Összefoglaló

    Az elmúlt évtizedekben egyre jobban felismertük, hogy a levegőnk, a vizünk, a talajunk és az ételünk minősége hatással van az egészségünkre és az életminőségünkre. A fenntartható energiagazdálkodás egy olyan rendszer, amely elsődlegesnek tartja, hogy az energiaigényünket a lehető leggazdaságosabban elégítsük ki, a lehető legkisebb környezetszennyezéssel állítsuk elő, valamint nagy hatékonysággal használjuk fel azt a szükségleteink kielégítésében.
    Az elkövetkező évtizedekben nem tartható fenn az erőforrások pazarlása és elhasználódásának jelenlegi üteme, a környezet állapotának veszélyes és drámai romlása és a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése.
  A hulladékgazdálkodás témakörében megpróbáltam rávilágítani arra, hogy a természetben egy folyamatból származó hulladék mindig valami fajta tápanyagként, alapanyagként, vagy energiaforrásként szolgál egy másik folyamathoz.
   A komplex biztonság katonai és környezeti dimenziója egymást nem kizáró fogalmak.
  A katonai dimenzió szerepe békeidőszakban elsősorban a megfelelő katonai erő kiépítése és fenntartása. Cél: elrettentsen az ország elleni katonai támadástól, és kellő súllyal támassza alá az ország érdekeit. Fegyveres konfliktus, illetve háború esetén pedig fő feladata a politikai és hadászati cél elérése. Ezzel szemben a környezeti (ökológiai) dimenzió szerepe a körülöttünk lévő környezet hosszú távú megóvása, az egészséges élethez szükséges feltételek biztosítása, a talaj, a víz és a levegő szennyezésének csökkentése és a káros következmények megelőzése, felszámolása.

Kulcsszavak

kihívások, túllövés, mértékletesség, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Bevezetés

   Idén van a visegrádi együttműködés 25. évfordulója. Sikerességét bizonyítja, hogy az illegális bevándorlás kapcsán a 4 ország – Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország - összefogott és egyszerre utasította el a menekültbefogadási kvótákat, melyet az Európai Bizottság erőltet.
   Magyarország köztársasági elnöke elsőrendű prioritásai közé vette a fenntarthatóság biztosítását, valamint a környezetgazdálkodás és a védelemgazdaság aktuális kérdéseit a globális klímaváltozás csökkentése érdekében. A környezetvédelem kormányokon és politikán átívelő feladatot jelent, a minisztérium megszüntetése után nem volt megfelelő képviselete.
   Áder János a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővítette a Köztársasági Elnöki Hivatalt, de véleményem szerint fontos lenne ismét miniszteriális szintre emelni e feladatokat.
   Napjainkban kulturális, világpiaci és világhatalmi átrendeződés folyamatát éljük. Globális hatalmaknak számítanak: USA, Kína, Oroszország – Európa már régen nem, csupán regionális szereplő, főleg miután Nagy - Britannia is kilépett a közösségből.

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

   Az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg már meghaladja a fenntartható szintet, ezért a túllövés állapotába került.
   A globalizált világ általános jelensége, hogy profitot privatizál, veszteséget szocializál. Az alacsony bérekre és foglalkoztatásra épít, amely az egyensúlytalanságot és a feszültségeket növeli, ami különösen érvényes a térségünkre is.
   A világgazdaságot irányító elitek szerint hamarosan már a munkaképes lakosság húsz százaléka elég lesz ahhoz, hogy lendületben tartsa a világgazdaságot.
   A magyar emberek mobilitásra hajlandósága megfelelő jövedelemszint híján alacsony, ennek ellenére döntő többsége kénytelen lesz elhagyni lakhelyét, mert a rezsiköltségeit jövedelem híján nem lesz képes fizetni. A munkahellyel rendelkező réteg esetében, pedig a „termelés növekedése állandó stressz forrása. Arra kényszeríti az embereket, hogy keményebben dolgozzanak, ezzel lehetővé téve, hogy megengedhessék maguknak a rendszer által biztosított "új" javak soha véget nem érő áradatának megvásárlását. Azt az illúziót kelti a magasabb GDP, hogy az emberek egyre jobban, gondtalanabbul élnek, holott valójában egyre hosszabb ideig dolgoznak. Lemondanak valamiről, aminek "nincs" ára (szabad idő), olyan értékért, aminek ára van (munkaidő)” [1]

KIHÍVÁSOK

  A Föld bármely régiójában szükség van a kihívások következtében kialakuló káros hatások csökkentésére, mivel azok nem ismerik az országhatárokat és csak egy Föld áll rendelkezésünkre és nem is lesz több soha. Jelenlegi technológiákkal esély sincs arra, hogy új bolygót keressünk magunknak a Világegyetemben, tehát védenünk kell a meglévőt minden szinten.
   Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértőt egykor megkérdeztem arról, hogy Magyarországon várható e terrorcselekmény a közeljövőben.
   A következő választ adta: Magyarország nincs az első vonalában semmilyen terror célpontnak. Ugyanakkor látni kell, hogy abszolút biztonság sehol sincs, így sajnos Magyarország területén sem.
  Véleménye szinkronban van a nemrég elhunyt Egon Bar - a német biztonságpolitika egyik atyja megállapításával: „a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan”.
   Manapság a társadalmak egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, amiből helyenként már a levegőben lóg a társadalmi katasztrófa.
   A gondok pedig tovább fokozódnak a globális kihívásokkal, amit jelenleg már ki kell egészíteni a migrációval, külön pontként.

Globális kihívások[2]:

•      energia
•      víz,
•      élelmiszer,
•      környezet,
•      szegénység,
•      terrorizmus, háború,
•      betegség
•      oktatás,
•      demokrácia,
•      népesedés

   „A kihívások csúcsán az energiaellátás található, miután ennek megoldása nélkül a vízellátó rendszerek működésképtelenek, energia és víz nélkül pedig nincs élelmiszer-termelés, és az élhető környezet mindhárom előző kihívás megválaszolását feltételezi. Szegénységről pedig akkor beszélünk, ha tömegek számára elérhetetlen az energia, a tiszta víz, az élelmiszer és az egészséges környezet. A szegénység ugyanakkor a terror (és a háborúk), illetve a betegségek melegágya.” [3]
   Ferenc Pápa „részeiben zajló III. világháborút” emleget, ami globálisan irányított, kezeletlen, ellenőrizhetetlen migrációval párosul napjainkban.
   Az egyenlőtlenségek, regionális és globális élettér csökkenések, valamint a terrorizmus és háborúk, valamint a természeti erőforrások kimerülése következtében migrációs hullám alakult ki, aminek a kezelése erőforrásokat von el a célországoktól és fokozza a terrorizmus veszélyét az adott térségben.
  További kihívásoknak kell tekinteni az ökológiai változásokat, környezetszennyezést, gazdasági visszaesést és a demográfiai robbanást.
   A kihívások közül a továbbiakban a környezeti problémák egy speciális esetét fogom bővebben kifejteni.

A KÖRNYEZET EGYOLDALÚ ÉS MÉRTÉKTELEN TERHELÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

   „A „túllövés” egy maradandóan elszegényedett, lepusztult környezetet hagy maga után és egy sokkal alacsonyabb anyagi színvonalat, mint ami elérhető lett volna, ha a környezetet nem érte volna túlságosan nagy stressz.
   Egy népesség és egy gazdaság akkor kerül a túllövés állapotába, amikor az erőforrás-felhasználásának, illetve a szennyezőanyag- kibocsátásnak a mértéke már nem fenntartható, de még nem elég nagy ahhoz, hogy a rendszert takarékosságra késztesse.” [4]
   Korábban a növekedés határait Meadows, D. vizsgálta, amelyről 1972-ben felállította a függvényeit.
   Rockström 2009. évben új megközelítést javasolt az ökológiai fenntarthatatlanság számszerűsítésére. A Föld teherbíró képességét a következő területeken definiálja: édesvízhasználat, földhasználat változása, biodiverzitás vesztés, légköri aerosol terhelés, kémiai szennyezés, éghajlatváltozás, tenger savasodás, sztratoszféra ózon kiürülés, biokémiai tömegáram határai (fosztorciklus, nitrogénciklus).
  „A bolygó ezen „határainak” túllépése súlyos, három esetben katasztrofális, irreverzibilis és kontrollálhatatlan változásokat valószínűsít. A kilenc területből hetet tudtak kvantifikálni a kutatók, közel felükön súlyos „határsértést” követtünk el.”[5]
  Elégedettségünk nem a GDP, GNI növekedésének függvénye, ez a mutató nem fokozható a végtelenségig, ráadásul az emberek a növekedés hajszolása közepette a saját élethosszukat rövidítik meg a rohanó életmóddal és a fokozódó környezetterheléssel.
   A GDP - Gross Domestic Product - bruttó hazai termék - egy ország gazdaságának egy év alatt mért teljesítménye, a GNI - Gross National Income - a bruttó nemzeti jövedelem. [6]
   A nemzeti és hazai termék növekményeinek számításakor figyelmen kívül hagyják az okozott környezeti kárt. A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek a természet nyújtotta szolgáltatások. A környezetvédelemre fordított munkát a GNP növekményeként számolják el. A GDP nem veszi figyelembe, továbbá a háztartási munka és a családban folyó gyereknevelés értékét sem. A gazdasági bürokrácia egymutatós mérőszáma ellensúlyozására létrehozták a Fenntartható Gazdasági Jóllét Indexét[7], valamint a továbbfejlesztett változatát a GPI[8]-t .
   A GDP számba veszi a személyes fogyasztást, az ISEW és a GPI már módosítja ezt a jövedelemelosztás alakulásával és figyelembe veszi a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat is.
   „A fogyasztói társadalom egyre gyorsuló életritmusa az ember szellemi - érzelmi lényére általában negatív módon hat.
   Az elidegenedő, kiüresedő és manipulált ember pótcselekvésként elfogadja a fogyasztás, a száguldás, az információ nyújtotta pillanatnyi gyönyört, de egyre nagyobb arányban fogyaszt alkoholt és kábítószert is. Növekvő fogyasztását, kényelmét pedig akár munkaalkoholizmusa révén is biztosítja. A pótcselekvések azonban egyre nagyobbakká, egyre gyorsabbakká kell, hogy váljanak, és a pazarló társadalom tagjai nem tudják, hogy mennyi az elég, mi a mérték, és hol a határ” [9] Véleményem szerint az emberi létnek ennél magasabb szintű - önfeláldozó, önkorlátozó - célokat kellene szolgálnia, ezért érdemes keresni az ehhez vezető út könnyítési lépéseit. A humanisztikus pszichológia Maslow, A. (1987) elmélete alapján állítja fel az emberi lét szükségleteinek és motivációinak hierarchiáját. A szükséglet és a motivációs hierarchia csúcsát jelenti az önmegvalósítás, a szellem-ember állapot elérése.
   A legújabb fenntarthatósághoz vezető út az önmegvalósítás helyett az önfeláldozás[10], amit a lenti összehasonlítás is kimutat. Az önfeláldozás, vagy önkorlátozás bevezetése a tudati gondolkodásban nem egyszerű olyan környezetben, ahol a piaci profit az elsődleges, valamint mindezt a politika sem preferálja eléggé.

„jelenlegi célok:                          új célok:

A VÉDELEM

   A védelem a nemzet alapvető érdekeinek, értékeinek védelme külső és belső támadásokkal szemben. A piaci javakkal ellentétben a védelem nem rivális, mivel egy egységének fogyasztása nem teszi más számára lehetetlenné ugyanazon egység fogyasztását. Nem exkluzív, mivel  élvezetéből senki sem zárható ki. Mindaddig, amíg a fenyegetettség érzése nem jelentős, a védelem iránti kereslet jelentéktelen, gyakran nulla.
   Békeidőben a szűkös erőforrásokkal gazdálkodó egyén preferencia-skáláján a védelem hátul jelenik meg. Abban a pillanatban viszont, amikor egy közösség tagjai úgy érzik, hogy a fenyegetettség fokozódik - egyből az előzőekhez képest ugrásszerű kereslet támad a jószág iránt.
   A közösségi döntés feladata az, hogy a kereslet-kínálat e sajátos szakaszosságát feloldja, biztosítva ezzel a védelem folyamatosságát.

A HONVÉDSÉG ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM

   Az elmúlt évtizedekben egyre inkább felismertük, hogy a levegőnk, a vizünk, a talajunk és az életünk minősége hatással van az egészségünkre és az életminőségünkre. A különféle környezet-egészségügyi problémáink okai között szerepelnek többek között a hulladékgazdálkodásból származó szennyezések is.
   Ahogy a társadalom, és benne a honvédség is egyre produktívabbá, gazdagabbá válik, úgy nő a termékek iránti kereslet. Ez, az életciklusának végét érő termékek növekvő mennyiségével párosulva, hulladékot, valamint másodlagos bányászati- és gyártási hulladékot hoz létre.
   Számos termék egyre komplexebbé válik, olyan anyagok teljes választékát felhasználva, melyek tovább növelhetik a hulladékokból eredő, az egészségre és a környezetre irányuló kockázatokat. Értelmezésem szerint a honvédség, mint az egyik legnagyobb környezetszennyező tárca, úgy tud fenntartható módon alkalmazkodni az üzleti környezet változásaihoz, ha figyelembe veszi a tevékenységében érintett felek (fogyasztók, beszállítók stb.) környezeti és szociális érdekeit és ennek megfelelően állapítja meg stratégiáját, amely a szokásos témák mellett az előbbiekben felsorolt területekre is ki kell, hogy átláthatóan terjedjen.
   A rendszerváltozáskor 140-150 ezer fős Magyar Honvédség létszáma mára közel 22 ezer fősre apadt.
   Több évtized alatt, illetve a haderőreform végrehajtása során nagy mennyiségű, elsősorban haditechnikai eszköz és anyag vált feleslegessé a honvédelmi tárcánál.
   Ennek oka a haderő létszámának és objektumainak soha nem látott méretű csökkentése. Másrészt az új eszközök, készletek - költségvetési források beszűkülése folytán – beszerzésének és pótlásának elmaradása miatt felgyülemlett, technikailag és fizikailag is elavult, elhasználódott, selejtté vált, de a hadrendből kivonásra nem került, illetve a vagyonkezelésből ki nem vont felszerelések tömege. A honvédelmi tárcát továbbra is terheli a szállítási, tárolási, őrzés-védelmi feladatok továbbtárolásból adódó költségei.
   Ennek az inkurrenciának a rendezése rendkívül bonyolult feladat, mivel a volt ÁPV Rt. a kincstári vagyonból kivont és a részére papíron átadott anyagokat képtelen volt fizikailag is a kellő ütemben átvenni.
   A hadihasználatra alkalmatlan, lejárt üzem- és szavatossági idejű robbanóanyagok, lőszerek, harcanyagok, teherautók mennyisége a további strukturális átalakításokkal még inkább megnőhet, ami már halaszthatatlan nemzetbiztonsági kérdés és környezetvédelmi feladat.
   A haditechnikai eszközeink döntő többsége kiöregedett, előírt üzemidején túl üzemeltetett, erkölcsileg jelentős mértékben elavult.
 Közép-, illetve hosszú távú elgondolások között szerepel, hogy ezeket az eszközöket (fegyvereket, fegyverrendszereket) korszerűsítik, illetve új eszközök beszerzése folytán kiváltják.
   A vázoltak alapján itt jelentkeznek a társadalom és a honvédség közötti viszony megoldásra váró kulcskérdései:
   Mi történik az elavult és feleslegessé vált hadfelszereléssel, illetve haditechnikával?
  Át lehet-e alakítani ezeket az anyagokat, eszközöket békés célokra, vagy újrahasznosíthatók, vagy ártalmatlanításra kerülnek?
  Mit kezdjen a Magyar Honvédség a rendszerből kivont, inkurrens, esetenként veszélyes hulladékként megjelenő katonai rendeltetésű anyagokkal és eszközökkel?
   A környezetvédelem gazdasági aspektusait vizsgálva napjainkban egyre erőteljesebben érezhető a fogyasztói társadalom szükségleteinek kielégítése iránti igény, ami maga után vonja az ipari, mezőgazdasági termelés fokozását, a nyersanyag és az energia egyre nagyobb arányú felhasználását.
  Ennek megfelelően a tőkenyereséges gazdaságokban egyre veszélyesebben érvényesülő tendencia az ökológiai erőforrások kizsákmányolása és a környezeti szempontok gazdasági érdekeknek való alárendelése. A polgári szektorban a vállalatok, cégek többsége leginkább a saját érdekeit (hasznát) tartja szem előtt, ami nagyobb nyereségre, fokozottabb termelésre ösztönzi a profitorientált vállalatokat. Ez azonban együtt járhat a környezet fokozottabb terhelésével és kizsákmányolásával is. A civil cégek, illetve vállalatok a kibocsátás csökkentésére fordítható összegek egy részét a profit további növelésére fordítják. Így önmaguk számára magasabb hasznot, a környezet számára azonban további környezetterhelést, míg a társadalom, illetve az állam számára többletkiadást jelentenek, mivel az elszennyezett környezet helyreállítása bizonyíthatóan magasabb társadalmi költségekkel jár, mint a szennyezés megelőzése.
  A honvédségben - az állandó harckészültség fenntartása érdekében - a haditechnikai eszközöknek folyamatosan működőképes állapotban kell lenniük.
  Az előírásoknak megfelelően fenntartott (karbantartott), előírt technikai paraméterekkel rendelkező haditechnikai eszköznek nem szabad a megengedett értékeknél több káros anyagot vagy veszélyes hulladékot kibocsátania.
   A kiöregedett, a gyárilag előírt üzemidején túl üzemeltetett, az üzemeltetési, üzemben tartási előírások sorozatos megszegésével működtetett haditechnikai eszköz veszélyesanyag-felhasználása és hulladék kibocsátása a környezet terhelési szintjének túllépését eredményezi. Ellentmondás azonban, hogy az egyszemélyi parancsnok, illetve megfelelő szintű katonai vezető nem a személyes, hanem a társadalom, az állam érdekei miatt kénytelen az elavult, kiöregedett, korszerűtlen és a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelően felkészíthető technikákat működtetni, mert nincs jobb. Ezzel persze ő is környezeti kárt és ezzel többletkiadást okoz a társadalomnak, illetve az államnak.
   A haderő állami költségvetési szerv, ahol szigorú hierarchia és parancsuralmi rendszer érvényesül.
   A polgári szektortól eltérően sok esetben egy meghatározott szintű vezető a vezetése alatt álló szervezet számára a költségvetésben kiszabott pénzösszeget nem arra használja fel, amire a saját belátása szerint szükség lenne.
   Ugyanis a felelős katonai vezetőket, parancsnokokat a környezetvédelmi előírások betartására felülről, az állam (a kormányzat) részéről, illetve a katonai hierarchia magasabb szintjeiről jogszabályokkal, rendeletekkel, utasításokkal, bírságok kiszabásával, ellenőrzésekkel állandóan késztetik ugyan, de ehhez a feltételeket, például a költségvetést nem biztosítják.
   Mindez a felelőssé tett katonai vezetőkben előbb vagy utóbb ellenérzéseket válthat ki, hiszen nem dönthetnek önállóan az egyre kevesebbre kiszabott költségkeret elosztásáról. Tehát a felelősség és az igazi döntési jogkör nem annak a kezében van, aki a kiszabott pénzkeretet kapja.
   Ismeretes, hogy a környezetvédelem érdekében törekedni kell arra, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, illetve a lehetőségekhez mérten minden hulladékot értékes alapanyagként újrahasznosítsunk. Véleményem szerint az előzőekben leírtak maradéktalan megvalósítása érdekében - a jövőben a fegyveres erők számára történő beszerzések folyamán - alapvető követelményé kell tenni, hogy a haderő (mint fogyasztó) és a számára beszállítók (mint termelők) kapcsolatában megjelenjen a kivonásra került inkurrens katonai rendeltetésű termékek (haditechnikai eszközök és hadianyagok), hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos újrahasznosítása, ártalmatlanítása vagy elhelyezése.
   A Magyar Honvédségnek - mint nagyfogyasztónak - az eszközeinek és anyagainak beszerzésénél elő kell írnia, vagy a katonai szabványok révén ösztönöznie kell beszállítóit a környezetbarát katonai rendeltetésű termékek kifejlesztésére és gyártására.
   Az előzőekben felvázolt okok miatt a katonai környezetvédelem tehát igényli az állam folyamatos gazdasági beavatkozását. Ugyanis a polgári és katonai szektor között meglévő ellentmondások nem engedik a piaci mechanizmus érvényesülését, ami esetenként méltánytalan jövedelem-újrafelosztást és társadalmi, jóléti veszteségeket okoz.
   Az államnak (kormányzatnak) tehát szükséges olyan hatékony közgazdasági szabályzókat alkalmaznia, amely a káros anyag kibocsátását, a környezetszennyezés folyamatos csökkentését ösztönözi, illetve az erre elkülönített pénzalapok révén környezetvédelmi törekvésében támogatná a környezethasználót, jelen esetben a Magyar Honvédséget.
   A Magyar Honvédség létszámát, a gyakorlatok, a kiképzések, a repült órák mennyiségét és intenzitását is nagyban meghatározza a mindenkori költségvetés mértéke.
  Ezek alapján a fegyveres erőnk jelenleg már csak egyre csökkenő mértékben környezetterhelő, környezetszennyező, hiszen a csökkenő anyagi lehetőségek a meglévő szárazföldi és légierő haditechnikája használatát is csak korlátozott mértékben engedik meg. Mindez persze kihat a haderő környezetvédelmi helyzetére, mivel így kisebb a környezetterhelő kibocsátás.
   Azonban itt azt is figyelembe kell venni, hogy a fel nem használt anyagok, eszközök az idő múlásával elavulttá válnak, illetve elvesztik szavatosságukat, amelyek később inkurrens (a rendszerből kivont, nehezen hasznosítható és értékesíthető, más szóval elfekvő) anyagként, azaz hulladékként jelennek meg a rendszerben.
   A rendszerváltozás előtti és utáni költségvetés kényszerű - az ország gazdasági lehetőségeiből fakadó - csökkenése miatt haditechnikai eszközparkunk korszerűsítése és a hadianyagok folyamatos frissítése a 80-as és a 90-es években csaknem teljesen leállt[11], ugyanakkor nemcsak a fejlesztések-korszerűsítések maradtak el, de a folyamatos üzembenntartási tevékenységek (szükséges javítások, felújítások, folyamatos karbantartások) is háttérbe szorultak.
   Az elavult, a gyárilag előírt üzemidején túl üzemeltetett haditechnikai eszköz - amellett, hogy többször meghibásodhat - magában hordozza a környezetkárosítás, környezetszennyezés fokozottabb kockázatát is.
   A Magyar Honvédség jelentős mennyiségű inkurrens anyaggal, illetve veszélyes hulladékkal rendelkezik. A legtöbb ilyen anyag, illetve veszélyes hulladék a szakágaknál, ezen belül is elsősorban a haditechnika rendszerben tartásában (üzemeltetésben és üzembenntartásban) keletkezik. Sajnos megállapítható az, hogy a feleslegek felszámolásához kapcsolódó költségek oly magasak, hogy azzal a Honvédség nem rendelkezik.
   A XXI. század elején a fegyveres erőkkel szemben támasztott követelményként a társadalomban egyre erősebben megfogalmazódik a környezetterhelés csökkentésére, a környezetbarát technológiák kifejlesztésére és alkalmazására való igény.
   A Magyar Honvédségnek a jövőben törekednie kell olyan technológiai eljárások kidolgozására, bevezetésére és olyan eszközök, anyagok rendszeresítésére, amelyekkel a felhasznált veszélyes anyagok és a keletkező inkurrens anyagok, veszélyes hulladék mennyisége minimális szintre szorítható.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

   A környezetgazdálkodás egyik fő tevékenységi területe a hulladékgazdálkodás. A gazdasági fejlődés, fokozódó urbanizáció következtében - mivel hulladékmentes technológia nincs - megnőtt a felhalmozódott hulladékok káros hatásai elleni védekezés jelentősége.
Akkor környezetkímélő a hulladékgazdálkodás, ha figyelembe veszi a következő szempontokat:
másodnyersanyagként, vagy energiahordozóként használt hulladékok arányának növelése
hulladékok mennyiségi csökkentése
hulladékkeletkezés megelőzése
megfelelő ártalmatlanítás, a nem hasznosítható hulladékok vonatkozásában
rehabilitáció végrehajtása azokon a területeken, ahol nem megfelelően helyezték el a hulladékokat
a termékgyártás esetén cél kell legyen, hogy a felhasználás után a termék minimálisan szennyezze a környezetet (hosszú élettartamú, környezetbarát termékek)
   A honvédség tevékenységei során nagy mennyiségben keletkeznek különféle hulladékok. Példaként említem egy repülőtéren az üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékokat:

„fáradt olaj;
olajos iszap;
olajjal szennyezett gumi;
olajos homok vagy abszorbens;
iszapfogó olajos iszapja;
olajjal szennyezett papírszűrők;
repüléshez alkalmatlan üzemanyag;
üzemanyag hulladék;
veszélyes anyaggal szennyezett rongy;
festék hulladék;
veszélyes anyaggal szennyezett abszorbens;
levegőszűrő;
veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladék;
használt papírszűrő;
elhasznált előhívó fürdő;
elhasznált fixír oldat;
tartálytisztítási maradék.”[12]

   A másik aktuális eset, hogy a robbanószerkezetektől is meg kell tisztítani hazánk területét, de ezek mennyisége annak ellenére sem csökken, hogy távolodunk a világháborúktól. Elég a nemrégiben történt 4 katona életét követelő robbanásra gondolni, ami a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő egykori bombavető tér területén keletkezett.
   „A 70-es évektől állnak rendelkezésre statisztikák, amiből kiderül, hogy évente 2300-2600 esetre kell reagálni. 2015. évben például 11180 db robbanótest és több mint 9000 db gyalogsági lőszer került elő.”[13]
   Ezen kívül köztudomású, hogy sokan illegális módon keresik és gyűjtik a robbanószerkezeteket, amiket haza is visznek, ezzel veszélyeztetve a lakókörnyezetüket.
   A hulladékok biztonságos tárolása, kezelése nagy körültekintést igényel. A Dél - Dunántúlon nemrégiben végigjártam a kihalt laktanyákat. Az itteni állapotok megfelelnek az országos helyzetnek is, mivel máshol is hasonló állapotokat tapasztaltam. 2016. 04. 21-én Pécsett végigjárva az a laktanyát, ahol sok évet leszolgáltam ez járt a fejemben: pénztelenség, vagy koncepció hiánya? Mindenesetre döbbenetes állapotokat találtam - a 12 éve bezárt - egykori 101. "Szigetvári" Zrinyi Miklós Vegyes Tüzérdandár objektumában.  A kerítés ki van bontva, így abban az esetben, ha elővigyázatlan személyek hatolnak be a területre, mivel az őrzését már megszüntették, komoly sérüléseket, akár halálos baleseteket is szenvedhetnek, mivel számtalan lefedetlen gödör is található az épületek között, nem beszélve a rozsdás szögekről, üvegcserepekről. Az egykor virágzó és mutatós laktanya területe mindenhol gazzal, eldobált használati tárgyakkal volt tele. Az épületek belsejében is kivert ablakok, szegek, törmelékek. Ha már döntés született a laktanya 2004. évi végleges bezárásáról, akkor lett volna teljes körű a végrehajtás, ha a bezárást követően azonnal rendezik az egész területet. Mivel ez nem történt meg 12 év elteltével sem, így az itt fellelhető látható és szemmel nem észlelhető talajszennyezések azóta is károsítják a  környezetet.
   Számomra értelmezhetetlen, ami Budapesten a volt Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola épületei lerombolása és az azt követő hosszú évek során a terület máig sem végrehajtott hasznosítása körül zajlik.
   A volt laktanyáink több odafigyelést érdemelnének, mert jelenleg az a kép alakult ki, hogy a társadalom hanyagul bánt ezekkel a területekkel.
   Fontos lépésnek tartanám az Országos Környezeti Információs Rendszer volt laktanyákra szóló alrendszerének kialakítását.
   Országos szintű adatszolgáltatást kell előkészíteni a rendszergazdának a volt laktanyák területén található környezeti terhelés- és a talajállapot tudományos alapú leírásához, annak érdekében, hogy a jelenleg hiányzó talajdegradációs folyamatok nyomon követhetővé váljanak.
   A laktanyaépületek hasznosítására egy pozitív példát említek: Budapesten a XIII. kerületben a Vasas pálya mellett a Béke út-Fáy utca által határolt területen működött egykoron az építő zászlóalj laktanya, amelyben most a Kodolányi János főiskola, Kínai Kereskedelmi és Információs Központ, étterem és szálloda, áruház és üzletek üzemelnek már sok-sok éve.
   Gunter Pauli - A kék gazdaság[14] című - munkájában kifejtett javaslatai számtalan olyan innovációt tartalmaznak, amely hasznosítható lehet a honvédségen belül keletkezett hulladékok hasznosítására is. „A természetben egy folyamatból származó hulladék mindig valami fajta tápanyagként, alapanyagként, vagy energiaforrásként szolgál egy másik folyamathoz.
   Minden megmarad az anyagáramlás rendszerében. Ezért nemcsak a szennyezés környezeti kihívásaira, hanem a szűkösség okozta gazdasági kihívásokra is megoldás olyan modellek bevezetése, melyeket a természetes ökoszisztémákban figyelhetünk meg.”
   Ebben az esetben hulladékképződés elenyésző, mivel az egyik rendszer hulladéka a másik tápláléka, a megtakarítás pedig jelentős.

KATONAI ÉS KÖRNYEZETI SZEMPONTOK

   A komplex biztonság katonai és környezeti dimenziója és a hadviselés vonatkozásában figyelembe kell venni, hogy a katonai biztonság megteremtése közben más biztonsági feltételek sérülhetnek, gondolok itt a környezetbiztonságra.
  Ma is aktuális Dwight D. Eisenhower elnök figyelmeztetése: A védelem alapkérdése, hogy meddig mehetünk el anélkül, hogy belülről roncsoljuk szét azt, amit kívülről próbálunk megvédeni.
   A komplex biztonság katonai és környezeti dimenziója egymást nem kizáró fogalmak. A katonai dimenzió szerepe békeidőszakban elsősorban a megfelelő katonai erő kiépítése és fenntartása.
   Cél: elrettentsen az ország elleni katonai támadástól, és kellő súllyal támassza alá az ország érdekeit. Fegyveres konfliktus, illetve háború esetén pedig fő feladata a politikai és hadászati cél elérése.
   Ezzel szemben a környezeti (ökológiai) dimenzió szerepe a körülöttünk lévő környezet hosszú távú megóvása, az egészséges élethez szükséges feltételek biztosítása, a talaj, a víz és a levegő szennyezésének csökkentése és a káros következmények megelőzése, felszámolása.
   Itt is jelen vannak a katonai erőt befolyásoló tényezők. A katonaföldrajzi elemek, környezeti és természeti katasztrófák, szándékos környezeti károkozások, kedvezőtlen környezeti változások, amelyek befolyásolják az adott állam katonai képességeit.
   Háborús veszélyt magukban rejtő konfliktusok a múltban is előfordultak és a jövőben sem zárhatók ki, amelyek természeti erőforrások, például energiaforrások, ivóvíz birtoklása, illetve megosztása, vagy éppen a környezet megóvása érdekében robban ki.
   Ezek a konfliktusok etnikai diszkriminációval is együtt járhatnak, amelyek akár erőszakos katonai cselekménnyé is átalakulhatnak abban az esetben, ha kettő vagy több etnikai csoport osztozik egy régió környezeti adottságain, és közülük valamelyik csak korlátozottan férhet hozzá az ott fellelhető természeti erőforrásokhoz.
   Minden ország fegyveres erőinek legfőbb feladata az ország területi integritásának, függetlenségének, lakosságának, anyagi javainak, a nemzet érdekeinek, értékeinek védelme, és ezáltal a katonai biztonság szavatolása. A katonai biztonság megteremtése közben más biztonsági feltételek sérülhetnek, gondolok itt a környezetbiztonságra. 
   Békehelyőrségben: fokozott környezetvédelmi előírások csökkentik a károkat kiképzéskor és befogadó nemzeti támogatáskor egyaránt. A veszélyes hulladékok tekintetében közbeszerzési eljárások keretében kerül kiválasztásra a megsemmisítendő anyag ajánlattevője.
   Ilyen eljárások zajlottak többek között a radioaktív anyagok végleges elhelyezése, lejárt szavatosságú gyógyszerek és vegyszerek ártalmatlanítása, ételhulladék elszállítása és ártalmatlanítása, veszélyes egészségügyi hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatások esetén.
   Nagy gondot kell fordítani az illegális hulladéklerakók felmérésére és felszámolására.
   Békemissziós helyszíneken: tetten érhető a ‘lábnyom-effektus’; de nemzetközi előírások rögzítik az „ahogy átvetted a tábort – úgy is add vissza” elvet, s betartását a misszió szakosodott szervei ellenőrzik. A szennyezett anyagokat, hulladékokat haza kell szállítani.
   Egy katonai misszió során a veszélyes hulladék elszállítása arra feljogosított, engedéllyel rendelkező szolgáltatóval oldható meg.
   Magyarország területén folytatott NATO vezetésű műveletekből keletkezett hulladékokat a fogadó nemzeti támogatás logisztikai biztosítás keretein belül, annak részeként kell kezelni.
   A nyilvántartást, és a környezetvédelmi hatóság felé előírt adatszolgáltatást az ellátó szervezet végzi.
   A NATO vezetésű műveletekben Magyarország területén kívül részt vevő katonai szervezetek a keletkezett hulladékokat a hatályos nemzetközi szerződéseknek megfelelően – lehetőleg helyben – kell kezelni.
   A Magyarország területén kívül feladatot végző katonai szervezetek nem kezelt hulladékait a hulladékok importjára vonatkozó érvényes jogszabályoknak megfelelően kell behozni.
  Háború/hadműveletek térségében: nem elsődleges szempont a környezet óvása, sem pedig a régió élővilágának, egészségének védelme.
   Napjainkban a haderőnek már nemcsak a társadalom katonai biztonsággal kapcsolatos igényeit kell kielégítenie, hanem feladatainak végrehajtása során a környezet biztonságát is szavatolnia kell.

FELADATOK

- A haditechnikai eszközök és anyagok rendszerben tartásának, illetve alkalmazásának jellemző környezetvédelmi problémái feltárása, rendszerezése, illetve egyes haditechnikai eszközök üzembenntartása (technikai kiszolgálás, karbantartás, javítás) során alkalmazott technológiai folyamatokban keletkező jellemző veszélyes hulladékok számbavétele és a környezet egyes elemeire gyakorolt hatásainak értékelése.
- A rendszerben tartási és fenntartási folyamatokban keletkező inkurrens eszközök, illetve anyagok veszélyeshulladék-problémáinak feltárása, a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentési lehetőségei.
- Meg kell határozni a haditechnikai eszközök üzembenntartási tevékenységeivel szemben támasztott környezetvédelmi követelményeket, illetve meg kell vizsgálni a követelmények teljesítéséhez szükséges környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének, illetve adaptálásának lehetőségeit.
- Meg kell határozni a haditechnika üzembenntartási tevékenységet szervező, vezető és végrehajtó állomány környezeti tudati állapotával szembeni elvárásokat és feladatokat.
- A Magyar Honvédség jövőbeli haditechnikai eszközváltása, beszerzése, illetve fejlesztése-korszerűsítése során az ökológiai élettartam-elemzés szükségességének meghatározása és az adaptálás lehetőségeinek vizsgálata.
- Az egységek környezeti pozíciójának felmérése.
- Kármentesítések folytatása.
- A tárca környezetvédelmi doktrínájának folyamatos karbantartása.
- A környezetvédelmi feladatok nagyságrendjének figyelembevételével, a szakterület személyi és tárgyi feltételrendszerének kialakítása.
- Döntés meghozatala a szükséges képességek alapján a HM Védelmi Szakfeladatrend környezetvédelmi (azon belül hulladékgazdálkodási) összetett feladatainak bővítéséről, azok lépcsőzéséről, a hatás- és a felelősségi körökről.

ÖSSZEGZÉS