A sűrűn egymást érő természeti csapások komoly kérdéseket vetnek föl az USA politikai rendszerével kapcsolatban. Egyben még világosabbá teszik Washington ökológiai politikájának és polgári védelmi rendszerének tarthatatlanságát. Amerika nem tud falat építeni, hogy kizárja az egyre pusztítóbb hurrikánokat.

 Alig két hete volt, hogy az USA negyedik legnagyobb városát, Houstont elárasztotta a Harvey hurrikán, számos vegyiüzemből rákkeltő anyagokat a vízbe juttatva és összességében mintegy 200 milliárd dolláros kárt okozva - ehhez képest múlt pénteken a kongresszus csupán 15 milliárdos kormányzati segélyt szavazott meg a károk felszámolására. De erre már a közember nem figyel, hiszen az elmúlt órákban megérkeztek a Florida Keys szigetcsoportra az Irma hurrikán orkán erejű széllökései. Az ország történelme egyik legnagyobb evakuációjának keretében 6.2 millió embert, azaz Florida szövetségi állam lakosságának 30 százalékát szólították fel a távozásra. Közben Los Angelest „minden idők legnagyobb erdőtüzei” fenyegetik.

Szervezetlen evakuáció

Washington viszont az elmúlt években nem tervezte meg kellően a természeti katasztrófák polgári védelmét, holott ezek a csapások előrejelezhetők, sőt elkerülhetetlenek voltak. Az óvóhelyek Floridában nem elégségesek ennyi ember számára, a tengerparti Fort Myers városa például egyetlen óvóhellyel sem rendelkezik. Florida a nyugdíjasok kedvenc lakhelye és sokan már nincsenek olyan fizikai vagy szellemi állapotban, hogy most autóval félnapos araszolással északra meneküljenek.

A túlzsúfolt autópályák helyett az evakuációt a központi kormányzatnak személyvonatokkal kellett volna végrehajtani, de azt az utóbbi évtizedekben leépítették. Az Amtrak nemzeti vasúttársaság országosan már csak 1200 személyvagonnal rendelkezik. Az 1960-as években csupán Floridában üzemeltetett ugyanennyi vagont.

Kormányzat az üzleti lobbik markában

A sűrűn egymást érő természeti csapások komoly kérdéseket vetnek föl az USA politikai rendszerével kapcsolatban. Hiszen egy főre jutóan ez az ország felelős a világon a legtöbb károsanyag-kibocsátásért és jelenleg ennek az országnak a kormányzata tagadja hivatalosan is a globális ökológiai válság tényét. A Trump adminisztráció ezekben a napokban éppen a katasztrófavédelmi ügynökség és a segélyszervezetek költségvetésének további drasztikus csökkentését tervezi. Washington ráadásul lesöpör az asztalról minden átfogó tudományos művet, amely már évek óta figyelmeztet az extrém időjárási események gyakoribbá válására.

Trump hatalomra kerülésekor a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) vezetésére azt az oklahomai államügyészt, Scott Pruittot nevezte ki, aki korábban komoly küzdelmeket folytatott az EPA szabályozásai ellen. Pruitt az elmúlt órákban elutasította a természeti katasztrófák összekapcsolását a klímaváltozással, azzal érvelve, hogy „az most érzéketlenség lenne Florida lakosaival szemben” (sic). Rick Perry energiaügyi miniszter egy tavalyi interjújában megkérdőjelezte a globális felmelegedés mögött álló kutatások értelmét. Az EPA-t a „munkahelyek temetőjének nevezte”, egy kampánykönyvében pedig egyenesen kijelentette, hogy „Földünk egy lehűlő trendben van”.

2015-ben Obama elnök az Amerika Tisztaenergia-terve elnevezésű program kihirdetésekor 32 százalékban határozta meg azt az arányt, amellyel az erőműveknek 2030-ig országszerte csökkenteniük kell majd a széndioxid-kibocsátásukat a 2005-ben regisztrált szintről. A párizsi klímatárgyalásokon az USA hivatalosan is vállalást tett, és tavaly alá is írta a Párizsi Jegyzőkönyvet. Nos ez az egész, nemzetközileg is megállapodott terv és vállalás ment a kukába azzal, hogy Trump idén júniusban kiléptette országát a Párizsi Klímaegyezményből.

Káncz Csaba jegyzete