Két hónappal az előrehozott választások után Koszovó teljes politikai bénultságba dermedt. A koszovói politikai válság és a tavaszi Nagy-Albániára vonatkozó tiranai nyilatkozatok fényében kell értékelnünk, hogy az elmúlt két hétben mind a szerb elnök, mind a külügyminiszter Koszovó felosztására tett javaslatot. Belgrád szerint a nagyalbán eszmék fellobbanása mögött a törökök állnak.

 Több, mint 25 évvel Jugoszlávia felbomlása után az utódállamok számos határának ügye a mai napig vitatott és megoldatlan. Szerbia, Bosznia, Montenegró, Horvátország és Szlovénia esetében még mindig nemzetközi egyeztető fórumok vitatják az ügyeket, míg mások esetében – például Koszovó – politikai viták kereszttüzében állnak. Mivel Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a kétoldalú határt csupán közigazgatási határnak tekinti, míg Pristina ragaszkodik ahhoz, hogy az bizony államközi határ. Koszovónak Montenegróval is megoldatlan vitája van a Cakorr és a Belluha hegycsúcsok hovatartozásáról – márpedig az EU addig nem oldja fel a vízumkötelezettséget a koszovóiak számára, amíg ez utóbbi ügy nem rendeződik.

Politikai lebénulás Koszovóban

Koszovó most újra a balkáni térség egyik legforróbb pontja lett, augusztus 10-én ugyanis a parlament már negyedik alkalommal képtelen volt megválasztani a törvényhozás elnökét. A június 11-i előrehozott választások legnagyobb győztese, a PDK párt vezette koalíció ugyanis újonnan nem vett részt az ülésen – márpedig, amíg nincsen parlamenti elnök, addig teljes a politikai lebénulás, hiszen csak azon pozíció betöltése után lehet miniszterelnököt jelölni. A belső frontvonalak okozta patthelyzet arra késztette 5 vezető nyugati hatalom nagykövetét, hogy a napokban közös nyilatkozatban szólítsák fel a feleket a kiegyezésre.

A lakosság egy jó része közben attól tart, hogy Trump elnököt felemésztik a belső viszályok, ezért nem mutat érzékenységet a Balkán iránt és akár takarékossági okokból hazahívhatja a még mindig ott állomásozó 650 amerikai katonát, ezzel aláásva az összesen 4200 fős nemzetközi békefenntartó misszió létét. Akkor pedig újraindulnak az évszázados határváltoztatási játszmák. A Koszovó északi egyharmadában gyakorlatilag gettóba szorult szerbek a legszívesebben amúgy is csatlakoznának az anyaországhoz, amit a többségi albán népesség nem is bánna annyira, ha cserébe a szerb–koszovói határ szerb oldalán található, albán többségű Presevo-völgyet hozzácsaphatnák országukhoz.

Neo-oszmán fuvallat a Balkánon?

A koszovói politikai válság és a tavaszi Nagy-Albániára tett tiranai nyilatkozatok fényében kell értékelnünk a szerb vezetés új politikai vonalvezetését, amely alapján az elmúlt két hétben mind a szerb elnök, mind a külügyminiszter Koszovó felosztására tett javaslatot.Szerintük most kell lépni, mert hamarosan egy „iszlamizált Koszovó” egyesülhet Albániával és „Nagy-Albánia” jöhet létre. Szerintük ez csak tovább növelné Törökország befolyását a régióban.

Márpedig a Vecernje novosti állami tulajdonú lap idén tavasszal szerb titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a nagyalbán eszmék és a Balkánon lévő határok átrendezéséről szóló kijelentések mögött a török titkosszolgálat áll. A szerb lap tudni vélte, hogy a török titkosszolgálat a Szerbiában is jelen lévő Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) révén, illetve a Pristinában található török tájékoztatási ponton keresztül fejti ki tevékenységét.

Lesz tehát mit megtárgyalni Erdogan török elnökkel, aki a tervek szerint szeptember végén érkezik 150 üzletember társaságában Belgrádba. Erdogan megvitatja a Török Áramlat gázvezeték építésének részleteit is és egyben követelni fogja, hogy Szerbia minden iskolát zárasson be, amely a tavaly nyári (ön)puccs szervezésével vádolt Gülen hitszónokhoz köthető.

Káncz Csaba jegyzete.