1956. november 4. A tragédia napja
  

   Ezen a vasárnapon Konyev marsall parancsára hajnali 4 órakor elhangzott a jelszó: „Mennydörgés„ és ezzel megkezdődött a „Forgószél„ hadművelet. Kuzma Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal megtámadta Budapestet. A meghatározott objektumok elfoglalására kijelölt egységek és a már Tökölön állomásozó Különleges Hadtest Pjotr Lascsenko tábornok parancsnok irányításával a főváros környékén lévő védelmi erőket áttörve 5 órakor különböző irányokból betörtek Budapestre.
   Babadzsanjan tábornok 8.Összfegyvernemű és Mamszurov tábornok 38. Gépesített hadserege pedig az ország teljes megszállását hajtotta végre. Elfoglalták a legfontosabb reptereket, helyőrségeket, laktanyákat, ellenőrzésük alá vonták a Budapestre és az osztrák határhoz vezető utakat.
   A „Forgószél„ hadművelethez óriási erőket vetettek be. 17 hadosztályt mintegy 200000 katonával, 2000 db T54–es és a legmodernebb T55-ös harckocsival, repülőgép támogatással. A támadó egységek katonái jórészt ázsiai térségből jöttek. A Szovjetunió ezzel hadüzenet nélkül háborút indított Magyarország ellen.
   5 óra 5 perckor sugározni kezdte adását egy akkor szokatlan rádióállomás. A szolnoki rádió hullámhosszára állított adón Münnich Ferenc szólalt meg:

”Figyelem! Doktor Münnich Ferenc a mikrofonnál.
Nyílt levél a magyar dolgozó néphez! Alulírottak Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását... „

A beszédet nem idézem teljes terjedelmében.  Ezután Kádár János lépett a mikrofonhoz. Az emberek megdöbbenve és elkeseredetten hallgatták a következőket:

„Felhívás a magyar néphez!
Megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A hazánkban október 23-án megindult tömegmozgalom, melynek célja a Rákosi és társai által elkövetett párt-és népellenes bűnök kijavítása, a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelme volt. A Nagy Imre kormány gyengesége és a mozgalomba befurakodott ellenforradalmi elemek növekvő befolyása révén veszélybe hozta szocialista vívmányainkat, hazánk létét. Ez indított bennünket magyar hazafiakat ( ! ) arra, hogy megalakítsuk a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. A kormány összetételét közlöm: Kádár János miniszterelnök doktor Münnich Ferenc miniszterelnök helyettes, a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, Marosán György államminiszter, Apró Antal iparügyi miniszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter. A többi tárca egyelőre betöltetlenül marad, s ezeket az ország törvényes rendjének helyreállítása után népi demokráciánkhoz hű, más pártbeli és pártonkívüli képviselőkkel kell betölteni, akik készek megvédeni a szocializmus vívmányait. Az újonnan megalakult kormány az alábbi felhívással fordul a magyar néphez:

A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány a magyar néphez!
Az elmúlt 12 esztendőben elért haladással ( ! ) egy időben Rákosi és Gerő klikkje sok súlyos hibát követett el, és súlyosan megsértette a törvényességet. Mindez jogosan tette elégedetlenné a dolgozókat. A reakciósok saját önző céljaikat követik. Kezet emeltek a mi népi demokratikus rendszerünkre. Ez azt jelenti, hogy a gyárakat és üzemeket vissza akarják adni a kapitalistáknak, a földet a nagybirtokosoknak. Már el is indították Horthy zsandárait, börtönőreit, az egész átkozott és gyűlöletes elnyomó és kizsákmányoló rendszer képviselőit, hogy a nép nyakára üljön. Nem szabadságot, demokráciát és jólétet hoztak volna a népnek, hanem rabságot és kíméletlen úri elnyomást. A reakciós elemek felhasználva népi demokratikus építésünk során elkövetett hibákat, igen sok becsületes dolgozót, különösen az ifjúság nagy részét tévesztették meg, akik a mozgalomhoz becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak. Ezek a becsületes hazafiak azt akarták, hogy társadalmunk, gazdasági és politikai életünk tovább demokratizálódjék s ezzel biztosítsák hazánkban a szocializmus alapjainak megszilárdítását. Azért emelték fel szavukat, hogy Magyarország erősödjön és virágozzon, hogy szabad szuverén állam legyen, és barátságot tartson fenn a többi szocialista országgal. Éppen azért helytelen és bűnös eljárás, ha valaki vádolja őket azért, hogy a mozgalomban részt vettek. Emellett nem szabad szem elől téveszteni, hogy felhasználva Nagy Imre kormányának gyengeségét ellenforradalmi erők garázdálkodnak, gyilkolnak és rabolnak az országban, és attól lehet félni, hogy fölülkerekednek. Mély szomorúsággal és nehéz szívvel látjuk, milyen szörnyű helyzetbe hozták édes hazánkat azok az ellenforradalmi elemek, sőt sokszor jóhiszemű, haladó szellemű emberek is, akik tudva vagy tudatlanul visszaéltek a demokrácia és a szabadság jelszavával és ezzel utat nyitottak a reakciónak.

Magyarok! Testvérek! Hazafiak! Katonák! Polgárok!
Véget kell vetnünk az ellenforradalmi erők garázdálkodásának! Ütött a cselekvés órája! Megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait. Rendet, biztonságot és nyugalmat teremtünk hazánkban. A nép és a haza érdeke az, hogy erős kormánya legyen. Olyan kormánya, amely alkalmas arra, hogy kivezesse az országot súlyos helyzetéből Ezért alakítottuk meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.

A Magyar Forradalmi Munkás - Paraszt Kormány programja:
  Először: Nemzeti függetlenségünk és országunk szuverenitásának biztosítása.
  Másodszor: Népi demokratikus és szocialista rendszerünk megvédése minden támadás ellen. Szocialista vívmányaink védelme és előrehaladásának biztosítása a szocialista építés útján.
  Harmadszor: A testvérharc megszüntetése, a rend és béke helyreállítása. A kormány nem tűri meg, hogy a dolgozókat bármi ürügy alapján üldözzék azért, mert a legutóbbi idők eseményeiben részt vettek.
  Negyedszer: Szoros baráti viszony megteremtése minden szocialista országgal a teljes egyenjogúság, a kölcsönös be nem avatkozás elvei alapján
  Ötödször: Békés együttműködés minden országgal függetlenül attól azok társadalmi rendjétől, államformájától.
  Hatodszor: A dolgozók, különösen a munkásosztály életszínvonalának gyors és jelentős emelése. Lehetővé kell tenni, hogy a gyárak és intézmények maguk építsenek lakást munkásai és alkalmazottaik számára.
  Hetedszer: Az 5 éves terv módosítása, a gazdasági vezetés módszereinek megváltoztatása, figyelembe véve az ország gazdasági adottságait, hogy a lakosság életszínvonala minél gyorsabban emelkedjék.
  Nyolcadszor: A bürokrácia megszüntetése és a demokrácia széles kifejlesztése a dolgozók érdekében.
  Kilencedszer: A legszélesebb demokrácia alapján kell megvalósítani a munkásigazgatást a gyárakban, üzemekben és vállalatoknál.
  Tizedszer: A mezőgazdasági termelés fejlesztése, a kötelező beszolgáltatások megszüntetése, az egyéni dolgozó parasztok megsegítése. A kormány határozottan felszámol minden törvénysértést, melyet a szövetkezeti mozgalom és a tagosítás területén elkövettek.
  Tizenegyedszer: Az eddigi igazgatási szervek, s a forradalmi tanácsok demokratikus választásának biztosítása.
  Tizenkettedszer: Támogatja a kisipart és a kiskereskedelmet.
  Tizenharmadszor: A magyar nemzeti kultúra következetes fejlesztése haladó hagyományaink szellemében.
  Tizennegyedik: A magyar Forradalmi Munkás –Paraszt Kormány népünk, munkásosztályunk és hazánk érdekében azzal a kéréssel fordul a szovjet hadseregek parancsnokságához, hogy segítsen népünknek a reakció sötét erőinek szétverésében és abban, hogy helyreállíthassuk a rendet és nyugalmat hazánkban.
  Tizenötödik: A magyar kormány a rend és a nyugalom helyreállítása után tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és a Varsói Szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról.

Munkások! Parasztok! Haladó értelmiségiek! Fiatalok! Katonák és tisztek!
Csatlakozzatok a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány programjához! Támogassátok népünk igazságos harcát, védjétek meg népi demokratikus rendszerünket! Fegyverezzétek le az ellenforradalmi bandákat!
Szervezett munkások!
Álljatok a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt kormány mögé! Haladéktalanul vegyétek fel a munkát!
Dolgozó parasztok!
Védjétek meg a földet! Vállvetve harcoljatok munkás testvéreitekkel népi demokratikus rendszerünkért!
Magyar dolgozók!
Jogos gazdasági, politikai és szocialista törekvésünk megvalósításának előfeltétele a népi demokratikus hatalom védelme, a rend helyreállítása, a munka felvétele, a termelés beindítása. Ezért harcol a Magyar Forradalmi  Munkás-Paraszt Kormány, és erre a harcra hívja fel a magyar haza minden hű fiát és leányát!
Dolgozók! Magyar testvérek! Miénk az igazság. Győzni fogunk!

Budapest, 1956. november 4-én. A Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány „

   Mint tudjuk. a beszéd nem Budapesten készült és nem ott hangzott el. A megnevezett kormánytagok közül Apró Antal és Marosán György Tökölön, a szovjet parancsnokságon lapult. A többiek a rádióból értesültek megbízatásukról. A kormányprogram megvalósítására érdemes majd emlékezni. Pl. az 1-es, 3-as, 12-es és 15-ös pontokra.

   5 óra 20 perckor a parlamenti rádióból drámai bejelentés hangzott:

  „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével. „

   A beszéd szövegezésében Nagy Imrén kívül Donáth Ferenc és Tildy Zoltán is közreműködött. Ezután a Himnuszt és a Szózatot sugározta a rádió. 5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét angolul, franciául, németül és oroszul is beolvasták.
   A rádióbeszéd beolvasása után Szántó Zoltán az MSZMP Intézőbizottságának tagja négyszemközt arról tájékoztatta Nagy Imrét, hogy éjjel bekérették őt a jugoszláv nagykövetségre. Vele azt üzenték a kormánynak, hogy bármely percben bekövetkezhet a szovjetek támadása, s ez esetben haladéktalanul menjenek át a jugoszláv követségre, ahol menedékjogot kapnak.
 
    Reggelre kormányülést hívtak össze. Ide várták a kabinet tagjait. 5 óra 56 perckor Nagy Imre rádión visszatérésre szólította Maléter Pál honvédelmi minisztert és a vele ment katonai tárgyalóküldöttséget. Nem tudta, hogy őket már letartóztatták. Kérte Andropov nagykövetet, hogy ő lépjen kapcsolatba a tököli szovjet parancsnoksággal.
   Király Béla vezérőrnagy jelentkezett a Deák téri Nemzetőr Főparancsnokságról : „Miniszterelnök bajtárs! A szovjetek Budapest közepén vannak. Itt vonulnak el és a parlament felé tartanak.„ Nagy Imre megköszönte a tájékoztatást és azzal fejezte be, hogy nem kér több jelentést. Majd Andropov hívta vissza Nagy Imrét, hogy nem tudott kapcsolatot létesíteni a tököli szovjet parancsnoksággal (ez nem volt igaz) A továbbiakban már nem kapcsolták Andropovot, hiába próbálták. A miniszterelnök ezután úgy döntött, hogy menedéket kér a jugoszláv követségen. Innen autó érkezett a parlamenthez, és a Hősök tere sarkán lévő jugoszláv nagykövetségre szállította a menedékjogot kérőket az odaérkező családtagokkal együtt. A parlamenten kívüliek követségre szállítása is megkezdődött.
 
     A távozásuk után beérkezett kormánytagok és az MSZMP Intézőbizottsági tagok közül is majdnem mindenki elhagyta az országházat. A parlamentben a vezető politikusok közül csak Tildy Zoltán, B Szabó István és Vas Zoltán valamint Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, titkára Kristóf István és Bognár József, aki az október 27-i kormány miniszterelnök helyettese volt. Itt volt Mindszenty József bíboros is, akit Tildy hívott az országházba azzal,hogy ott talán biztonságban lehet. Mindszenty megérkezett, majd Bibó István államminiszternek is sikerült a  parlamentbe érkeznie. Tildy tájékoztatta őket arról, hogy Nagy Imre eltávozott, így helyette most neki kell intézkednie. Míg Dobi István szokásához híven a borosüvegből merített bátorságot, addig Tildyék arról tanácskoztak mitévők legyenek.
   Közben  7. 14-kor a rádió a Nagy Imre kormány nevében felhívást sugárzott: „Figyelem, figyelem! Fontos felhívást olvasunk be. A magyar kormány felkéri a szovjet hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy ne lőjenek! Kerüljék a vérontást! „ Ezt orosz nyelven is megismétlik.
 
    Háy Gyula és felesége Majoros Éva még bejutott a parlamentbe. Háy Tildyvel beszélt, aki azt mondta neki, hogy az őrség védeni akarja az országházat, de ő megtiltotta nekik. És hozzátette: „Nincs segítség.” Háy Gyula ekkor bement a három szobából álló parlamenti stúdióba. A technikusok mellett két fiatal lány kezelte a lemezeket, melyeket az itteni klubban találtak. Ekkor értek a szovjet páncélosok a Kossuth térre. Ágyúcsöveiket a parlamentre irányították. 7 óra 30 perc volt.
   Háy  Gyula néhány mondatot vetett egy papírra és elszaladt vele Tildyhez. Ő megnézte, bólintott. Háy visszafutott a stúdióba, és 7 óra 57 perckor milliók hallhatták a Szabad Kossuth rádióban:
„Itt a Magyar Írók Szövetsége! A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetséghez, akadémiához, tudományos egyesüléshez! A szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért. Telik az idő. A tényeket ismeritek, nem kell ismételni. Segítsetek Magyarországon, segítsetek a magyar népen, segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon! Segítsetek! . . . Segítsetek! . . . Segítsetek!
 
   Ezután felesége lefordította a felhívást németre és azt is beolvasták. Aztán következett a már sokszor hallott lemezek egyike, amikor 8 óra 7 perckor hirtelen, zeneszám közben  elhallgatott a Szabad Kossuth rádió.

   Ezalatt Tildy Zoltán kitűzette a fehér zászlót Mindszenty hercegprímás is úgy döntött, hogy nem marad  a parlamentben, és vissza akart térni a budai házába. Dr. Turcsányi Egon a titkára jelentette, hogy az autójuk eltűnt. A bíboros gyalog akart elindulni, de közölték vele, hogy nem tud hazajutni, és a hidak le vannak zárva. „Melyik a legközelebbi követség  „ – kérdezte Turcsányitól. „Az amerikai” – hangzott a válasz. „Menjünk oda!„ – döntött Mindszenty. Elindult és a szovjet páncélosok között szerencsésen eljutott az amerikai követségre. Ott menedékjogot kapott és 1971-ig nem hagyhatta el a követséget.

   A szovjetek elfoglalták a parlamentet. Senkit nem bántottak. Tildy kieszközölte a szovjet parancsnokságon az őrség szabad elvonulását. Lefegyverzésük után szabadon távozhattak.  Tildy Zoltán maga is elhagyta az épületet. Bibó István államminiszter pedig leült az írógépéhez és egy kiáltványt kopogtatott le, melyet telefonon beolvasott néhány követségnek, a közelebbi követségekhez személyesen vitte el.

   A fővárosban és az ország több pontján elkeseredett és kilátástalan harc folyt a szovjet túlerővel szemben. Ez a nap a forradalom letiprásának gyászos napjaként vonult be közelmúltunk történelmébe.
                                          *
   Miközben Budapesten dúltak a harcok az ENSZ-ben éjféltájban értesültek a szovjet támadásról. Az ausztrál fődelegátus megszakította rendes közgyűlés szuezi vitáját és a Biztonsági tanács azonnali összehívását követelte a magyar ügy tárgyalására. A vitát elnapolták és pár perc múlva összeült a Biztonsági Tanács a magyar ügyben. Cabot Lodge amerikai fődelegátus a szovjet csapatok azonnali kivonását követelte, ezt Szoboljev szovjet nagykövet azonnal megvétózta. Az ügyet áttették az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé. De ekkor már késő volt. Amikor az elcsigázott ENSZ delegátusok 4-én hajnalban pihenni tértek, Budapesten már fél felé járt az idő, és folyt a kilátástalan harc.
   A magára maradt Magyarország sorsa már eldőlt.
                                          *
   A nyugati országokban nagy megdöbbenéssel fogadták a szovjet inváziót Most ismerték meg igazán a kommunista  eszméket. Az ideológia óriási hitelvesztését és befolyásának visszafordíthatatlan meggyengülését vonta maga után. 1956 után tudomásul kellett venni nyugaton, hogy  a Szovjetunióban és a fennhatósága alá tartozó országokban fennálló rendszerek valójában népellenes és életképtelen diktatúrák. A magyar forradalom és annak nemzetközi hatása megtörte a szocialista tábor egységét, mely végül a Szovjetunió és az egész keleti blokk válságát és felbomlását okozta.