Különös, hogy még most, 5 évvel a százéves évforduló előtt sem igazán esett szó a trianoni csonkítás igazi és egyetlen fő előidéző okáról. Az elmúlt, majdnem egy évszázad alatt annyi írás, elemzés és tanulmány jelent meg a világtörténelem eme páratlan esetről, hogy az embernek már a könyökén jön ki.
Mind vagy ezt nevezi meg végső oknak, vagy azt, csak éppen nem azt az őrültséget tartja kiváltó oknak egy sem, hogy Magyarországon, Európa mértani közepén egyszeriben kommunizmus lett úrrá. Képzeljük el az akkori viszonyokat: győzött Oroszországban a bolsevizmus, ami hajmeresztő eset volt Európa szemében. Rögtön utána az akkor még nem kicsi Magyarországon így, vagy úgy, de létrejött a patkánylázadás és a 133 napig tartó kommunistának nevezett önkényuralom és terror, aminek a kommunista (tökéletesen rossz és kiagyalt) eszméhez sem volt több köze mint amennyire a kommunizmus törvényszerű velejárója a terror és vérengzés.
Vári Albert koronaügyész-helyettes az 1922-ben megjelent könyvében ( A vörös uralom áldozatai Magyarországon) nevekkel, lakcímekkel, foglalkozás megjelölésével, a kivégzések elrendelőinek és a kivégzettek felsorolásával, valamint a kivégzések módszereinek leírásával dokumentáltan pontos képet ad a kommün rémtetteiről. Hogy csak azt említsük, magyarok sokaságát lőtték a Dunába rutinból, már akiket nem akasztottak ahol érték őket.
Természetesen, a világ nem sokat tudott kezdeni az orosz bolsevizmussal, de Kun Béla és a Lenin -fiuk „kommunizmusára” rögtön megvolt a válasz. Magyarországnak az amúgy is Ausztria által legalább egy évszázada terjesztett rossz hírének igazolására ott volt a kommün mint „bizonyíték” és egyben ürügy. A szomszédos országok „Európa megmentésére” azonnal meg is szállták országunkat, és kikényszerült a trianoni békediktátum, ami kétharmadot hagyott Magyarország testéből, és azt is megvédhetetlen határokkal.
A kommünhöz persze a félfeudális Magyarország népének semmi köze sem volt, legfeljebb mint szenvedő félnek, de ha van egy kisebbség, amely elég tehetős és elég szervezett hozzá, a legelképzelhetetlenebb dolgot is véghez tudja vinni, néha csupán időlegesen, néha végérvényesen. Hogy mást ne említsünk, hol van ma már például a brit világbirodalom? Előbb meggazdagodik rajta egy kisebbség, aztán szétrágja az eresztékeket. Amerika is példa lehet erre: a hihetetlenül gazdag fél-kontinens előbb fölvirágzott, sokan degeszre gazdagodtak, aztán kulturálisan, gazdaságilag és pénzügyileg zuhanó pályára került. Amerika az egyik legeladósodottabb ország ma.
Figyelmeztető jelenségek ezek. Az EU is olyan tákolmány, ami eleinte jónak látszott, de ma már hosszú jövő nem jósolható neki.
Érdekes, hogy pont a kommün viselt dolgairól nagy és általános a hallgatás, noha Trianon nagyobb részben nekik köszönhető.
Miért ez a nagy hallgatás Trianon igazi okáról?
Legjobb ezt hangosan és nyíltan nem megkérdezni?
Balogh Bertalan
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges