Rózsa-Flores Eduardo: Bolívia -

 2008.05.05. A mai napon -május 4-én- népszavazás zajlik a kelet-Bolíviai Santa Cruz tartományban. Ez lesz az els? kísérlet a hagyományosan centralista dél-amerikai állam megreformálására. Santa Cruz példáját várhatóan hamarosan követi a másik három, az un. "zöld félhold"-at alkotó, tartomány is. (Pando, Beni és Tarija). Nemzetközi megfigyel?k és külföldi újságírók hada követi a helyszínen a népszavazás lebonyolítását. Elemz?k és a helyzetet ismer?k egyetértenek abban, igen nagy a veszély 2008.05.05. A mai napon -május 4-én- népszavazás zajlik a kelet-Bolíviai Santa Cruz tartományban. Ez lesz az els? kísérlet a hagyományosan centralista dél-amerikai állam megreformálására. Santa Cruz példáját várhatóan hamarosan követi a másik három, az un. "zöld félhold"-at alkotó, tartomány is. (Pando, Beni és Tarija). Nemzetközi megfigyel?k és külföldi újságírók hada követi a helyszínen a népszavazás lebonyolítását. Elemz?k és a helyzetet ismer?k egyetértenek abban, igen nagy a veszély, egy, az országot szettszagató polgárháború kirobbanásának. Bolívia történelme a függetlenedéssel válik érdekessé, ami 1825-ben érkezett el az akkor Fels?-Peru néven ismert területre. Simon Bolívar volt az a nemes személy, aki felszabadította Bolíviát a spanyol uralom alól jobb keze, Sucre tábornok segítségével. Bolíviának sajátos módon két f?városa van. A közismert La Paz, és a attól délkeletre fekv? Sucre. 1836-ban az ország az inka ideáloktól hajtva államszövetségre lépett Peruval, ami azonban nem tetszett a chilei kormánynak, hadserege segítségével 1839-ben megverte bolíviai hadsereget, így vége lett az államszövetségnek. Jöhetett a tipikus dél-amerikai politikai káosz, aminek csúcspontján - 1841-ben, három kormány is legitimnek vallotta magát. Ez a káosz fennmaradt 1992-ig, amikor az els? ?demokratikus? választásokat tartották. 167 év alatt 188 kormánya volt ennek az akkoriban sokkal nagyobb terület? országnak.Bolívia alapvet?en egy vesztes ország. 1879-ig Bolíviának volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között. Ezt a területet annak hatalmas nitrátlel?helyei miatt a chilei kormány vette el er?szakkal Bolíviától. Az ország haditengerészete azóta is a Titicaca-tavon gyakorlatozik! 1903-ban a brazil kormánynak fájdult meg a foga egy gumifa ültetvényekkel teli területre. Egy mondvacsinált ok elég volt a brazil hadseregnek, hogy megszálljon, majd bekebelezzen egy Magyarországnyi területet Bolívia északi részén. A harmadik vesztes háborúnak is - mint minden háborúnak- gazdasági oka volt, ezúttal az olaj, és Paraguay került ki gy?ztesen bel?le (1934-37). Bolívia másik történelmi érdekessége a kokainhoz f?z?dik. A kokaint egy koka nev? cserje leveleib?l nyerik, ami szereti a meleg es?s éghajlatot, és aminek kábító hatását már az inkák is ismerték. Hamar kiderült, hogy a fejlett világban - különösen az USA-ban - komoly kereslet mutatkozik a kokain iránt. Hatalmas kokaültetvények n?ttek ki a semmib?l. Ez persze nem tetszett az USA-nak és különböz? módszereket alkalmazott. El?ször dotálta a bolíviai kormányt, hogy fizessen a farmereknek azért, hogy ne termeljenek kokát. Az egyik USA kongresszusi képvisel? odáig ment, hogy vegyszerbombákat akart szórni az ültetvényekre. Ekkor a bolíviai Kokatermeszt?k Egyesülete - igen, volt ilyen, ? jelenleg Bolívia köztársasági elnöke, - arra hívta fel a tisztelt amerikai kongresszus figyelmét, hogy csak azt lehet eladni, amire kereslet mutatkozik, és az USA-ban igen komoly kereslet mutatkozik a kokain iránt. Talán inkább ezt a keresletet kellene csökkenteni. (Ezeket a szavakat Fidel Castro kubai diktátor már alkalmazta ugyanebben a kontextusban, a bolíviai önjelölt népvezér nem tett mást, csak magáévá tette ?amúgy- elvtársa szavait) A bolíviai kormány - az USA nyomására - mindent elkövetett az ültetvények területének csökkentésére, ám ez néha emberéletet követelt. Ekkor az USA már az emberi jogok megsértésével jött, holott a felszámoló akciókban amerikai kábítószer-ellenes - DEA - ügynökök is részt vettek. Ez a politikai bukfenc aztán elég volt az akkori bolíviai kormánynak, hogy felforduljon a gyomra és befejezze az együttm?ködést az USA-val. Azóta is boldogan folytatják a koka termesztést, a központi kormány irtó hadjáratot készül indítani a ?megszálló? fehérek és a meszticek ellen (a teljes lakosság majdnem 60 %!) arra való hivatkozással, vissza kell adni az ?shonos lakosságnak ?értsd úgy mint a nyugat bolíviai Andoki fennsíkon él? aymara és kecsua indiánok- ami az övé. (Már megint a gazdasági érdek: a jelenlegi Bolívia területén található latin-Amerika második legnagyobb földgáz tartaléka, ami egy esetleges polgárháborúhoz vezethet, tudniillik a földgázmez?k a fehérek és meszticek lakta területén található!) Az amerikaiak kokaültevény ellenes hadjárat idején a cocaleros, azaz a kokatermeszt?k egyesületének elnökének tanácsadója, jó barátja és ?egyesek szerint- felbujtója a zsidó származású mega-spekulátor Soros György. Soros egyfel?l támogatja a könny?drogok fogyasztásának liberalizációját, másfel?l támogatja a kokain (kemény drog) alapanyagát képez? koka termesztést, és ?hab a tortán!- szimpatizál azzal az Evo Morales-szal, akinek egész politikáját a szociális demagógia, és a más ?fajok? elleni gy?lölet jellemzi?A bolíviai ?fehérek? egyenesen nacizzák az aymara származású elnököt?. Már megint, és mint mindig ugyanazok a kérdések merülnek fel: Ki a liberális? Ki a náci? Ki a hazafi? Ki a sovén? Friss kiegészítés: terjednek olyan hírek, információk miszerint venezuelai és kubai zsoldosok tartózkodnak a térségben azzal a céllal, hogy vagy provokációkat hajtsanak végre, vagy amennyiben a népszavazás után a helyzet olyan fordulatot venne amely nem felel meg a széls?baloldali rasszista Evo Morales -féle kormánynak és szövetségeseinek (a kubai diktatúra és a venezuelai populista vezetésnek) akkor fegyveresen beavatkoznának az autonómia pártiak ellen. [url=http://eduardorozsaflores.blogspot.com/2008/05/aktulis-santa-cruz-i-npsz...