Nagyságos Gróf Zrínyi Ilona

1643 Óz-alvár  (Horvátország) – 1703 Nikodémia  (Törökország)

gr. Zrínyi Péter, és gr.Frangepán Anna Katalin leánya. Családja mindkét ágról a Horváth közélet meghatározója. A Magyar Szent Korona Őfelsége iránti hűségük vezérelte politikájukat, Magyarországhoz, mint Mária Országához való viszonyukat, - anélkül, hogy egy pillanatig is Horvátország érdekeit szem elől tévesztették volna – vagy tán éppen ezért!

Dédapja a szigetvári hős, atyja horvát Bán, nagybátyja költő, és hadvezér, kora egyik legnagyobb magyarja!  Családja az akkori, - történelmünkben meghatározó szerepű – főrendű családok valamennyiével rokon.

Egyúttal ez a kör volt a Magyar Szakrális Beavatottak, (őrzők) köre is. Zrínyi Péterné, gr.Frangepán Anna maga levelezett Wesselényiék összeesküvési terve során Beziérres velencei Francia követtel, és ugyancsak Ő tervelte ki lányuk, és I.Rákóczy Ferenc házasságát is.

Az esketést maga Szelepcsényi, esztergomi érsekprímás végezte.

Zrínyi Ilona házas élete a Rákócziak Sárospataki várában kezdődött, nagy és fényes, - fejedelmi udvartartással, amely felülmúlta a korabeli német fejedelmek és uralkodók legtöbbjéét. Zrínyi Ilona férfieszménye kétségtelenül Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér alakja volt.

1670-ben  szörnyű családi szerencsétlenség érte. A Wesselényi nevével fémjelzett, és császárellenes összeesküvésként a történelembe feljegyzett Titkos Társaságot Bécs perbe fogta és kivégeztette. Köztük volt Zrínyi Ilona atyja, Zrínyi Péter, horvát Bán, és anyja testvére, Frangepán Ferenc. Anyját, Frangepán Anna Katalint, és testvéreit, Auróra Veronikát, és Jánost Grácba hurcolták fogságba. Vagyonukat elkobozták.

Férjét, I. Rákóczy Ferencet (aki ekkor még csak 25 éves!) anyósa, Báthory Zsófia hatalmas váltságdíjjal váltja meg a kivégzéstől, és a család rekatolizál. Ám a bécsi Kamarilla lassú mérgezéssel teszi el láb alól a rebellis magyar főurat, aki 1676 julius 8.-án hal meg “ismeretlen betegség”-ben… Alig pár hónappal kisfia, II.Rákóczy Ferenc születését (március 27.péntek, Borsi) követően.

Ilona ekkor már 33 éves !

Zrínyi Ilona anyja 3 év fogság után (1673) megtébolyodott, és meghalt, nővéréből apácát, testvéréből, Jánosból osztrák katonát csináltak.

Zrínyi Ilona nem roskadt össze, megtartotta szilárd jelleme, és Istenhez való közvetlen ragaszkodása. Nyilván meríthetett a beavatottak szellemi képességeiből is…

Gyermekei, II.Rákóczy Ferenc, és nővére, Julianna gyámjául I. Lipót császárt kérték fel, de a magyar jog ezt az anyának tartotta fenn, ezért ezt a lépést puszta előrelátó gesztusként lehetett felfogni.

A barokk kor emberei az egyháziasság és ájtatosság mellett, - ha érdekeik kívánták – sokszor a legaljasabb bűnöktől sem riadtak vissza.

A Rákóczy-ház barátai joggal attól tartottak, hogy a bécsi Kancellária megmérgezteti a kicsi fejedelmet, aki egyúttal Német Birodalmi Herceg címet is viselt, - és mint ilyen, vagyona a bécsi Kincstárra szállt volna vissza. Ne feledjük, hogy ekkorra a legnagyobb magyar földbirtokról volt szó!

II.Rákóczy Ferencet 4 éves korától Kőrösy György szabolcsi nemes, Badinyi János zólyomi nemes és Bárkány János Ferences rendi szerzetes nevelték, tanították. Szó szerint testükkel védték a kis fejedelmet, nem csak tanították, de maguk  főztek neki, s óvatos körültekintéssel vigyázták életét.

Közben Ilonának  rigorózus anyósával is meg kellett küzdenie, aki Őt nemes egyszerűséggel csak kis kurvának  becézte. Hozzá kell tennünk, hogy az immár egyedül maradt NagyAsszony kora legszebb, európa-szerte csodált szépsége, aki nemcsak jellemével sugárzott isteni ERŐ-t, de női energiái is igézőek voltak. Gyöngyössy Istvántól ránk maradt költői leírása erőteljes, telt idomú, de kecses nőnek festi le, aki kora szépségideálja.

Titkos hódolói között a legbefolyásosabb maga XIV.Lajos, a Nap-Király, aki számos jelét adta hódolatának. Elhalmozta drága ékszerekkel, tanácsadókat küldött védelmére, és haláláig gyermekeit atyjuk helyett atyjukként támogatta, védte! Ez az akkor létező legnagyobb védelmet jeletette, hiszen Lajos nem egyszerűen Franciaország királya, hanem titkos szakrális felkent is, - Európa nyugati felében, - azaz nála van az ARANY GYAPJU…!

Szükség is lesz erre a nagy védelemre, hiszen 1670 és 1686 között éli Magyarország legvérzivatarosabb “végnapjait”. A Szellemi Sötétség erői a Habsburgok végrehajtásával ekkor elérkezettnek látják az időt, hogy Magyarország felett átvegyék a hatalmat katonai, gazdasági, politikai, és elsősorban szakrális szinten.

Ez a jól előkészített terv, amelyet a titkos Magyar Beavatottak kivégzésével nyitottak meg 1670-ben, (a magyar főnemesség színe java odavész, vagyonát bekebelezik) s bevégeztek Budavár elfoglalásával - 1686, - és az ország teljes kifosztásával, váraink maradéktalan lerombolásával, és az ellenálló nemesség vagyonának és életének elvételével.

Ezen körülmények között Zrínyi Ilonát sorsa szerelembe ejti Thököly Imrével, a kor egyetlen  vezérével, aki a legnemesebb magyar hagyományt követve harcol hősiesen a Habsburg ármány ellen a Török Porta oltalma alatt.

Nagy akadályokat kellett leküzdeniük, míg végre 1682. június 15.-én Munkácson egybe kelhettek. Ekkor Zrínyi Ilona 39 éves !

Rögtön a mézes hetek után döntő katonai vereséget szenvednek a törökök Bécs ostrománál, 1683,-  majd  az osztrák seregek gyors ütemben elfoglalják Magyarország várait. 1685 októberében Thököly-t török árulás révén Nagyváradon foglyul ejtik, s innen  Nándorfehérvárra viszik tömlöcbe.

Ennek hatására a kuruc szabadságharc - vezére nélkül -  elbukott.

Zrínyi Ilona Munkács várába szorult két gyermekével. 1685 decemberében az osztrák sereg ostrom alá veszi, s Caprara tábornok felszólítja a megadásra. Zrínyi Ilona, kiben két elszánt nemzetnek, a horvátnak és a magyarnak a bátorsága és  ősei, a Zrínyiek hős példája testesült meg, oroszlánszívű Szerelmetes NagyAsszony-ként a várvédők élére állt. Maga is kardot ragadva védte a várat két éven keresztül, azoknak az ékszereknek az árán, amit még XIV.Lajostól kapott. Végül hadnagyai – reménytelenségre hivatkozva – a háta megett egyeztek meg Capraraval 1687 junius 17.-én letéve a fegyvert.

Zrínyi Ilona oly tiszteletet vívott ki olasz ellenfelei szemében, hogy minden bántódás nélkül, teljes vagyonával, fegyvereit megtartva vonulhatott el a védősereg. Az ÚR-nő egész európa elképedésére, rangjához illő pompával egyenesen ellenségei fellegvárába, Bécsbe  vonult. Ily bátorságot Nő részéről az akkori Európa nem ismert! Ott az Orsolya Rend kolostorában talált menedéket – a kor szokása szerint.

Gyermekeit durván szakították el tőle, a 12 éves Ferencet Csehországba vitték, ahol - a zsoldosvezérből lett, sötét lelkületű - Bíboros Kollonics Lipót vette “kezelésbe”.

Zrínyi Ilona búcsúlevele fiához, II. Rákóczi Ferenchez
1692. Január 8.
Bécs, Archiv Ungarn Hungarica

„Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír; az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít. Ezért, édes fiam, miután egyedül benned van minden örömöm, ne okozz nekem keserűséget, mint ahogy nővéred sem, mert elszenvedtem és legyőztem sok mindent, amit Isten rendelt és Boldogasszony Szűz Mária legyen anyátok és védelmezőtök minden szükségben, ő sohasem hagy el benneteket. Tiszteld az embereket, érintkezz szívesen az idegenekkel, tudd, hogy téged figyelnek és szeretnek idegen földön is, mert aki másokat tisztel, önmagát tiszteli. A rossz társaságot szorgalmatosan kerüld, mert az az embert gyakran testével és lelkével pokolba viszi. Azokkal társalkodj, akiktől okosságot és minden jót tanulhatsz. Különben a mindenható Istentől anyai szívemmel minden áldást kívánok és maradok mindenütt, ahol csak leszek és minden időben a te szerető anyád. Zrínyi Ilona.”

A levelet úgy is felfoghatjuk, mint az anya végrendeletét, hiszen soha sem láthatta viszont gyermekeit.

Fia  válaszát  életével adta meg:                                          

II. Rákóczi Ferenc: Vallomások

"Az országot kormányozva cselekedeteimet az igazságosság vezérelte. Jót tettem a szegényekkel [...], a balsorsot erős lélekkel viseltem, a sikerek nem tettek elbizakodottá, a közérdeket a magánérdekeim elé helyeztem, nappalaimat, éjszakáimat pihenés nélkül munkában töltöttem, megvetettem a gazdagságot, a közjó szolgálatát egészségem, életem, családom gyarapodása elé helyeztem. Adott szavamat szentül megtartottam."

Ez a legszentebb dolog, amit csak ANYAKÉNT a NŐ  megcselekedhet életében ! Fiat adni a NEMZET-élére, Férfit, az ÚR képére……

Mindazon által bátorsága elnyerte jutalmát, férje, Thököly Imre – kihasználva a hadi szerencsét – Erdélyben megverte az osztrák csapatokat, s fogjul ejtette Heissler tábornokot, akiért kicserélhette szerelmetes hitvesét.

Zrínyi Ilona 1693. május 13.-án találkozott ismét szerelmével, akit ekkorra a börtön-fogság, a csaták, oly annyira megviseltek, hogy alig ismert rá. Pedig az asszonynál fiatalabb Thököly  épphogy 40 éves volt ekkor, Ilona 48.

Kényszerűen elhagyták Magyarországot, s a Dunán lehajózva Konstantinápolyba költöztek, majd onnan végső lakhelyükre, a kisázsiai Nikodémiába.

Zrínyi Ilona 58 éves korában tért meg ősei HON-ába, 1703. február 18.-án, egy hónapi betegeskedés után, amit tüdővész  okozott.

Lássuk meg:

E legendás Nő a női LÉT  TELJESSÉGÉT  élhette-, s élte meg. Míg tökéletes párhuzamokat látunk Szent elődeivel, Margittal és Erzsébettel, (Zrínyi Ilona kezére is pályázott Birodalmi uralkodó,- XIV.Lajos- akárcsak Erzsébet kezére Frigyes császár, elvesztette férjét szakrális ügyért áldozva, akárcsak Erzsébet a Keresztes háborúban, saját anyósa legfőbb ellenzője, az egyház embere ármánykodik, fia lelkére tör….) addig az Ő élete KEREK EGÉSZ, - megélheti a Nő mindhárom szerepét a Szűz (Margit) az Anya (Erzsébet, a nép anyja) és a Bölcs Nagy Asszony (Ilona).

Mindegyik Magyar Szent-életű NŐ-ben NagyBoldogAsszony  küldöttét, végrehajtó segítőjét láthatjuk, akik nem a múlandóság számára gyűjtöttek vagyont, erényt, hanem az ÖRÖKLÉT-ben. Lelki erejük EMBER FELETTI, ami csak közvetlen Isten-Anyai támogatással valósítható !

A  Zrínyiek hires–neves családja adott a magyar nemzetnek egy hús-vér HŐS-Nőt, egy magyar mesebeli TÜNDÉR  ILONÁT.

forrás: naptemplom.eoldal.hu/