Az 1800-as években gyártott sínek, 5 kilométeres lassújel, bezárt vonalszakasz, kavicságyba süllyedt, szétkorhadt faaljak – ilyen körülmények találhatók a Lakitelek környéki vasúton. Felújításra nem jutott, Lezsák Sándor népnemzeti élményközpontjára igen.
   Sörrel és hamburgerrel ülünk a 7. vágány nevű, a lakitelki vasútállomáson található „restiben”, egy egész napos forgatás legvégén. Feld Márton építészmérnök, közlekedésmérnök épp papíron számolja ki tollal, hogy mennyi pénzbe került volna felújítani a 145-ös, Kecskemét-Szolnok és a 146-os, Kiskunfélegyháza-Kunszentmárton vasútvonalakat, amelyek épp Lakiteleknél keresztezik egymást.
   Nagyjából feleannyiba, mint amit a térség korábbi képviselőjének és az Országgyűlés fideszes alelnökének, Lezsák Sándornak a „Hungarikum Liget” nevű élményközpontjára költöttek az elmúlt években vidékfejlesztés címén. „Turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, wellness hotel, csodaszarvas alakú úthálózat, hungarikumok háza planetáriummal” – írtuk meg korábban, hogy mi minden volt fontosabb a jól használható tömegközlekedésnél. Lezsák álmát 30 milliárd forinttal támogatták az adófizetők.
   Pedig lenne mit felújítani a környékbeli vasúti pályán. Egészen elképesztő elavultsággal és lerongyolódottsággal találkozni, ha gyalog járjuk be a pályát. A technológia – és néhol a felhasznált anyagok is – olyanok, hogy azok nem Lenint láthatták még élőben, hanem egyenesen Kossuth Lajost.

Mintha hímes tojáson járnának a vonatok
   A két alföldi megyeszékhely közelsége és a lakitelki pók kiváló lefedettséget biztosíthatna a településeknek. A pályaállapotok viszont túlzás nélkül megdöbbentőek. Igazán hősies pályás munka lehet, hogy a kavicsos, salakos ágyazatba süllyedt, szétkorhadt faaljakon járni tudjanak a szovjet pusztametrók, „uzsgyik” és a piros kislábos Bz-k. Már ahol járnak még. A Lakitelek-Kunszentmárton szakasz egyike a 2023-ban Lázár János által bezárt vonalaknak.
   Tiszaug állomásnál akkora, szabad szemmel is látható ugrató van a pályában, hogy unikális, 5 km-es lassújel jelzi azt. Pár száz méterrel visszább, közvetlenül a bezárt állomáson stócba rakva áll a szükséges anyag ahhoz, hogy rendbe rakják a pályát. Összesen 20 km vasúti pályára elegendő vissznyeremény betonalj várja a helyszínen 10 éve, hogy beépítsék. Már néhány fa is kinőtt a felhalmozott anyagok közül.
   Kerekdombnál törött hevedereket találunk – és az előző, törött hevedert is félredobva –, miközben úgy járjuk be a pályát, hogy szokásunktól eltérően nem talpfáról-talpfára lépünk, hanem azok közé. A közök úgyis magasabban vannak, és így attól sem tartunk, hogy a saját súlyunkkal teszünk kárt a pályában. Szabályosan emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy hiába nyikorog az egész, ha ráállunk a sínre, az az itt még menetrendszerűen járó motorkocsikat is elbírja. Errefelé rettegés lehet a mozdonyvezetők élete. Mintha hímes tojásokon járnának a vonatok.

XIX. századi síneken
   Három láthatósági mellényes vasútmániás megy a síneken – egy vicc is kezdődhetne így, de ez a valóság. Éppen vasúti régészkednek 34,5 kg-os, „c” profilú, a Martin-acélnál régebbi technológiával készült, úgy nevezett Bessemer-acél síneket keresnek. És találnak.
   Annyira, hogy az egyik felharsanó „bingó!” egy Kossuth Lajos 1894-es halála előtt 9 évvel gyártott sínszálat jelez.
   Hogy megértsük, a MÁV-nál mennyire nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal: a pálya mellett becserélésre váró, teljesen új, ámde keskeny sínprofilhoz legyártott, speciális betonaljakat is találunk. Képesek vagyunk az elavult 34,5-ös sínek legalább 48-asra cserélése helyett új aljakat gyártani ahhoz. A rideg Bessemer-acél, a közvetlen leerősítés és betonalj kombinációja ráadásul olyan, mintha valósággal ki akarnánk provokálni a síntörést a vonalon.

Vidékfejlesztés Fidesz-módra
   A közszolgáltatás ilyen mértékű elhanyagoltsága mellbevágó. Főleg, ha onnan nézzük, hogy a térségbe amúgy áramlott a vidékfejlesztésre szánt pénz. Csakhogy azt elcsatornázta a Lezsák Sándor-féle Hungarikum Liget. Ahogy a „népfőiskola”, úgy látszik, jelenthet egy négy csillagos wellness-szállót is – melyet 10 milliárdos államit támogatásból épített Mészáros Lőrinc cége –, úgy az állami támogatásra váró „nép” is jelentheti a térség ötször megválasztott fideszes országgyűlési képviselőjét.
   A többieknek ott a muzeális értéket képviselő anyagokból épített, a vasút hőskorát megidéző „élményközpont”.

Forrás: Átlátszó / Tálos Lőrinc - Pápai Gergely