesz.
  Rendszeres volt az is, hogy egy ember több másik ember szavazólapját vitte el a gyűjtőpontra, vagy egyszerűen a helyszínen leszavazott a családtagjai helyett is. Személyi igazolványt a megfigyelések szerint senkitől sem kértek.
  Ez azért is probléma, mert a levélszavazáshoz szükséges regisztráció 10 évig érvényes, ám ha időközben valaki meghal, arról a magyar állam csak akkor értesül, ha a családtagok a halál tényét bejelentik. Mivel ez nem túl gyakori, előfordulhat, hogy már elhunyt ember is kap szavazatcsomagot, amit a hozzátartozók kitöltenek és bedobnak az urnának kijelölt dobozba, vagy eljuttatnak a konzulátusra.
  A fentebb említett szabálytalanságok miatt az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom a levélszavazás rendszerének átalakítását sürgeti. Szerintük a változáshoz az kellene, hogy már a regisztráció során felmerült anomáliák megszűnjenek, ezt pedig a folyamat teljes újragondolásával, a rendszer frissítésével lehetne elérni. Ez nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy ne kaphassanak levélszavazat-csomagot azok, akik már elhunytak. A szervezet szerint kiemelten fontos lenne a pártok általi begyűjtési rendszer megszüntetése, emellett az online szavazás bevezetése vagy a magyar állam által kontrollált szavazóhelyiségek felállítása. Ezekkel a lépésekkel lehetne tisztábbá és átláthatóbbá tenni a levélszavazás rendszerét.

Forrás: Átlátszó / Szaó-Gödri Rita