Bóka János szerint a Fidesz „valamit alapvetően nem értett meg az ország állapotából”, ezért nem érzékelte azt az egymilliós választói közösséget, amely végül a Tiszára szavazott. A volt uniós ügyekért felelős miniszter az Indexnek úgy nyilatkozott: meglepte a vereség mértéke, s bár a Fidesz a saját táborát nagyjából látta, de nem értette meg időben, miért a Tiszát választják sokan, köztük vidéki szavazók is.
Bóka szerint a Fidesz politikai univerzuma sokat veszített a hitelességéből, és a választók számára egyre kevésbé volt kapcsolódása a saját életükhöz. A volt miniszter úgy látja, hogy a Tisza sikeresen „ráégette” a Fideszre a rendszerszintű korrupció képét, ennek a folyamatnak „még csak az elején vagyunk”, és a Tisza számára az elkövetkező időszak egyik legfontosabb politikai terméke éppen ez lesz. Ez „alkalmas arra, hogy a kormányzás első időszakának várható nehézségeiről elvigye a fókuszt”.
  A korrupciós ügyek is szóba kerültek, szerinte „a Fidesz politikai közösségének ezekkel a vádakkal szembe kell néznie”, „aki bármilyen jogellenes tevékenységben érintett volt, annak ezért nemcsak jogi, hanem politikai felelősséget is kell viselnie”. Bóka János azt mondta: nagy vagyon önmagában nem probléma, de annak megszerzése, használata és nyilvános megjelenítése már politikai kérdéssé válik, ha valaki egy politikai közösséghez kötődik. „Annak, akinek jelentős vagyona van, az elsődleges kötelessége az, hogy ezt a vagyont jogszerűen szerezze meg, és a jogi kötelezettségeinek maradéktalanul tegyen eleget, akár a transzparencia, akár a közteherviselés szempontjából”. Hozzátette: ha ezzel kapcsolatban probléma van, és ez bizonyítható, akkor annak természetesen legyenek jogi következményei. A volt miniszter szerint azonban a kérdés nem áll meg a jogi felelősségnél, „aki jelentős vagyonnal rendelkezik, akár tehetségből, akár szerencséből, akár mindkettőből, attól szerintem joggal várható el, hogy a társadalmi felelősségvállalása is meghaladja az átlagot”. A közéletben szerepet vállaló, nagy vagyonnal rendelkező emberektől „elvárható egyfajta visszafogottság és mértékletesség abban is, hogyan bánik a vagyonával a nyilvánosság előtt”. Úgy fogalmazott: amikor valaki egy politikai közösséget is megjelenít, „onnantól már nem kizárólag magánemberként létezik”, mert „amit mond, amit tesz, ahogy él, az visszahat arra a politikai közösségre is, amelyet képvisel vagy támogat”. Szerinte ezt sokan nem értették meg időben. A probléma egy ponton túl már nem arról szól, „hogy valaki milyen autóval jár vagy milyen életet él”, hanem arról, hogy az emberek ezt összekapcsolják az adott politikai közösséggel, mondta. Egy politikai közösségnek képesnek kell lennie arra is, hogy bizonyos normákat kikényszerítsen a saját szereplőivel szemben, mert „minden ilyen magatartás végső soron a közösség egészét erősíti vagy gyengíti”.
  Ami az uniós pénzek ügyét illeti: Bóka szerint az új magyar kormány és az európai intézmények között „viszonylag gyorsan megszületik majd a politikai megállapodás”, mert mindkét fél érdekelt abban, hogy a források mielőbb megérkezzenek Magyarországra. Szerinte azonban ennek politikai ára lehet. „A valódi kérdés az lesz, hogy ezért mekkora politikai árat hajlandó megfizetni az új kormány” – jelentette ki.

Forrás: Magyar Hang