2014-03-15 20:35 MTI - Metropol

Az ukrán parlament szombaton azonnali hatállyal feloszlatta a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozását, amely népszavazást írt ki a Krím félsziget státusáról. Ketten meghaltak az éjszaka a kelet-ukrajnai Harkivban kirobbant fegyveres összecsapás miatt. Orosz katonák a krími határt átlépve elfoglaltak egy gázelosztó központot

Ukránbarát aktivisták óriási nemzetiszínű zászlóval tüntetnek az ország területi integritása mellett a kelet-ukrajnai Harkivban. (Fotó: MTI)
Ukrán hírforrások szerint orosz katonák átlépték a krími határt és elfoglaltak egy gázelosztó központot Ukrajna területén. Kijev a katonák azonnali visszavonását követeli.

Egyes jelentések szerint 80, mások szerint 120 orosz deszantos érkezett szombaton délután helikopteren, páncélozott harckocsik támogatásával Sztrelkovoje település közelébe (Genicseszkij járásban, az Arbat-földnyelven). A hírügynökségek megjegyzik: ez volt az első olyan orosz katonai művelet, amelyet már a Krím határán túl hajtottak végre. Sztrelkovoje egy hosszú földnyelven helyezkedik el, mintegy tíz kilométerre északra a Krímet és a Herszon megyét elválasztó határtól.

A BeregHír hírportál helyi lakosok beszámolói alapján közölte, hogy Sztrelkovoje fölött az utóbbi napokban több alkalommal is megfigyeltek orosz katonai helikoptereket. Időközben azonban kiderült, hogy a térségben lévő "Csernomorneftegaz" gázelosztó állomás volt a megfigyelés célpontja, amelyet szombaton el is foglaltak.

Helyi lakosok szerint az itt megjelent katonák teljes menetfelszerelésben, felfegyverkezve érkeztek. Vélhetően orosz katonákról van szó, mivel az őket szállító helikoptereken orosz felségjelek voltak megfigyelhetők. A gázelosztó állomás elfoglalása előtt az orosz katonák a Sztrelkovoje felé haladó minden járművet megállítottak és ellenőriztek.

Más hírügynökségi jelentések szerint az orosz katonák két lépcsőben érkeztek, 60-60 fős csoportban, helikopteren, páncélozott harci járművek támogatásával. Más források az ukrán védelmi minisztérium közleményére hivatkoztak, amely szerint ukrán ejtőernyősök meghiúsították, hogy orosz katonák megszállják az Arbat-földnyelvet.

Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete élesen reagált a hírre, amely szerint orosz csapatok a Krímen túl behatoltak volna Ukrajna déli területére. Ha bebizonyosodik, hogy igaz a hír - mondta -, a konfliktus "botrányos kiterjedéséről" van szó. Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet "rendkívüli aggodalmának" adott hangot az egyelőre meg nem erősített hírek miatt.

Feloszlatták a krími törvényhozást

Az ukrán parlament alsóházában a jelenlévő 296 képviselő közül 278 szavazta meg a krími törvényhozás feloszlatásáról szóló határozatot, amely összhangban áll az alkotmánybíróság pénteken hozott, a krími népszavazást törvényellenesnek minősítő döntésével.

Az alkotmánybíróság pénteken azt is elrendelte, hogy állítsák le minden választási bizottság működését, illetve megtiltotta a krími hatóságoknak a népszavazás lebonyolításának finanszírozását.

Mindazonáltal és a kijevi döntések dacára a Krím félszigeten minden készen áll a vasárnap tartandó népszavazáshoz. A félsziget székhelyén, Szimferopolban nyugalom uralkodott szombaton, de erős a fegyveres jelenlét az utcákon.

A Velencei Bizottság szerint törvényellenes a tervezett krími népszavazás

A Velencei Bizottság törvényellenesnek minősítette a Krím félsziget státusáról március 16-ra tervezett népszavazást - jelentette szombaton az Unian ukrán hírügynökség és a zn.ua ukrán hírportál.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének tagjai szerint egy ilyen referendumnak a megrendezésére sem az ukrán, sem a krími alkotmány nem ad lehetőséget. A bizottság szakértői hangsúlyozzák azt is, hogy a tervezett népszavazás körülményei sem felelnek meg a demokratikus szabványoknak.

Az említett hírügynökségek idézik Sebastian Kurznak, az Európa Tanács elnökségét betöltő Ausztria külügyminiszterének szombati nyilatkozatát, amely szerint a Velencei Bizottság állásfoglalásának hivatalos indoklását március 21-22-én hozzák majd nyilvánosságra.

Kurz kifejtette: a közvetlen demokrácia gyakorlásában önmagában nincsen semmi kivetnivaló, de annak megfelelő jogi és demokratikus alapokon kell nyugodnia. Mivel a krími szavazást fenyegető légkörben, a gépfegyverek árnyékában tartják, ebben az esetben nincs meg ez az alap - állapította meg az osztrák külügyminiszter.

Hollande: a krími népszavazásnak nincs semmilyen jogi értéke

Francois Hollande francia államfő szerint a Krím félsziget státusáról vasárnapra tervezett népszavazásnak nincs semmilyen jogi értéke, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tárgyalásos megoldás szülessen a válság rendezésére.

A francia elnök ezt a Matteo Renzi olasz kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján mondta az Elysée-palotában szombaton.

Hollande jelezte, hogy "Franciaország az Európai Unióhoz hasonlóan nem fogja elismerni ezt az álnépszavazást", amely "nem felel meg sem az ukrán jognak, sem a nemzetközi jognak" és amennyiben nem történik előrelépés a krími helyzetben, az EU már hétfőn szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján. Ezek vízumkorlátozások és vagyonbefagyasztások lehetnek.

"Szeretném, ha történne visszalépés és ha felállna a kontaktcsoport, amely megoldást találhatna Ukrajna területi integritásának keretei között" - hangsúlyozta a francia elnök.

Arra kérdésére, hogy Franciaország felfüggeszti-e az Oroszországgal a két Mistral típusú hadihajó leszállítására kötött megállapodást, az államfő azt válaszolta, hogy egy szankció "a katonai együttműködéshez köthető", amely a "büntetőintézkedések harmadik szintje". "Jelenleg az első szinten tartunk" - hívta fel a figyelmet Hollande.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök megerősítette, hogy osztja Párizs álláspontját arról, hogy nem legális a krími népszavazás. A kétoldalú kapcsolatokat illetően megjegyezte, hogy hazájának és Franciaországnak "együtt kell megváltoztatnia Európát".

"Az Olaszország és Franciaország közti kapcsolatok valóban kiválóak, és nagyon hatékonyan fogunk együtt dolgozni hazáink és Európa érdekében, együtt kell megváltoztatnunk Európát. Ez a következő hónapok legfőbb kihívása" - fogalmazott. "Európának életre kell kelnie. Tiszteletben kell tartanunk Európa alapító atyjait. Együtt kell lépnünk azért, hogy Európa az állampolgárok és a népek találkozóhelye legyen".

Francois Hollande szintén egy "másfajta Európa" érdekében azt hangsúlyozta, hogy Párizst és Rómát ugyanaz a "vágy" vezérli egy olyan Európa irányába, amely "gazdasági téren képes biztossá válni".

"Két éve töltöm be a köztársasági elnöki tisztséget, és Olaszországban Mario Monti majd Enrico Letta személyében mindig olyan partnerekre találtam, akik ennek a növekedéspárti Európának az irányában haladtak". A francia elnök a május végi európai parlamenti választásokra utalva jelezte, hogy "döntő pillanat" következik, amelyben "Franciaországnak és Olaszországnak még inkább szüksége lesz hallatnia a hangját".

Véleménye szerint az európai választást nem szabad "Európa melletti vagy elleni népszavazásként" értékelni, mert "bármi is legyen a végeredmény, Európa itt lesz". "De a tét az, hogy milyen Európa? Ugyanilyen vagy pedig olyan, amely megfelel a céljainknak? És az (uniós) kormányok csak annak függvényében léphetnek fel, amilyen az új Európai Parlament lesz" - tette hozzá. "Ne hagyjuk a populistákat feltenni a kérdést. Nem az a kérdés, hogy Európa ellen vagy mellett vagyunk, hanem hogy milyen Európa mellett, és ezen a téren folyik majd a politikai versengés" - mondta Hollande.

G8 helyett G7, Szocsi helyett London?

Az ukrán helyzettel kapcsolatos nézeteltérések miatt Oroszország kizárásával tartanák a világ legfejlettebb országai állam- és kormányfőinek soron következő csúcstalálkozóját.

Erről ír legfrissebb számában német kormányforrásokra hivatkozva a Der Spiegel. A hamburgi hetilap szombaton előzetesen kiszivárgott információi szerint a brit kormány tett javaslatot arra, hogy az eredetileg június elejére Szocsiba előirányzott G8-csúcs helyett Oroszország nélkül G7-csúcstalálkozót tartsanak, mégpedig Londonban. A Der Spiegel úgy értesült, hogy a többi nyugati ország - az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Németország, Japán és Kanada - pozitívan viszonyul a brit javaslathoz.

A német kormány egyik szóvivője a sajtóértesüléssel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a Szocsiba tervezett G8 csúcstalálkozó előkészületeit az orosz magatartás miatt a nyugatiak már felfüggesztették. "Ezen túlmenően azonban semmilyen más döntés egyelőre nem született " - fogalmazott a szóvivő, utalva a Der Spiegel információira.

A német lap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy amennyiben Oroszország nem változtat eddigi Ukrajna-politikáján, Berlin lemondja a rendszeres német-orosz kormánykonzultációk áprilisra Lipcsébe tervezett újabb fordulóját. A szóvivő ezt sem erősítette meg, de nem is cáfolta.

A G8-országcsoport elnöki tisztségét jelenleg Oroszország tölti be, ezért lett volna Szocsi a nyári csúcs helyszíne.

Halálos összecsapás Harkivban

Két halálos áldozata is van a kelet-ukrajnai Harkivban péntek éjjel kirobbant fegyveres összecsapásnak, amely az orosz állami hírügynökség szerint helyi lakosok és Nyugat-Ukrajnából való fegyveresek között zajlott le. Az ukránok szerint azonban azonban máshogy történt az eset, de azt megerősítették, hogy két áldozat is van.
Az orosz hírügynökség beszámolója

A halálos áldozatokról a kivezényelt terrorelhárító osztag munkatársai számoltak be a helyszín közelébe érkezett Hennagyij Kernesz polgármesternek, újságírók jelenlétében.

Az ITAR-TASZSZ hírügynökség helyszíni tudósítója szerint közben továbbra is lövöldözés és robbanások zaja hallatszik.

A rendőrség hátrébb szorította a helyi oroszbarát, Majdan-ellenes szervezkedés híveit - jelentette a tudósító -, s az összecsapásba beavatkozó belügyi osztag tagjai kihoztak két embert abból az épületből, ahonnan állítólag a Jobboldali Szektor fegyveresei támadtak rá a helyiekre.

A harkivi harcok egy nappal azután robbantak ki, hogy csütörtök este halálos áldozattal járó összecsapás volt a szintén kelet-ukrajnai Donyeckben.

Két hete, március 1-jén oroszbarát aktivisták egyszer már megrohamozták Harkivban a megyei adminisztráció épületét, ahová előzőleg már benyomultak a Majdan aktivistái. Az akkori összecsapásokban csaknem százan sebesültek meg, többen súlyosan.

Az ukránok szerint pogrom volt a harkivi összecsapás

A Proszvita ukrán hagyományőrző szervezet harkivi irodáját verték szét oroszbarát aktivisták - jelentette a kelet-ukrajnai nagyvárosból péntek éjjel a liga.net ukrán hírügynökség, amely szerint az incidens mindkét halálos áldozata rendőr.

A liga.net teljesen másképp írja le a történteket, mint ahogy arról egy órával korábban az orosz hírügynökség számolt be: az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Nyugat-Ukrajnából érkezett fegyveresek támadtak rá a harkivi Majdan-ellenes aktivistákra.

A Suszter live nevű helyi rádiónak Gennagyij Kernesz polgármester megerősítette azt az információt, hogy Harkivban a (19. században alapított) Proszvita kulturális szervezet irodájának ostroma következtében ketten meghaltak, további öt ember pedig megsebesült.

Az új kijevi hatalomhoz közel álló Euromajdan aktivistái a társaságuk Facebook-oldalán azt írták, hogy a Proszvita harkivi irodája ellen végrehajtott pogrom idején robbanások is hallatszottak, a támadó oroszbarát aktivisták egyikének kezében pedig a szemtanúk egy fegyvert láttak.

A harkivi ATN hírportál leírása szerint éjjel 22 óra tájban verekedés tört ki az ukrán hazafias csoport tagjai és a Majdan-aktivisták ellen végrehajtott provokációikról hírhedt Oplota (Védőbástya) emberei között. Az utóbbiak támadást intéztek a Proszvita irodája ellen, ahol többen bennrekedtek. Az utcáról azután füstgránátokat hajítottak be az ablakokon. Az oroszbarát támadók fegyvert is használtak - írta az ATN.

Békemeneten tiltakozott a parlamenten kívüli orosz ellenzék a Kreml Ukrajna-politikája ellen

Nagyszabású békemenetet tartott a parlamenten kívüli orosz ellenzék a Kreml Ukrajna-politikája ellen Moszkvában és több nagyvárosban, miközben a krími népszavazást támogató hazafias szervezetek felhívására is több ezren vonultak fel az orosz fővárosban.

A legnagyobb háborúellenes megmozdulás az orosz fővárosban zajlott több tízezer ember részvételével. Az Eho Moszkvi rádió jelentése szerint a tüntetők száma később csökkent, mintegy 20 ezren lehettek, amikorra a nagygyűlés helyszínére, a Szaharov akadémikusról elnevezett térre értek. A rádió arról is beszámolt, hogy Szentpéterváron és még néhány más orosz nagyvárosban Nemet a háborúra jelszavakkal vonultak fel a tiltakozók az ellenzék felhívására.

"Moszkvában még nem láttak ennyi kék-sárga ukrán nemzeti színű zászlót, mint amennyit a Puskin térről a Szaharov térig vonulók tartottak a kezükben" - állapította meg az egyik szervező. A menet élén haladók El a kezekkel Ukrajnától! és Putyin, elég a hazugságból, a háborúzásból és a tolvajlásból! feliratokkal vonultak. A tömegben sokan a jól ismert nemzetközi békejelvényt, vagy ukrán nemzeti színű szalagot viseltek a kabátjukon, mások a maguk készítette plakátokkal tiltakoztak az ellen, hogy Oroszország katonai erőt alkalmazzon Ukrajnában. Egy asszony az 1956-os magyarországi forradalom szovjet letöréséhez és a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai beavatkozásához hasonlította Moszkva 2014-es ukrajnai beavatkozását és azt kérdezte, hogy ez meddig mehet így tovább. Egy másik felirat készítője azt hirdette: Bocsáss meg nekünk, Ukrajna!

A menetben haladók az Ukrajna veled vagyunk! és Ne legyen háború! jelszavakat oroszul kiabálták, de a kijevi főtéren sokszor hallott, Le a bandával! (a hatalommal) jelszót ukránul skandálták. A Szaharov téren az Oroszországban is népszerű ukrán rockegyüttes, az Okean Elzi egyik ismert dala, a Nem adom fel harc nélkül című szerzemény szólt ukránul a hangszórókból.

A moszkvai tüntetők ugyanakkor nem azt ellenezték, hogy a Krím félsziget visszakerüljön Oroszországhoz. Egy ötven év körüli asszony megkerülte a választ arra, hogy egyetért-e a visszatéréssel. Két oroszul beszélő fiatal lány Kelet-Ukrajnából azt hajtogatta: meg kell várni a krími népszavazás eredményét, de abban biztosak, hogy nem szabad háborúznia a két népnek egymással. A lányok aztán többekkel együtt gyenge ukránsággal, papírból olvasva a szöveget, elénekelték az ukrán himnuszt.

A Krímnek Oroszországhoz kell tartoznia, de nem ilyen áron és nem ilyen módszerrel - jelentette ki az MTI tudósítójának a Szaharov térre az elsők között érkező Dmitrij Gudkov ellenzéki politikus, akit az Igazságos Oroszország parlamenti ellenzéki párt tavaly kizárt a soraiból, mert nem volt hajlandó a Putyin-ellenes tiltakozó mozgalmat irányító orosz ellenzéki koordinációs tanácsbeli tagságáról lemondani. Édesapja, a 2012-ben parlamenti mandátumától is megfosztott Gennagyij Gudkov, aki tavaly decemberben az Oroszország Szociáldemokratái nevű párt élére állt, az MTI-nek kifejtette: a Kreml aligha fog belemenni abba, hogy a Krím félsziget Oroszország része legyen. Szerinte Abháziához hasonló státust kap a terület, amelynek lakossága vasárnap népszavazáson dönt arról, hogy Oroszországhoz csatlakozzon-e.

A moszkvai békemenet élén haladt Borisz Nyemcov volt miniszterelnök, az RRP-Parnasz párt és a Szolidaritás mozgalom társelnöke is. A Kreml éles kritikusa a nagygyűlésen orosz nemzeti színű zászlóval állt ki a színpadra. Arra figyelmeztetett, hogy a Kreml erőszakos Ukrajna-politikája nemcsak az ukrán népnek, hanem az orosz lakosságnak is hatalmas károkat okoz, és Oroszország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet.

Az ellenzéki tüntetést mintegy ellensúlyozó moszkvai, úgynevezett hazafias tüntetésen a rendőrség adatai szerint 15 ezer ember vett részt. A Vörös térhez és a Kremlhez közeli Forradalom téren vörös és orosz nemzeti zászlókkal felvonulók az orosz vezetés Ukrajna-politikáját és a Krímet támogatva a "fasizmus ellen", valamint a "testvériség és a polgári ellenállás" jegyében tartották meg nagygyűlésüket. A tömegben a kormányzó Egységes Oroszország párt és a parlamenti liberális demokraták zászlait is látni lehetett.

Milliárdokat vonnak ki külföldi bankokból a szankcióktól tartó orosz cégek

Dollármilliárdokat vonnak ki nyugati bankokból az amerikai pénzügyi szankcióktól tartó orosz cégek - írta banki forrásokat idézve a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap értesülései szerint mások mellett a részben orosz állami tulajdonban lévő Sberbank és VTB bank, valamint a Lukoil olajipari vállalat is hazatelepíti tőkéjét olyan nyugati bankokból, amelyeknek amerikai érdekeltségeik is vannak. Az orosz vállalatok attól tartanak, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszország ellen tervezett amerikai szankciók részeként befagyasztják a külföldön tárolt orosz vagyonokat.

A Financial Times szerint a válság pénzügyi hatásai máris súlyosan érintik a legtehetősebb oroszokat. A lap idézi a Wealth-X piaci adatszolgáltatót, amelynek kimutatása szerint a tíz leggazdagabb orosz milliárdos portfolió-befektetéseinek értéke csak az elmúlt héten nettó 6,6 milliárd dollárral zuhant a piaci árfolyamok esése miatt. Az orosz tőzsdéken forgó részvények árfolyama az idén eddig átlagosan 20 százalékkal csökkent.

Az amerikaiak 69 százaléka szerint Oroszország fenyegetést jelent

Az amerikaiak 69 százaléka úgy véli, hogy Oroszország veszélyt jelent az Egyesült Államokra - derült ki a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott közös felméréséből.

A felmérés készítői szerint a Szovjetunió felbomlása óta az amerikaiak még sohasem tartottak ennyire Oroszországtól. Több mint egy évtized óta először fordul elő, hogy a megkérdezettek több mint fele fenyegetést lát Moszkvában. Azok aránya, akik így gondolkodnak 2012 - vagyis Vlagyimir Putyin második elnökségének kezdete óta - 25 százalékponttal nőtt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók Észak-Koreával és Iránnal egy kategóriába sorolják Oroszországot. A távol-keleti kommunista ország 71, a közel-keleti iszlám köztársaság pedig 70 százalékuk szerint veszélyes Amerikára.

Mára a két évvel ezelőtti 53 százalékról 31-re csökkent azok aránya, kik szerint Oroszország nem jelent fenyegetést. A megkérdezettek 68 százalékának negatív véleménye van az orosz elnökről - ez 14 százalékpontos növekedés február eleje óta - és csak 11 százalék ítéli őt meg kedvezően.

Tíz válaszadó közül több mint hétnek volt az a meggyőződése, hogy nem igazolható Oroszország Ukrajna elleni fellépése, és több mint nyolc vélekedett úgy, hogy Moszkva megsértette a nemzetközi jogot. Tízből négy amerikai tart egy Egyesült Államok és Oroszország közötti nukleáris háborútól és a válaszadóknak csaknem a fele gondolja úgy, hogy az elkövetkező években egy újabb hidegháború következhet.

A telefonos felmérés 801 fős minta alapján készült, a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 3,5 százalékpont.
Moszkva állítása szerint sok ukrán fordul Oroszországhoz védelemért

Erről az orosz külügyminisztérium tájékoztatott szombaton. "A békés állampolgárok kérelmét meg fogjuk vizsgálni" - tájékoztatott a tárca. Közleménye szerint Ukrajnában továbbra is az úgynevezett harcosok követik el a törvénytelenségeket, közöttük a Jobboldali Szektor radikális szervezet tagjai.

Moszkvában arra hivatkoztak, hogy pénteken a kelet-ukrajnai Harkivban "harcosok provokáltak békés tüntetőket".

Korábban az orosz állami sajtó is arról számolt be, hogy Nyugat-Ukrajnából érkezett fegyveresek támadtak rá a harkivi Majdan-ellenes aktivistákra. Az összecsapásban két rendőr vesztette életét.

Kapcsolódó:
   Menekítik a nyugati bankokból dollármilliárdjaikat az oroszok
   Pénzzel kitömött orosz gigabank lépett a magyar piacra