Káncz Csaba, 2017. április 27., 09:03

 A brit konzervatív védelmi miniszterrel elszállt a ló, de gyorsan megkapta a kijózanító pofont. Moszkva ingerültségének oka, hogy alig egy hete érkezett meg 850 brit katona Észtországba, míg további 150 az amerikai csapatokkal együtt szolgál Lengyelországban. Az utóbbi egy-két évben világszerte a politika egyre gyakrabban él a nyílt nukleáris fenyegetéssel.

 Theresa May miniszterelnök kész lenne nukleáris megelőző csapást mérni az Egyesült Királyság ellenségeire „extrém körülmények között”, mondta Michael Fallon brit védelmi miniszter hétfőn. Egyben az ellenzéki Munkáspárt vezetőjét, Jeremy Corbynt biztonsági kockázatként jellemezte, mivel ő továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint soha sem hagyná jóvá a Trident nukleáris rakéták bevetését, sőt drón-támadást sem engedélyezne az Iszlám Állam vezetője ellen. Fallon szerint ezzel a brit baloldal bebizonyította, hogy június 8-i választási győzelmük esetén „egy nagyon veszélyes káosz” alakulna ki az ország biztonságpolitikájában.

Gyorsan helyre rakták

Fallon ostoba, belpolitikai indíttatású tányércsapkodása kemény válaszreakciót szült Moszkvából. Franz Klincevics, az orosz Szövetségi Tanács Védelmi és Biztonsági Bizottságának első alelnöke kijelentette, hogy az Egyesült Királyságot „elsöprik a Föld színéről”, ha nukleáris támadást indít. Klincevics a Facebook oldalán így írt:

„Úgy gondolom, hogy Michael Fallon kijelentése éles választ követel és nem félek őt keményen rendre teremteni. Legjobb esetben a kijelentése része egy pszichológiai hadviselésnek, amely ebben az összefüggésben különösen felháborító. A természetes kérdés adódik: melyik országot célozná meg az Egyesült Királyság?

Ha egy nukleáris hatalmat, akkor a kis területen fekvő Egyesült Királyságot szó szerint lesöpörné a Föld színéről egy ellencsapás. Ha egy nem-nukleáris hatalmat, akkor ez hasonlatos lenne az amerikai támadáshoz Hirosima és Nagaszaki ellen. De ennek az időnek már régen leáldozott, ahogy a brit birodalom egykori nagyságának is.”

Moszkva ingerültségének oka, hogy alig egy hete érkezett meg 850 brit katona Észtországba, míg további 150 az amerikai csapatokkal együtt szolgál Lengyelországban. Ahogy a brit védelmi miniszter a múlt héten kijelentette Észtországban a felavató ünnepségen: „a brit csapatok a növekvő orosz agresszió” ellen teljesítenek szolgálatot. Ráadásul a múlt héten egy nagyszabású NATO-hadgyakorlat kezdődött Romániában is, amely úgyszintén az orosz agresszió elleni elrettentést tűzte a zászlajára.

Veszélyes spirálban

 Miközben Észak-Korea és az Egyesült Államok nukleáris fegyvereit teszteli, nem tekinthető véletlennek, hogy az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR) friss jelentésében leszögezi, hogy egy nukleáris fegyver – véletlen, vagy szándékos - detonációs veszélye a legmagasabb az elmúlt negyed században, a Szovjetunió összeomlása óta. Valóban, az utóbbi egy-két évben világszerte a politika egyre gyakrabban él a nyílt nukleáris fenyegetéssel.

Múlt év novemberében példának okáért Moszkva jelentette be, hogy a régiónkba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszerre válaszul atomtöltet hordozására is alkalmas, akár félezer kilométeres hatótávú Iszkander típusú ballisztikus rakétákat telepít a baltikumi exklávéba (Kalinyingrád). A Fehér Ház ezekben a hetekben fontolgatja taktikai nukleáris fegyverek visszatelepítését Dél-Koreába és már megkezdte a THAAD rakétavédelmi rendszer telepítését. Erre válaszul a kínai kommunista párthoz közeli Global Times a múlt hónapban a kínai taktikai nukleáris fegyver-arzenál növelésére és fejlesztésére szólított fel.

Káncz Csaba jegyzete