barikad.hu

Tavaly a magyarok közel háromnegyede nem tudott egy 50 ezer forintos, váratlanul felmerülő kiadást fedezni, és kétharmaduk anyagi okok miatt nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést egész évben.

Az életszínvonalat mérő számok ráadásul azt mutatják, 2010 óta romlott a helyzet Magyarországon. A lecsúszás a 17 éven alattiakat átlagon felül érinti - idézi a Népszabadság cikke a KSH Statisztikai tükör kiadványát.

Az úgynevezett anyagi deprivációt (megfosztottságot) az egész unióban azonos mutatók alapján mérik. Összesen kilenc tétel van: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a színes televízió, a mosógép, az autó, a kétnaponta fogyasztott húsétel, a fűtés és a már említett váratlan kiadás fedezetének és az évi egyhetes üdülés hiánya. Ha ezek közül legalább hármat pénzügyi okok miatt nélkülöz valaki, akkor tekintik anyagilag depriváltnak. (Természetesen a felmérésben minőségi különbséget nem tudnak tenni, vagyis azt, hogy milyen autóval, tévével rendelkezik valaki, vagy hová megy nyaralni, azt nem tudják vizsgálni.)

Rosszabbul élünk, mint két éve

A tavaly tavasszal készült vizsgálat szerint a magyarok 42,2 százaléka nélkülöz legalább három, itt említett tételt. Ez 2,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es eredmény.

- Ez a mutató jól tükrözi az életszínvonalat, hiszen világosan kiderül belőle, mit engedhetnek meg maguknak az emberek - mondta a lapnak Salamin Pálné, az összeállítás egyik készítője. Vizsgálták a súlyos anyagi deprivációt is, amikor a kilencből legalább négy tétel hiányzik. Ez a lakosság 23,1 százalékáról mondható el, 2010-ben még csak 20,6 százalékuk élt így. Az unió tagállamai közül csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban lett rosszabb ez a mutató.

Ami az egyes tételeket illeti, a magyarok túlnyomó többségének van színes tévéje, mosógépe és telefonja. A tévét például csak fél százalék, a telefont pedig 1,7 százalék nélkülözte anyagi okok miatt. Ennél jóval többen vannak azok, akiknek nincs autójuk, nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat, fizetési hátralékokkal küzdenek, vagy nem jutnak minden második nap húsételhez. Valamilyen hátralékkal a lakosság közel negyede küzdött tavaly, és harmaduk nem evett húst kétnaponta a pénzhiány miatt. Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy a színes tévé és a mosógép kivételével az összes tétel romlást mutat, vagyis többen voltak kénytelenek nélkülözni tavaly, mint 2010-ben. Az autót nélkülözők aránya például 3,2 százalékponttal, a gyakori húsfogyasztást hiányolóké pedig 1,4 százalékponttal emelkedett.

A lakosság csaknem fele szenved a pénztelenségtől

Összesen 4 millió 160 ezer embert érintett az anyagi megfosztottság, a megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. Salamin Pálné kiemelte: mindenkinek mások a preferenciái, van, aki a nyaralásról, van, aki az autóról mond le könnyebben. Az azonban biztos, hogy egy év alatt a magyarok többségének romlott a helyzete. Az is kiderül az elemzésből, hogy a szegénységi arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken. Egy másik mutatóból kiderült ugyanis, hogy Magyarországon a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek. 2010-ben még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18-24 éves korosztálynak kell szembesülnie.

Tavaly több mint 400 ezer gyerek, 880 ezer 18-64 éves felnőtt és közel 70 ezer 65 évesnél idősebb ember élt a szegénységi küszöb (havi nettó 62 ezer forint) alatt.

Kapcsolódó:
    Békemenetek országa