A napokban értesültünk arról, hogy a Magyar Kormány és a teljes államapparátus által megmentett devizahitelesek érdekeit védő ügyvédek ellen etikai eljárások indulnak.
A bankszövetség által inspirált, a bíróságok által kezdeményezett etikai eljárások üzenete éppen ellentétes az elérni kívánt hatással!
A bíróság tekintélyét nem a pozíció, hanem a stabil és jogállami működés alapozza meg.
Úgy gondolom, hogy ha a Magyar Kormány és a Magyar Nemzeti Bank után a bíróság is egyoldalúan elfogult a pénzügyi fogyasztókkal szemben, ha teret engednek a pénzintézetekkel egyértelműen nyilvánvalóan elfogult Wellmann György főbírónak. Ha a jogszabályokkal ellentétes - a bírói függetlenséget súlyosan korlátozó és a megkárosított fogyasztókat kisemmiző - jogegységi döntéseknek helye van, a bíróság súlyos helyzetbe kerülhet.
A jogegységi határozatok a bankok nyilvánvaló jogsértései kimagyarázására születtek, megrendelésre gyártották őket, a társadalom ellenében!
A törvénytelen eseti kúriai döntések és devizahitelesek ellehetetlenítését szolgáló bírói értekezletek anyagai mind-mind egységesen a fogyasztók ellen lépnek fel, ez a napnál is világosabban látszik!
Példaként hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy a Pécsi ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös szervezésében 2016. április 8-án megtartott "devizakonferencia" anyaga kiverte a biztosítékot az olvasókban. Az ominózus dokumentum a bíróságok öszödi beszédeként megállíthatatlanul terjed az Interneten és felmerül az károsultakban, hogy vajon a bíróságok egészére vonatkoznak a benne foglal állítások? Vajon a bíróságok egészének kilövési parancs van adva az ügyfelek és az őket védő ügyvédek ellen?
Fölmerül, történik-e a bírói karon belül kényszerítés, hogy egyes bírák miként döntsenek, ellenkező esetben eltávolításra kerülnek posztjukról?
Remélem, hogy a pécsi öszödi beszédért bocsánatot kérnek a devizahiteles károsultaktól és remélem, hogy a devizahitelesek érdekeit védő ügyvédek ellen az etikai eljárások indítása csak egy rossz vicc, nem pedig a megfélemlítés eszköze egy - állítólag - demokratikus államban, ahol mindenkinek joga a szabad véleményének kinyilvánítása.
Üdvözlettel, Békés László
Ui.:
Kiragadások a pécsi dokumentumból:
„Amennyiben lehetséges, érvényessé nyilvánítjuk az érvénytelen szerződést, kiküszöböljük az érvénytelenségi okokat, „meggyógyítjuk” ezeket a szerződéseket, és ebben az esetben a szerződést úgy kell tekintenünk, mint ha már kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jött volna létre.
PERSZE AZ ÉRVÉNYTELENSÉG KIKÜSZÖBÖLÉSE ALAPESETBEN NEM TALÁLKOZIK AZ ADÓSOK ÉRDEKEIVEL.”
"EZ AZ ELMÉLET ODÁIG ELMEGY, HOGY A SZERZŐDÉS TÁRGYÁT IS ELŐ TUDJUK ÁLLÍTANI AZ ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSHOZ, MERT AZ A HITELKÉRELEMBŐL ÉS A FOLYÓSÍTÁS ADATAIBÓL ISMERT."
"A helyzetünk valóban nehéz, de sok kérdésben segítségünkre lehetnek az évek során szerzett tapasztalatok, pk. vélemények, jogegységi állásfoglalások, a kollégiumvezetők értekezletéről kiadott összefoglalók. Ami a deviza alapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, SOK ÉRVÉNYTELENSÉGI JOGCÍMET, AMIVEL A NEHÉZ HELYZETBE JUTOTT ADÓSOK PRÓBÁLKOZTAK, A JELENLEGI TUDÁSUNK ALAPJÁN MÁR KI TUDUNK „LŐNI”.”
„Még egy dolog van, amiről még nem szóltam, hogy amennyiben a Hpt. 213. §-ában írt tartalmi kellékek hiányoznának a szerződésből, akkor arra legyetek figyelemmel, hogy ezeket is pótolhatjuk érvényessé nyilvánítás útján..."
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
