2008.01.23.

         Január 21-e Ágnes napja. A név viselői között volt szentéletű, aki vértanúhalált halt a pogány Rómában, a kereszténység történetének hajnalán. A legenda szerint Szt. Ágnest Domitianus küzdőterén, agónján mezítelenül akarták a nyilvánosság előtt halálra kínozni, de a szűz szemérmességét csoda óvta meg: haja elborította egész testét. Később a római helytartó úgy állt bosszút, hogy Ágnest a téren lefejeztette.

            Az Ágnes nevet – más történeti gyökérrel – Arany János balladája örökíti meg. Az ő Ágnese azonban távolról sem ártatlan áldozat, hanem éppen gyilkosságban való részvételért kerül a vádlottak padjára: „Fiam, Ágnes mit miveltél? Szörnyü a bűn, terhes a vád: Ki a tettet végrehajtá – Szeretőd ím maga vall rád.” „Ő bitón fog veszni holnap, Ő, ki férjedet megölte; Holtig vízen és kenyéren – raboskodva bünhődöl te.” A bölcs és könyörületes törvényszék azonban engedményt ad Ágnesnek: „Eredj haza, szegény asszony! Mosd fehérre mocskos lepled; …” S azóta ő csak mossa, mossa, de a foltot egyre látja…

            Napjainkra a történelem ártatlan áldozatainak sora oly számos, Magyarországon milliós, világszerte milliárdos, hogy a külső szemlélő olykor az erdőtől nem látja a fát. Napjaink népirtására utalok, melynek magyar változata pedig éppenséggel büntetendő lenne. Egy újabb Ágnes – ezúttal miniszteri székben – egészségügyi végrehajtó szerepében közvetve népirtásban vesz részt. Mindez évtizedek óta egy olyan társadalomban történik, ahol bűnre bűnök halmozódnak, miközben a bűnös látszólag ismeretlen. A népirtásban való közvetett részvétel az ENSZ 1948-as okmánya szerint büntetendő cselekmény. E határozathoz  Magyarország 1952-ben máig érvényesen csatlakozott. 1955-ben pedig törvényerejű rendelet született a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában. Ennek során megállapításra került, hogy „a népirtás a nemzetközi jogba ütköző és az Egyesült Nemzetek Szervezete szellemének és céljainak ellentmondó bűncselekmény, és hogy azt a civilizált világ elítéli; elismerve, hogy a népírtás a történelem mindegyik korszakában nagy veszteségeket okozott az emberiségnek; meggyőződve arról, hogy az emberiségnek ettől a gyűlöletes csapástól való megmentésére nemzetközi együttműködés szükséges; Az 1955. évi 16. törvényerejű rendelet

           I. Cikk: A Szerződő Felek megerősítik, hogy a népirtás függetlenül attól, hogy békében vagy háborúban követik el, a nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény és kötelezik magukat arra, hogy ellene megelőző rendszabályokat foganatosítsanak, elkövetését pedig megbüntetik.

         II. Cikk: … népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;

           III. Cikk: Büntetés alá esnek a következő cselekmények:
        a) népirtás;
        b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés;
        c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére;
        d) népirtás elkövetésének kísérlete;
        e) népirtásban való bűnrészesség.

            IV. Cikk: A népirtást vagy a III. Cikkben felsorolt más cselekmények bármelyikét elkövető személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek.

            Ami Magyarországon és jelenleg a magyar egészségügyben zajlik, annak színe és fonákja évek óta megtölti a média valamennyi csatornáját. A háttérben zajló események azonban részben ismeretlenek, de a folyamat eredője, a magyar egészségi állapot, a vizsgált mutatók folyamatos romlása egyértelmű. Az egyik végrehajtó az a miniszter Ágnes, akinek minden kierőszakolt intézkedése ellen jogos a magyar társadalom fellépése. Ágnes asszony nemhogy szentéletű lenne, de a fenti törvényi alátámasztással éppenséggel az álszent gyilkos szerepét játssza. Az intézkedései ellen való fellépésre a legközelebbi lehetőség éppen Ágnes napja, január 21-e, az egy héttel korábban már meghirdetett „engedetlenség napja”. Ez a járóbetegeknek való számlaadás, elszámolás kiadásának, aláírásának megtagadását jelenti, az állampolgári engedetlenség kifejezése a betegek és az orvosok által. A sokat emlegetett összefogással minden sztrájknál békésebb és hatásosabb fegyver lehetne a feltartóztathatatlannak látszó egészségügyi intézkedések ellen.

Dr. Nagy Attila
orvos, közíró, Debrecen