Ennek a kivitelezésével azonban pillanatnyilag az a baj, hogy a "devizás" érdekvédő szervezetek nem képesek arra, hogy először egymással szövetséget kössenek, majd közösen megszólítsák ezt a hatalmas társadalmi réteget. (Korábban a Nemzeti Civil Kontroll felajánlotta, hogy amennyiben ez a szövetség megköttetik az érdekvédő szervezetek között, úgy az egység mögé áll, és minden lehetséges eszközzel segíti azt.)

Nagy kérdés, hogy a károsultak élnek-e ezzel a lehetőséggel?

Ha nem tudnak megegyezni az érdekvédők, akkor maradnak a parlamenti pártok ígéretei, melyeket már ez a társadalmi réteg egyre kevésbé hisz el. A Magyar Nemzet sorra vette ezeket a pártokat, és bemutatta ígéreteiket, melyeket alább olvashatsz.

Akár meg is nyerheti a választásokat az a párt, amelyik rá tudja bírni a devizahiteles károsultak döntő részét, hogy szavazatával támogassa április 8-án a választáson. A különböző becslések ugyanis félmillió és kétmillió közötti károsultról szólnak.

Megkerestük a pártokat, kormányra kerülve tervezik-e a devizahiteles károsultak megmentését. A Fidesz nem válaszolt kérdésünkre, vagyis nem tartják fontosnak, hogy tájékoztassák a lakosságot lehetséges terveikről. A Demokratikus Koalíciótól szintén hiába vártunk választ.

A Jobbik felvételkori árfolyamon számolná újra a forintosításokat. A párt szerint az ehhez szükséges összeget csak a szerződések összesítése után lehet kiszámolni, de biztosan több ezer milliárd forintos összegről lehet szó.

Az átváltás költségeit részben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizaátváltáson keletkezett vagyonából fedezné, a fennmaradó részt pedig a hitelt nyújtó bankokon verné le a párt, mondván, náluk parkol az adósok által fizetett árfolyamveszteség.

A párt ezen túl áttekintené a közjegyzői, végrehajtói és a teljes pénzügyi rendszer összes visszásságát. A kártalanítási folyamat több évre húzódna el, hogy a jelentős összegű kártérítés ne bontsa meg a pénzügyi egyensúlyt.

Az MSZP félmillióra becsüli az érintett családok számát. A párt által tavaly novemberben benyújtott határozati javaslat szerint 2010 áprilisában közzétett átlagos árfolyamokon számolnák újra a forintosítást. A költségek fedezésére köteleznék a kormányt, hogy a jegybanknál 2013 óta keletkezett eredményt teljes egészében vegye ki osztalék formájában, s azt fordítsa a devizahitelesek kártalanítására.

A javaslat elfogadása esetén bevezetnék az elsétálási jogot, vagyis ha egy ingatlanra végrehajtást rendelnek el, akkor a tartozás abban az esetben is megszűnne, ha a lakás értéke nem fedezné a tartozás összegét, és felfüggesztenék a végrehajtásokat is.

A Lehet Más a Politika a Jobbikhoz hasonlóan felvételkori árfolyamon számolná újra a forintosítást. Az ehhez szükséges több ezer milliárd forintot egyrészt a jegybanki alapítványokba kimentett mintegy 300 milliárd forintból fedezné, s megvizsgálná, mi lett a sorsa az MNB-nél fölhalmozódott 800-900 milliárd forintnyi árfolyamnyereségnek, s ezt az összeget is bevonná a kártalanításba.

A kártérítéshez szükséges további ezermilliárdokat a bankoktól gyűjtené be az LMP is. Ezen túlmenően megvizsgálnák a szerződéseket ellenjegyző közjegyzők felelősségét abban, hogy egyoldalú, adósok számára súlyosan hátrányos szerződések születhettek.

Ugyancsak megnéznék, mi a felelőssége az MNB-nek, illetve a bankfelügyeletnek. Szükségesnek tartják a Kúria jogegységi határozatainak a felülvizsgálatát is, illetve hogy miért születtek a bírókat a devizahitelesek ellen hangoló bírósági vezetői állásfoglalások.

A Párbeszéd kétmillió főre becsüli a devizakárosultak számát. Komplex megoldási javaslatuk szerint újraszámolnák a forintosítást a felelősség mértéke szerint megosztva a terheket. Az adóst terhelné a felvételkori árfolyam fölött húsz százalék árfolyamveszteség, a maradék 40-40 százalékon pedig a megfelelő tájékoztatás elmulasztása miatt nagyobb felelősséget viselő bankok és az állam osztozna. A pereskedő adósoknak fél év alatt kellene eldönteni, élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy sem. Ezzel párhuzamosan felfüggesztenék a végrehajtásokat.

A párt becslése szerint legrosszabb esetben is egy év alatt megvalósíthatók az általuk javasoltak. A javaslat végrehajtásával a 3600 milliárd forintnyi tartozás 2000 milliárd forinttal csökkenne, a törlesztőrészletek pedig felükre esnének vissza.

Az Együtt és a Momentum nem készít külön programot a devizahitelesek megmentésére, a bajban lévő adósokat egyben kezelné. Az előbbi nagyobb állami segítséget adna a bajban lévőknek, többek között lakhatási támogatással, erősítené a Nemzeti Eszközkezelőt, újraszabályozná a magáncsőd intézményét, s bérlakásprogramot indítana.

A Momentum lakhatási támogatással és bérkiegészítő adójóváírással segítené a legszegényebbeket. A pénzügyi tudatosság erősítése érdekében pénzügyi, gazdasági ismereteket oktatna.

Te melyik pártnak hiszel? - Másként tesszük fel a kérdést: te még hiszel bármely parlamenti pártnak?

Szerinted melyik párt oldja meg a "deviza"-károsultak problémáját?

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
A Magyar Szocialista Párt
A Jobbik
A Kereszténydemokrata Néppárt
A Lehet Más a Politika
A jelenlegi Parlamenti pártok közül egyik sem! Csak egy új párt és egy valódi rendszerváltás oldhatja meg a jelenlegi problémákat.
Csak egy valódi civilekből szerveződött, pártok felett álló szakértői kormány oldhatja meg a problémákat.
Nem kell semmit megoldani, mert "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve".

Mi történne, ha minden devizakárosult egyszerre abbahagyná a fizetést?

Annyi embert nem lehet kilakoltatni. A bankok kénytelenek lennének megegyezni.
A bankok nem tudnának mit tenni. Elengednék a tartozásokat.
A kormány törvényt hozna, hogy csak a felvett forintösszeget kell visszafizetni.
Nem változna semmi, maradna minden így.
Ezt nem lehet kivitelezni. Sokan tovább fizetnének.
A gondolat felvetése is ostobaság. Fizetni kell!
Én már nem fizetek a banknak, és egyáltalán nem is áll szándékomban.
Én nem fizetek, és addig nem is fogok, ameddig a bank nem kínál számomra tisztességes feltételeket.

Kapcsolódó:

A bank nem tájékoztatta ügyfelét, így semmis a szerződés! (civilkontroll.com)
Igen...ilyen is van! Sokan a cikk olvasása közben azonnal felcsattannak: ház ez nem is itthon történt. Akkor meg miért kell ezt olvasnom? Azért, mert úgy tűnik, hogy fogyasztóvédelmi szempontból a nem megfelelő banki tájékoztatást máshol komolyan veszik. Nálunk is számtalan bizonyíték van arra, hogy a hazai "deviza"-károsultakat nem tájékoztatták a bankok arról, hogy ezek a szerződések magas kockázatot rejtenek. Ha a parlamenti pártokban megvolna a megfelelő akarat és elszántság, akkor ez a kérdés törvényi úton rendezhető lenne.