2007. március 23. 12:44 MNO Csókay András szerint a hazai egészségügyi ellátás egyre inkább a katasztrófamedicina szabályait követi, amelyben a legsúlyosabb és a legkevésbé súlyos betegeket nem látják el. A neves idegsebész közölte: háromszor annyian halnak meg például nálunk agyvérzésben, mint másutt, mert nincs megfelel? számú szakember, nincs megfelel? számú kapacitás és finanszírozás. A professzor "irgalmat kér Molnár úrtól, vagy Horváth Ágnest?l, vagy a miniszterelnök úrtól ezekért a betegekért". Csókay András, a szombathelyi Markusovszky Kórház idegsebésze szerint ma olyan betegek halnak meg a kórházakban, akiket néhány évvel ezel?tt még meg tudtak volna menteni. Az ország egyik legnevesebb idegsebésze Kaszás Attila agyvérzése kapcsán csütürtökön az InfoRádióban, majd pénteken az egyik kereskedelmi televízió reggeli m?sorában beszélt a magyarországi egészségügy helyzetér?l is. A betegek meghalnak... Csókay professzor szerint az, hogy mi történik a hazai egészségügyben, csak két-három év múlva lesz majd világos, amikor a halálozási statisztikákat megnézzük. -Én most azt látom, hogy egy olyan mentális nyomás nehezedik az egészségügyi személyzetre, orvosokra, ápolón?kre, m?t?sn?kre, hogy ezt a legsúlyosabb állapotban lév? beteg szenvedik meg. Az ? hátukon csattan az ostor, de borzalmas nagyot. Meghalnak azért, mert nincs meg az a mentális koncentráció, az a figyelem, amikor a legélesebb helyzetekben kell teljesíteni. Az idegsebész szerint ezért jóval többen halnak meg már most, mint ez el?tt egy évvel vagy két évvel. Ma a kórházi megbeszélések nem avval kezd?dnek, hogy az éjszaka a legsúlyosabb beteggel mi történt, hanem azt elemzik, hogy holnap minket bezárnak, elvesznek-e ágyat, vagy mennyivel csökken a finanszírozásunk, hány embert kell elbocsátani - tette hozzá. A neves orvos azt is elárulta: az agyvérzett betegek dönt? többségének nem tudnakj megfelel? - a Kaszáséhoz hasonló - ellátást biztosítani, mert nincs rá meg a megfelel? számú szakember, a megfelel? számú kapacitás és a megfelel? finanszírozás. Így ezeknek a betegeknek lényeges kevesebb esélye van az életben maradásra, mivel a vizsgálatban nem juttatjuk el a beteget a pontos diagnózisig az ilyen rossz állapotú kóros érképz?dményeknek a repedésekor, hanem várunk. Még a jobb állapotúaknál is sajnos sokszor kell várni a kapacitáshiány miatt. És van olyan, hogy jó állapotú beteg, mondjuk háromgyerekes anya az újravérzésben meghal az ellátás el?tt. Azért, mert nincsen meg a kapacitás - mondta. Katasztrófamedicina Az InfoRádióban Csókay András azt mondta: ezeknek az embereknek nem kellene meghalniuk. Ám arra végképp nincs kapacitás, hogy a legsúlyosabb állapotban lév?ket el tudják látni. A professzor szerint a katasztrófamedicina szabályai kezdenek ma Magyarországon érvényesülni. Ez azt jelenti, hogy a legkönnyebbeket és a legsúlyosabbakat ellátatlanul hagyják, mert azok olyan er?ket kötnének le, hogy pont a középsúlyos és súlyos betegeket nem tudnák ellátni. Ha ezekhez a betegekhez nem nyúlnának hozzá, akkor az állapotuk úgy kezdene romlani, hogy az túl sok halálesettel járna. Csókay véleménye viszont az, hogy egy ország egészségügye nem épülhet erre a katasztrrófaorvoslásra. Irgalmat a betegeknek! A professzor állítja: az egészségügyi reform legnagyobb baja, hogy nem a magyar emberre van méretezve és nem az emberi személy méltóságát veszi alapul. -A reform célja nem az ember. Pedig maga az ember a legértékesebb. De a reform célja valamiféle gazdaságosság, az ember méltóságát pedig olyan fokban nélkülözi, mint ha székekkel, cip?kkel manipulálnánk - mondta az InfoRádióban. A Mokkában - a Szent Margit Kórház példájára utalva - a kórházátalakításokat az 50-es évek kilakoltatásaihoz hasonlította: az úgy ment, hogy az ember lakott egy normális lakásban, és egyszer csak ott találta magát egy mosdó és vécé nélküli házban. Valahogy egy kicsit így m?ködik. Mindehhez a hozzátette: politikától függetlenül "a megfeszített Krisztus és a szenved? ember nevében " irgalmat kér "Molnár úrtól, vagy Horváth Ágnest?l, vagy a miniszterelnök úrtól ezekért a betegekért". (tv2, InfoRádió, MNO)