Aki nem vállalja, hogy - akár - veszteséggel adja az üzemanyagot, attól elveszik az üzemeltetési jogokat. Más kérdés, hogy ennek ellenére az alacsony vásárlóerővel bíró régiókban, ahol esetleg eddig is „rezgett a léc”, a mostani veszteségeket már nem fogják vállalni a cégek, és bezárják a benzinkutakat. Bár jelen pillanatban ez elméleti kérdés, de felvetődik, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor a magyar falu program keretében, ahogy vidéki kisboltokat támogat az állam, úgy fognak majd vidéki kis benzinkutakat is dotálni?

Milliárdos forgalom, de mekkora lesz a veszteség?

A veszteségek áttolása a vállalkozásokra a politikai színtéren egyelőre nem merült fel, a kormány csütörtöki bejelentését követően megszólaló ellenzéki politikusok ugyanis populista hangokat ütöttek meg. Jellemzően az hangsúlyozták, hogy a kormány, amúgy helyesen, végre megvalósította az ő javaslatukat. Természetesen szakmai körökben felmerül, hogy mennyire piacromboló az intézkedés, de ha erre érdemben reagál a kormány, akkor vélhetőleg az lesz a válaszuk, hogy a benzinkutak (illetve a kiterjedt láncokat üzemeltető nagyvállalatok) nagyon jól kerestek az elmúlt években, úgyhogy a mostani intézkedések ellenére sincs okuk panaszra.

Színes és fehér kutak

A nagy olajtársaságokhoz tartozó egységeket a szaknyelvben színes kutaknak szokták emlegetni. Ezek, annak ellenére, hogy az áraik nem kifejezetten kedvezőek, jellemzően mégis sokkal több benzint és gázolajat értékesítenek, mint a fehér kutak, vagyis a kisebb forgalmú magántulajdonú kutak. Bár literben mérve kimagasló a forgalma a nagy kereskedelmi láncokhoz tartozó diszkont kutaknak, sokszor őket is a fehér kategóriába szokták sorolni.

Ha megnézzük a Magyar Ásványolajszövetség (MÁSZ) adatait, amely a legnagyobb láncokat – Mol, Shell, OMV, Lukoil, Mobil Petrol, OIL – tömöríti, láthatjuk, hogy a szövetséghez tartozó láncok összességében 1023 egységet üzemeltetnek. 2020-ban 1,38 milliárd liter motorbenzint és 2,23 milliárd liter dízel üzemanyagot tankoltak a járművekbe Magyarországon a MÁSZ-tagvállalatok kútjainál.

Tavaly meglehetősen komoly hullámzást láthattunk az árakban, hiszen a gázolaj 308-421 forint között hullámzott, míg 95-ös benzin 278 és 396 között mozgott. A nagyon alacsony árak csak néhány hónapon keresztül éltek, a tavaszi nagy beszakadás előtt és után is jellemzően 350 forint felett alakult mindkét üzemanyagfajta ára. Mindez azt jelenti, hogy ezermilliárd forint feletti volt a MÁSZ-cégek összforgalma az üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységből, vagyis egy-egy kút átlagosan milliárdos forgalmat produkált, és 40-50 milliós profitot hozhatott. Más kérdés, hogy egy vállalkozó éppen azért vág bele egy tevékenységbe, és vállalja a potenciális kockázatot, hogy a cége profitot termeljen. Az, hogy korábban nyereséget termeltek, nem azt jelenti, hogy a jövőben veszteséggel szeretnének működni…

A MÁSZ egyébként a döntést követően kiadott közleményében nehezményezte, hogy az árak szabályozásáról nem volt semmiféle szakmai konzultáció, és a kormány nem egyeztetett a hazai töltőállomások képviselőivel. Az sem tetszett a szakmai szervezetnek, hogy a döntés számításon kívül hagyja az árszintre szintén ható és a kormány hatáskörébe tartozó elemeket, mint a jövedéki adó, MSZKSZ-díj (készletezési díj) és áfa, amiket szintén csökkenteni kellene.

A szervezet arról nem írt, hogy az intézkedés hatására mekkora veszteség éri a tagokat. A Privátbankár korábbi cikkében arra jutott, hogy a várható fogyasztás alapján - következő negyedévben benzinből várhatóan 450 millió, míg gázolajból 800 millió liter körül fogyhat -, literenként 20 forintos veszteséggel számolva az érintett cégeknek 24 milliárd forintos kiesést jelent a benzinárának befagyasztása.

Nem csak a színeseknek lesz nehéz

Bár a kirakatban a nagy hálózatok vannak, a diszkontkutak számára is feladta a leckét a kormány. Ezek a cégek az elmúlt időszakban vélhetőleg növekvő forgalmat érhettek el, az 500 forint feletti árak ugyanis nagyon sok autóst ösztönöztek arra, hogy olcsóbb alternatívát találjanak. Az üzletláncok mellett működő kutak pedig sokszor 30-40 forinttal is alámentek a nagy láncok árainak. A kormány döntése miatt viszont ez az árelőnyük egy pillanat alatt elolvadt.

Leálltak a kedvezményrendszerek

Több kedvezménykártya is működik, illetve helyesebben szólva működött, amelyek révén az autósok 6-10 forintos kedvezményt kaptak egyes láncoknál. Információink szerint hétfőn már ezek egyike sem működött, a kártyatulajdonosok nem tudtak igénybe venni semmiféle kedvezményt. Értesülésünk szerint ez több helyen azért okozott problémát, mert a benzinkútláncok nem értesítették ki sem a partnereket, sem a kútkezelőket, hogy az árszabályozás miatt leállítják a kedvezmények nyújtását, így viszont mindenki a pénztárnál szembesült ezzel hétfőn reggel.

Hétfőn délelőtt a budai agglomerációban néztünk körbe, hogy a hatósági árak bevezetését követően az érintett diszkontláncok milyen áron kínálják a benzint. Mielőtt erre rátérnénk, azt is megjegyezzük, hogy bár az időpont (hétfő délelőtt és a déli órákban), amikor felkerestük a kutakat, alapvetően kisebb forgalmú időszak, de az elmúlt hetek délutánjaihoz képest döbbenetes volt a különbség.

Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előrevetítsük: ezért a két forint különbségért nagyon kevesen fognak betérni az adott kutakhoz. Vélhetőleg a (kis és nagy)kereskedelmi egységek vásárlói közül lesznek olyanok, akik, ha már ott vannak, meg is tankolnak. Ám szemben az elmúlt hónapokkal, amikor valószínűleg sokan mentek tankolni, és utána be is vásároltak, ez a típusú forgalom a következő negyedévben „ugrott”.