2008.07.30 Az 1974-ben, Londonban kiadott magyar nyelv? változathoz (részletek) Alig van a világon még egy könyv, amelyr?l annyit beszéltek volna, amelyre annyit hivatkoztak volna, amelyb?l annyit idéztek volna, mint a Cion bölcseinek jegyz?könyvei címen ismeretes m?. Nem valószín?, hogy akad európai kultúrember, aki ezt a nevet: "Cion bölcseinek jegyz?könyvei" ne hallotta volna. 2008.07.30 Az 1974-ben, Londonban kiadott magyar nyelv? változathoz (részletek) Alig van a világon még egy könyv, amelyr?l annyit beszéltek volna, amelyre annyit hivatkoztak volna, amelyb?l annyit idéztek volna, mint a Cion bölcseinek jegyz?könyvei címen ismeretes m?. Nem valószín?, hogy akad európai kultúrember, aki ezt a nevet: "Cion bölcseinek jegyz?könyvei" ne hallotta volna. És mégis, ha utánaérdekl?dünk, hogy mi is ez a Jegyz?könyv, ki olvasta azt, alig pár ember akad, akinek kezéhez ez a rendkívül érdekes és megdöbbent? dokumentum eljutott volna. Annak ellenére, hogy a könyv több mint 30 nyelven megjelent, s így többszázezer példányban kellene, hogy közkézen forogjon, alig szerezhet? be, mert akármilyen nagy példányszámban jelennek is meg a kiadványok, a könyveket még a III. Birodalomban is napok alatt felvásárolták a titokzatos kezek. A magyar olvasóközönség tájékoztatására kötelességünknek tartottuk, hogy ezt a m?vet most magyar nyelven is megjelentessük. Bár a m? magyarul már régebben is megjelent, a kiadás mégis a legnagyobb könyvritkaságok közé tartozik. (Az egyik változat szerint) az orosz rend?rség 1901ben, egy zsidó házban tartott házkutatás alkalmával nagyobb, héber nyelven fogalmazott kéziratot talált. A kéziratot a rend?rség azonnal átadta Szergej Nyil (Nilus) professzornak, az ismert orientalistának, aki vállalta a fordítást. A kézirat tartalmát az orosz kormány oly megdöbbent?nek találta, hogy a fordításból jó néhány példányt a külföldi államok rendelkezésére bocsátott. Így kapott a fordításból egy példányt a brit kormány is, amit meg?rzésre átadott a brit Állami Múzeumnak, ahol a kéziratot 1906. augusztus 10-én vették fel a könyvtár nyilvántartásába... ... Nyil professzor fordítása könyv formájában is megjelent a Szentpétervár melletti Szent Szergej kolostor nyomdájában, 1902-ben. 1905-ben még két kiadás jelent meg a könyvb?l. Ugyanebben az évben - a kiadó megjelölése nélkül - Szentpétervárott még egy kiadás jelent meg a Jegyz?könyvekb?l, amelyet Gottfried zur Beeknek sikerült megszereznie, és ezt a kiadást fordította németre. 1907-ben a szentpétervári süketnémák intézete nyomásában és G. Butmi orosz orientalista feldolgozásában jelent meg a Jegyz?könyvek 4. kiadása, amelyet Beek ugyancsak felhasznált a német fordításhoz. Nyil tanár fordítása is megjelent újra 1911-ben, a Szent Szergej kolostor nyomásában, amelyet Beek ugyancsak felhasznált. Ezt a kiadást is gyorsan felvásárolták, így Nyil 1917-ben újra kinyomtatta a könyvét. 1917. február 28-án, az orosz szabadk?m?ves páholyok a francia és angol páholytestvérek segítségével kirobbantották az orosz bolsevista forradalmat és megbuktatták a cárizmust. Az államvezetést Lvov herceg vette át, maga is ismert szabadk?m?ves. Nyil könyvét március 3-án akarták továbbítani a könyvkereskedések részére. A köteteket már berakták egy tehervagonba, amikor fegyveres forradalmárok rohanták meg a pályaudvart, feltörték a vagont, a könyveket kiszórták és az utolsó példányokig megsemmisítették. Miután csak nagy rakás hamu maradt vissza a könyvekb?l, anélkül, hogy bármihez hozzányúltak volna, bármit raboltak volna, eltávoztak. Vagyis kétségtelen, hogy egyetlen feladatuk a könyvek megsemmisítése volt. Amint pedig Kerenszkij vette át a kormányt, azonnal rendeletileg koboztatta el még a magánkézben lév? könyveket is. Hasonlóképpen ismerteti a Jegyz?könyvek keletkezését Victor E. Marsden, "Cion bölcseinek jegyz?könyvei"-nek angol fordítója is, aki annak orosz kiadását még oroszországi tartózkodása alatt ismerte meg. (Marsden a londoni Morning Post oroszországi tudósítója volt, a szerk. A forradalmárok, akik tudták, hogy Marsden már évek óta foglalkozik a Jegyz?könyvek angolra fordításának gondolatával, a forradalom els? napjaiban elfogták, a Péter-Pál börtönbe szállították, ahonnan azonban sikerült kalandos körülmények között megszöknie. ?, miután a már megjelent orosz kiadásokból egyet sem tudott magával hozni, az Állami Múzeumban lév? s az orosz kormány által hivatalosan az angol kormány részére 1901-ben eljuttatott kéziratot fordította angolra. (A magyar fordítás is ez alapján készült. Sajnos a fordító neve a könyvben nincs feltüntetve, így azt mi sem tudjuk közreadni, a szerk.)