Az Átlátszó tényféltáró cikkét emlegette ma Tanács Zoltán miniszter a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén. Tanács annak kapcsán utalt írásunkra, hogy a központosított informatikai közbeszerzések nemcsak drágák, de korrupcióval terheltek voltak. A Digitális Kormányzati Ügynökség kartellgyanús tendereit egy közbeszerzési szakértő segítségével mutattuk be közel két évvel ezelőtt.
  Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere szerint a kormányzati informatika sok problémával terhelt, ebből az egyik a közbeszerzések rendszere. „Tanács szerint több mint 3000 milliárd forint folyt keresztül ezen a területen, és ha ez a pénz jól hasznosult volna, Magyarország jóval előrébb tarthatna. Szerinte ezek a közbeszerzések korrupcióval terheltek voltak, és óriási károkat okoztak. Kitért arra is, hogy egy tényfeltáró cikk szerint 46-ból 28 keretszerződésnél felmerül az összejátszás és a versenykorlátozás, ez 1200 milliárd forintos összeget érintett” – olvasható a HVG tudósításában. Az említett tényfeltáró cikket az Átlátszó írta 2024 nyarán.
  A cikkben egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutattuk: az általunk megvizsgált tenderek alapján nem lettek olcsóbbak az állami informatikai beszerzések a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) létrehozása után, sőt: sok termék ára jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. A keretszerződések megkötésekor pedig a kartellgyanú is felmerül.

Összejátszásra utaló jelek
  A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t 2019-ben hozta létre az Orbán-kormány. Feladata „a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…), a Kormány által alapított, illetve az alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok” központosított informatikai beszerzéseinek és egyes beruházásoknak a lebonyolítása.
  A folyamat úgy néz ki, hogy amennyiben egy állami szervezet szeretne valamilyen hardvert vagy szoftvert vásárolni, akkor a DKÜ megvizsgálja, be lehet-e azt szerezni a DKÜ által kiírt keretközbeszerzésből. Ha van ilyen elérhető szerződés, akkor az intézmény köteles onnan megrendelni az adott terméket. Ezek a termékek sokszor drágábbak, mintha a piacon szereznék be őket, a keretszerződések megkötésekor pedig a kartellgyanú is felmerül.
  A DKÜ által kiírt keretközbeszerzések ugyanis a következőképp néznek ki:
   - A DKÜ kiírja a keretközbeszerzést, és meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni. Ez a keretszám a DKÜ tenderei esetében 1 és 10 közötti sávban mozog, de a leginkább jellemző az, hogy 5 vagy 8 céggel szerződnek.
   - Azoknak, akik szeretnének valamilyen informatikai megoldást szállítani az államnak, mindenképpen meg kell szerezniük egy helyet a keretben, különben a következő 2-4 évre kiszorulnak az állami informatikai piacról.
   - A szűkös keretszám meghatározása pedig jellemzően azt eredményezi, hogy a piaci szereplők igyekeznek konzorciumokba tömörülni, hiszen ebben az esetben a több céget magában foglaló konzorcium is csak egy helyet visz el, így többen is odaférhetnek a „fazékhoz”.
És hogy ezzel mi a gond?
  A több helyről érkező, egybehangzó információk alapján a fő problémát a piaci szereplők látszólagos összehangolt magatartása jelenti: az ajánlattevők ugyanis nagy valószínűséggel előre egyeztetik az indulás feltételeit a közbeszerzési pályázatok benyújtását megelőzően. 
Erre a következők utaltak: az általunk vizsgált 46 korábbi keretközbeszerzésből 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a DKÜ által meghatározott keretszám. 21 esetben pedig pontosan ugyanannyi (!) ajánlatot adtak be, mint a keretszám (ezeket a tendereket citromsárga színnel jelöltük a táblázatban).

  Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy olyan keretközbeszerzések esetében, ahol egyes konzorciumokban akár 10 cég is szerepelt, és összességében akár 50 cég lett szerződő fél, hajszálpontosan annyi csapatba rendeződtek a szereplők, mint ahány hely volt? És ráadásul mindezt ennyi alkalommal. Véleményünk szerint erre – háttéregyeztetések nélkül – matematikailag szinte nulla az esély.
És bár a cikkünk óta eltelt közel 2 év, ez a modell azóta is működik.
  Ahogy azt áprilisban megírtuk, a Digitális Kormányzati Ügynökség egy évvel ezelőtt írt ki egy 2 részből álló, összesen 390 milliárd forint értékű tendert szerverek és tárolók beszerzésére. Az áprilisi eredménytájékoztató szerint a keretmegállapodást több cégcsoport nyerte el, amelyek között Fidesz-közeli vállalkozások is megtalálhatók. Ami azonban ezúttal érdekesebb volt, az az, hogy a korábban megismert séma ebben az eljárásban is felismerhető volt: a DKÜ 8 helyet hirdetett meg mindkét rész esetében, és pontosan 8-8 konzorciumba tömörült résztvevő lett.

Átalakítanák a közbeszerzési gyakorlatot
  A HVG cikke szerint Tanács Zoltán egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, át akarják alakítani a közbeszerzési gyakorlatot. A több éves keretmegállapodásoknál ugyanis szerinte nem lehet reális árat adni, hiszen nem lehet előre tudni, hogy 4 év múlva mennyibe kerül majd egy laptop vagy egy processzor.
Ilyenkor a beszállító a kockázatok miatt eleve kétszeres-háromszoros árat mond – mutatott rá.
  Tanács emellett azt is kiemelte, hogy a beszerzéseket gyorsítani is kell. Ő ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy az ötlettől a tényleges beszerzésig kilenc-tizenkét hónap teljen el. „Úgy fogalmazott, ma előfordulhat, hogy az állam a piaci ár háromszorosáért vesz laptopot, amely csak hónapokkal később érkezik meg. A megoldást részben abban látja, hogy a kereteket vissza kell adni az intézményeknek, és nem szabad minden beszerzést központosítani” – írta a HVG. Ezzel milliárdokat lehetne megspórolni az államnak.
  A központosított közbeszerzésekről ebben (Összehangolt gépezet irányítja a rogáni propagandahivatal milliárdos kommunikációs tendereit egyetlen nyerteshez | atlatszo.hu), ebben (Kormányközeli cégek védik és üzemeltetik a kórházakat, a KEF egyengeti nekik az utat | atlatszo.hu), ebben (Rengeteget bukhatnak az állami intézmények a központosított informatikai közbeszerzésekkel | atlatszo.hu) és ebben (Így folynak el a közpénzmilliárdok a központosított közbeszerzéseken keresztül | atlatszo.hu) a cikkben írtunk.

Forrás: Átlátszó / Katus Eszter