Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án adta ki a 18-i 2000/46/EK jel? irányelvét, amelyben rendelkezik az elektronikus pénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésér?l, e tevékenység folytatásáról és körültekint? felügyeletér?l. Az említett irányelvet a Magyar Országgy?lés a 2004. évi XXXV. törvénnyel beiktatta a magyar jogrendszerbe. Az említett törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekr?l szól. A törvény leszögezi, hogy az Országgy?lés a Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án adta ki a 18-i 2000/46/EK jel? irányelvét, amelyben rendelkezik az elektronikus pénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésér?l, e tevékenység folytatásáról és körültekint? felügyeletér?l. Az említett irányelvet a Magyar Országgy?lés a 2004. évi XXXV. törvénnyel beiktatta a magyar jogrendszerbe. Az említett törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekr?l szól. A törvény leszögezi, hogy az Országgy?lés a készpénz-helyettesít? fizetési módok további b?vítésének érdekében és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel látta szükségesnek a törvény elfogadását. Különböz? adatok vannak forgalomban arról, hogy pontosan milyen nagyságot ér el az az összeg, amit Magyarországnak az Európai Unió számára át kell engedni. Pavics Lázár pénzügyi szakért? adatai alapján az évi egy összegben történ? befizetés, valamint az átengedett vám- és áfabevételek 1440 milliárd forintot tesznek ki. Ez az az összeg, amit Magyarország évente fizet az Európai Uniónak tagsága fejében. Dr. Halász József 2006. szeptember 3-án közzétett írásában azt állítja, hogy Magyarország évente 4046 milliárd forintot enged át az Európai Uniónak. Az 1989-t?l 2004-ig terjed? id?szakban pedig 8866 milliárd forintot engedtünk át Brüsszelnek a magyar Külügyminisztérium, az MNB és a KSH adatai szerint a vámok leépítésével, az úthasználati díj elengedésével és más vonatkozásokban a viszonosság mell?zésével. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. azzal számol, hogy 2007és 2014 között mintegy 8 milliárd euró támogatás hívható le megfelel? pályázatokkal. Ezeknek az összegeknek a felét - s ezt a szakért?k többsége se vitatja - Magyarország fizeti be az Európai Uniónak, azaz olyan pénzek visszaszármaztatásáról van szó, amelyeknek legalább a felét Magyarország már el?re átadta az Európai Uniónak. Mit tegyenek az önkormányzatok? Az ide érkez? lehívható pénzeket sikeres pályázatok nyomán az önkormányzatok is megszerezhetik maguknak a helyi gazdaságok fejlesztésére. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. a központi régiónak, azaz Budapestnek adná a lehívható EU-s pénzeknek a nagyobbik felét. Ebb?l következik, hogy Magyarország hét másik régiója kevesebbet kap, mint a központi. Az lenne az el?nyös, ha az említett lehívható euró-milliárdok központi fedezeti alapba kerülnének és ugyanilyen mennyiségben elektronikus pénzt - e-forintot - bocsátana ki az állam. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az állam 100 %-os tulajdonában lév? Magyar Nemzeti Bank bocsátotta ki a forgalomban lév? hivatalos pénzt, a normál forintot. Most azonban az MNB a különböz? nemzetközi pénzügyi szervezeteknek küldött jelentéseiben már leírja, hogy átállt a passzív oldali pénzszabályozásra. Mit jelent az aktív oldali és mit a passzív oldali pénzszabályozás? Az aktív pénzkibocsátás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank a magyar állam monetáris felségjoga alapján, azaz az állami szuverenitás jogán, maga bocsátja ki a pénzt. Ez a pénz nem hitelpénz és nem is kell rá kamatot fizetni. Ez a valódi magyar fizet?eszköz, a normál forint. A passzív oldali pénzszabályozás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank most már csak várja, hogy távolról, azaz külföldr?l mennyi deviza érkezik az országba befektetés, hitel, vagy spekuláció révén. Ezt a pénzt a Nemzeti Bank csak befogadja. Mindössze annyit tesz, hogy a devizát denominálja forintra és a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel - kamatszabályozással, kötvények kibocsátásával, sterilizációs m?veletekkel, a tartalékráta megállapításával - igyekszik szabályozni a forgalomban lév? pénz mennyiségét els?sorban a denominált forintot. A denominált forint ugyanis nem normál magyar fizet?eszköz többé, hanem külföldr?l ideérkezett deviza, hitelpénz, amiért kamatot kell fizetni. Ez már nem igazi magyar pénz, hanem csak magyarosított külföldi deviza, kvázi-forint. Az óriási különbség a két forint között, hogy az egyik hazai kibocsátású és gyakorlatilag ingyen van, a másik viszont külföldi hitelpénz és tetemes kamatot kell utána fizetni. További különbség az, hogy több már nem a Nemzeti Bank határozza meg: mennyi pénz, azaz közvetít? közeg áll a termel? gazdaság rendelkezésére, hogy az m?ködni tudjon, hanem ezt most már a külföldi beruházó bankok, befektet? alapok, nemzetközi pénzintézetek, vagyis a nemzetközi pénzügyi közösség határozza meg. Röviden a pénzvilág dönt arról, hogy mennyi pénzt akar beküldeni Magyarországra, hogy a magyar gazdaság m?ködhessen. A passzív oldali pénzszabályozással Magyarország lemondott a saját pénzér?l és a termel? gazdaságot kiszolgáló pénzmennyiség szabályozásáról. Áttörhet?-e a pénzvilág diktátuma? Igen, áttörhet?, mert a jelenlegit?l eltér? módon is lehet pénzt forgalomba hozni, és lehet?vé tenni, hogy azt a magyar gazdaság szerepl?i az egymás közötti kapcsolataik kiszolgálására használják. Ehhez maga az Európai Unió segítette hozzá a magyar gazdaság szerepl?it, els?sorban a vállalkozókat, amikor megalkotta azt az irányelvet, amely biztosítja a megfelel? elektronikus elszámolási technikát az emberek, a gazdasági élet alanyai között létrejött elszámolási kapcsolatokra. Valamennyi önkormányzat, minden régió létrehozhat elektronikus pénzt, azaz az ellen?rzése alatt álló, a saját igényeit kiszolgáló helyi fizet?eszközt. Ahhoz, hogy ez az elektronikus pénz jól funkcionálhasson, biztosítani kell, hogy akadálytalanul át lehessen váltani a hivatalos pénzre. Egy pénznem iránti bizalom azon múlik, hogy simán átváltható-e más fizet?eszközre. Az akadálytalan átváltást biztosítja, ha annyi elektronikus pénzt bocsátunk ki (önkormányzati, regionális vagy országos szinten), amennyi normál pénz a rendelkezésre áll. Az EU-s irányelvek szerint, ha csak helyileg használják az elektronikus pénzt, akkor nincs is szükség arra, hogy normál pénzb?l 100 % fedezet álljon a rendelkezésre. Ez a normál pénz fedezet akár 5 vagy 10 % is lehet. Az említett magyar törvény azonban sokkal szigorúbb, mert el?írja, hogy a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetének Magyarországon 100%-osan meg kell lennie normál pénzben. Ha számításba vesszük a Brüsszelb?l lehívható euró-milliókat, akkor ezeket a milliókat a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetére célszer? használni. Ebben az esetben a fedezeti célra letett euró kamatozik. A kibocsátott elektronikus pénz pedig forgalomban van és teljesíti a gazdasági közvetít? közeg minden funkcióját. Hogyan nézne ez ki országos szinten? A magyar kormány erre illetékes szerve, mondjuk az Államadósság Kezel? Központ, az ÁKK átveszi az önkormányzatoktól az Európai Unióból beérkez? pénzt, és kamatot fizet érte. Ezt a kamatot az önkormányzat kapja, nem pedig valamilyen külföldi hitelez?. Ezért a kamat is Magyarországon marad, és a magyar társadalom igényeire fordítható. Az önkormányzat azonban a forgalomba hozható pénzhez is hozzájut, mert a beérkezett euró mennyiségének megfelel? nagyságú elektronikus helyi pénzt hoz forgalomba. Az adott önkormányzat területén ezt használják saját céljaikra. Itt els?sorban a helyi gazdálkodási folyamatok közvetítésér?l van szó, a helyi termelés és fogyasztás cserefolyamatainak a lebonyolításáról. Ezáltal többlet fizet?eszköz kerül be a gazdaságba. Ma az a helyzet, hogy miközben a bankrendszer, a befektetési alapok - megfelel? fedezettel és jövedelmez?séggel - nem tudják megfelel?en elhelyezni fölösleges pénzeiket, addig a termel?gazdaság, ahol az értékel?állítás folyik, fuldoklik a pénzhiánytól. Van elegend? mennyiség? nyersanyag, munkaer? és elvégzend? munka. E három tényez? összekapcsolásához szükséges közvetít? közeg, a pénz, azonban nem áll kell? mennyiségben és olcsón rendelkezésre. Az elektronikus pénzzel olyan mennyiség? többlet-fizet?eszköz kerül be a gazdaságba, amely az egész gazdasági életet fellendítheti, munkahelyek tíz- és százezreit hozhatja létre, és a segélyezett munkanélküliek százezrei ismét adófizet? polgárok lehetnének. Magyarországra már bevezették az eurót Az, hogy mi az euró bevezetésének dátuma, értelmetlen kérdés. Az eurót ugyanis már évek óta bevezették Magyarországon. Itt legfeljebb a névleges forint, azaz a denominált devizaként m?köd? félfüggetlen pénz feladásának dátuma van még hátra. Jelenleg az euróval együtt annak denominált változata, a névleges-forint is jelen van. Az új helyzetben már nem lesz forgalomban denominált forint, és egyedül az euró marad a hivatalos fizet?eszköz. Amikor már csak euró lesz forgalomban, akkor veszi kezdetét a magyar gazdaságban az euró diktatúrája. Ma jobb a helyzet, mert három pénz között választhatnak azok, akiknek a gazdasági tevékenységéhez pénznek nevezett gazdasági közvetít? közegre van szükségük. Az egyik lehet?ség az euró (vagy más deviza, például dollár), a másik lehet?ség a külföldi deviza denominált magyar változata, a névleges-forint és a harmadik pénz, aminek a felhasználására most már minden törvényes háttér megvan (Európai Uniós és magyar), a regionálisan kibocsátott és felhasznált elektronikus-pénz. Amikor az MNB diszkréten arról tájékoztatja a külföldi pénzügyi szervezeteket, a pénzvilág irányító intézményeit, hogy ? már csak passzív pénzszabályozást végez, ezzel azt közli velük: "Tiétek Magyarország, úgy m?ködtetitek gazdaságát, ahogy akarjátok, mert t?letek függ, hogy mennyi eurót vezettek rá Magyarországra". Ha viszont az egyes önkormányzatok, és terület régiók, továbbá az Európai Unió régiójaként Magyarország egésze vállalja elektronikus helyi pénz kibocsátását, akkor ezzel nagyfokú pénzügyi önállósághoz juthat. Az illet? régió vagy önkormányzat vezetése saját szükségletei szerint dönti el, hogy mennyi helyi pénz legyen forgalomban. Mire lehet használni a helyi pénzt? Helyi pénzb?l meg lehet építeni az utakat, a gátakat, a belvíz elvezet? csatornákat, a települések szennyvíz csatornáit, ivóvízellátását, továbbá parkokat lehet kialakítani, lakásokat és családi házakat építeni. Egy-egy nagyobb régióban minden szükséges anyag, munkaer? és tudás biztosítható e munkafeladatok elvégzéséhez. Csak azt kell normál pénzb?l beszerezni, esetleg külföldr?l behozni, amihez mégis különleges technológia, gép vagy tudás kell. Ebb?l is látszik milyen pazarlást jelent külföldr?l idehozott hitelpénzb?l építeni az utakat, és ppp-rendszerben (public-private-partnership-ben, magán-köz-társulás-ban) finanszírozni nagyberuházásokat. Szüksége van-e Magyarországnak a forint teljes feladására? Nincs szüksége rá. S?t kifejezetten hátrányos a magyarok számára. Az euró jelenleg is törvényes fizet?eszköz Magyarországon, bevezetésének el?nyei és hátrányai részben már érvényesülnek a gyakorlatban. Az euró, mint uniós valuta, bevezetése nem pénzügyi és gazdasági, hanem politikai kérdés. A közös európai valuta pénzügyileg testesíti meg az Európai Uniót, mint nemzetek feletti birodalmat. E nemzetek feletti struktúrának az egyik kohéziós eszköze, amely a különböz? nagy hagyományú nemzetállamok homogenizálódását segíti el?. Amikor egy ilyen közös birodalmi pénz van forgalomban, az törvényszer?en a birodalom centrumaiban koncentrálódik. Míg perifériákból kiáramlik a pénz. Magyarország az Európai Unió perifériájához tartozik. Ezért innen jelenleg is óriási mennyiségben áramlik a pénz a birodalom centrumaiba, évente 5-6 milliárd euró. A forint teljes és végleges feladása, és az euró kizárólagossá tétele csökkentené Magyarország pénzügyi és gazdasági mozgásterét. Az euró kizárólagossá tétele a ma még rendelkezésre álló lehet?ségekr?l való lemondást jelenti. Gazdasági és pénzügyi értelemben az jelenti a nagyobb szabadságot, ha minél nagyobb mennyiségben, minél többféle pénzt használhatunk a termel?gazdaság, az értékel?állító tevékenység közvetítésére. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy tovább korlátozza pénzügyi és gazdasági önrendelkezését, és tovább csökkentse szabadságát. Ezért az Magyarország érdeke, hogy soha ne mondjon le a forintról. Ugyanakkor használja ki az eurót arra, hogy mint Európai Uniós pénz, a Magyarországon különböz? szinteken forgalomban lév? önkormányzati, regionális és országos elektronikus pénznek a fedezetéül szolgáljon.

Drábik János

utolag.com