dr. Handó Tünde úrhölgy az Országos Bírósági Hivatal elnöke E-mail: obh@obh.birosag.hu Budapest, 2012. július 06. Budapest Pf.: 24. 1363
Tisztelt Bírónő!
Engedje meg, hogy szűkülő hatáskörű hivatalában egy rendhagyó javaslattal zavarjam meg az Alaptörvény – Alapvetés - O) cikkében[1], illetve Szabadság és Felelősség – XXV. cikkében[2] írtak alapján. Rendhagyó, mert, bár kérelmemnek formálisan Ön a címzettje, azonban az – egy, a Bszi. 27. § (4)[3] szerinti jogegységi eljárásban születendő határozatig – valamennyi magyarországi bírónak szól.
Ezért választottam a nyílt levél formát.
1. S rendhagyó azért is, mert a Vht. 9. §[4] értelmében felhívott Pp 55. §[5] alapján bejelentem, hogy a végrehajtás alá vont valamennyi adós pernyertessége érdekében
beavatkozom
valamennyi, devizában denominált lakossági hitel- és lízingszerződés alapján indított végrehajtási eljárásba.
Beavatkozásom oka, hogy vagyoni érdekem fűződik ezen végrehajtási eljárások haladéktalan megszüntetéséhez az alábbiak szerint:
Álláspontom szerint a magyar állam hatóságai hatáskörük túllépésével kárt okoznak a szóban forgó adósoknak. Az Alaptörvény – Szabadság és Felelősség – XXIV. cikk (2) bekezdése[6] értelmében fizetendő kártérítés pedig olyan terhet ró az állami költségvetésre, hogy annak egyetlen lehetséges kezelési módja számomra, mint adófizető számára egyértelmű vagyoni érdeksérelmet jelent.
2.1. Mint az közismert, a deviza liberalizációt követően Magyarországon nagyszámú magánszemély vett fel svájci frankban vagy euróban denominált kölcsönöket, illetve kötött svájci frank, illetve euro alapú lízingszerződést. A magyar lakosságnak az elmúlt években exponenciálisan felgyorsuló elszegényedése és a 2008-at követő forint árfolyamromlás miatt mára tömegessé vált a hiteltartozások, lízingdíjak fizetésének elmaradása. Emiatt a hitelezők az állami kényszer alkalmazásával hajtják be követeléseiket.
Ennek kapcsán azonban felmerül, hogy a követelések behajtásának ódiumát hosszabb távon a társadalom egésze lesz kénytelen viselni, tekintettel arra, hogy az állami kényszer alkalmazása miatt a vagyonukból kiforgatott adósoknál kár keletkezik. Magyarország bíráinak történelmi felelőssége, hogy – kizárólag jogi szempontok alapján – kijelöljék a devizában denominált hitel- és lízingszerződésekkel kapcsolatos közhatalmi szerepvállalás határát, s gondoskodjanak a jog társadalmi feladatának érvényre juttatásáról.
Igen rövidre fogva a mondandómat, az alábbiak szerint értékelem a fenti hiteljogviszonyokat.
A Ptk. szerinti típusszerződések esetében a hitelnyújtó szolgáltatása a hitel nyújtásakor megállapodott forint összeg adós rendelkezésére bocsátását jelenti, akár hitelként, akár a lízingelt dolog vételárának megfizetéseként. Adós pedig egyfelől a rendelkezésére bocsátott összeget köteles későbbi időpontokban visszafizetni, illetve másfelől – a hitelnyújtó szolgáltatásának ellenértékeként – kamat fizetésére köteles.
A visszterhes polgári jogviszonyra tekintettel a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a Ptk. 201. § (1) bekezdésében[7] megfogalmazottak szerint egyenértékűnek kell lennie, s a pénztartozást a teljesítés helye szerinti pénznemben kell megfizetni a Ptk 231. § (1) bekezdésében[8] írt diszpozitív szabály szerint.
Pénztartozásról lévén szó a Ptk 231. § (2) bekezdése[9] lehetőséget ad arra, hogy a felek az értékállandóság kikötése érdekében a kirovó és a lerovó pénznemet egymástól elválasszák, és a kirovó pénznemben meghatározott törlesztő összeget a teljesítés helyén érvényes lerovó pénznemre a teljesítés idején hatályos árfolyam szerint átszámítva rendelkezzenek az ellenérték megfizetéséről.
Ez azonban azt jelenti, hogy a felek – amint a hazai hitelintézeti gyakorlat is mutatja – eltérnek a Ptk diszpozitív szabályaitól.
A fenti hitelviszonyok esetében a forintban számított egyenértékűség csak a hitel folyósításának pillanatában áll fenn. Ezt követően az adós által teljesítendő ellenszolgáltatás (a „törlesztő részlet”) mindkét szerződő féltől független, külső körülmények függvényében változik.
Igen lényeges, hogy sok esetben nemcsak a kirovó deviza árfolyama és referencia kamatának változása jelenti a független, külső körülményeket, de a hitelintézetek által megszerkesztett egyes szerződések szerint akár a jegybanki alapkamatnak, a bankközi hitelkamatoknak, a fogyasztói árindexnek vagy az állampapírok hozamának, sőt a hitelező forrás-költségének, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezőinek hitelezőre nézve negatív változásai is … befolyásolhatják a törlesztő részlet nagyságát.
Elvileg – az egyes törlesztő részletek összege akár az adós javára, akár az adós hátrányára eltérhet a szerződéskötés időpontjában megjelölt összegtől. Ez a magyarázata annak, hogy az adósok a szerződéskötéskor felvállalták ennek a szerencse-elemnek a szerződésbe való beépítését.
Ami ebből a kívülállók számára lényeges, az az, hogy a szerződő felek az ellenszolgáltatás mértékét egy fogadás-sorozat eredményétől tették függővé a szerződéskötés során, amely fogadás-sorozat a jobb sorsra érdemes adósokat a nyerés esélyével kecsegtette.
A hitelviszonyok közé tehát szerencsejáték-viszonyok vegyültek!
2.2. Tisztelettel előadom, hogy nem vagyok egyedül ezzel az álláspontommal.
Ehelyt hadd hivatkozzam a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, dr. Járai Zsigmond úrnak az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága „2002-2010 közötti lakossági deviza eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának” 2011. november 3-i ülésén történő meghallgatása során tett előadására:
“Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat. Egyébként abban az időben vezető bankárokkal való beszélgetés is ezt támasztotta nekem alá, hogy maguk a bankok is arra számítottak, hogy tartósan stabil maradhat a svájci frank árfolyama. Komoly bankárok bizonygatták nekem, hogy nem a nagyobb nyereség értelmében, hanem a lakosság alacsonyabb terhei érdekében alakították ki a svájcifrank hitelkonstrukciókat.”
(AIB-DEV-2011 2011. november 3-i ülés jegyzőkönyve, 7. oldal negyedik bekezdés)
Lásd: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111031.pdf
3. A Ptk 204. § (1) bekezdés a) pontja szerint: „Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le;”
A fogadási engedélyek kiadására illetékes Szerencsejáték-felügyeletnél nincs nyoma a hitelintézetek fogadási engedélyének.
A természetes kötelmek (obligatio naturalis) esetében ezt a körülményt a Ptk 204. § (3) bekezdésére[10] tekintettel az eljáró bíróságoknak hivatalból kötelességük figyelembe venni.
Erre tekintettel a bíróságnak
az ilyen követelést érvényesítő keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja[11] alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania;
ha a bíróság már tárgyalást tartott, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontjára[12] tekintettel meg kell szüntetnie még akkor is, ha az alperes a tartozását a perben esetleg elismerte;
az ilyen követelés tárgyában kötött egyezség jóváhagyását a Pp. 148. §-ának (3) bekezdése[13] alapján meg kell tagadni.
folyamatban levő végrehajtás esetén pedig a Pp. 369. § a) pontja[14] alapján indult végrehajtás megszüntetési perben van módja intézkedni.
A közjegyzőnek természetes kötelmek esetében
ha a kérelem fizetési meghagyás kibocsátására irányul, azt hivatalból el kell utasítania (2009. L. törvény 24. § (1) bekezdés h) pontja)[15] és
a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolásra pedig nincs lehetősége, mivel a közjegyzői okiratba foglalt követelés nem tartozik bírósági végrehajtási útra. (Vht. 23/C. § (5) bekezdése[16]).
4. Álláspontom szerint a hitelezők a szerződésben rögzített nyitóállapot szerinti hiteldíjon felül tehát – állami kényszer alkalmazásával – nem érvényesíthetik a fogadásból származó nyereségüket. Ilyen eljárásban az állam egyetlen szerve sem közreműködhet. Ha megteszi, akkor azért jogi felelősség terheli.
Értelemszerűen a nemo plus iuris elve alapján a fentiek irányadók az eredeti hitelezők által időközben engedményezett ilyen követelésekre is.
5. Rendhagyó beadványom végén tisztelettel hivatkozom arra, hogy Magyarország hatályos törvényei értelmében a jelen beadványban írt kérelem előterjesztésére az officialitás elve szerint számos állami szerv (mindenekelőtt az ügyekben eljáró bíróságok[17], közjegyzők[18], a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete[19], az ügyészség[20], az alapvető jogok biztosa[21]) lett volna köteles – illetve azt számos, az állami költségvetésből támogatott társadalmi szervezetnek állt volna módjában megtenni.
Erre tekintettel a jelen kérelem kapcsán a magam részéről bármely illeték és költségfizetési igényt ezúton továbbhárítok a magyar állam fent írt szervezeteire, a részemre járó perköltséget ugyanakkor a Nemzeti Eszközkezelőre engedményezem.
Epilógus
A kilakoltatások miatt menekültté váló gyermekekre tekintettel szükségesnek tartom ehelyt rögzíteni, hogy a vagyonszerzésnek az a módja, amellyel az elmúlt időszakban, hazámban voltam kénytelen szembesülni semmilyen normának (ius, fas, mos) sem felel meg. Összeegyeztethetetlen Jézus tanításaival, ellentétes az erkölcsi normákkal, a fentiek szerint Magyarország törvényeibe ütközik, még a sátánizmus alapelveit is sérti…
Szíves, soron kívüli intézkedését megköszönve,
tisztelettel:
Mácsay József
HU-1223 Budapest, Lépcsős utca 6.
c/c: dr. Darák Péter úr – a Kúria elnöke és
dr. Wellmann György úr – a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője
E-mail: kuria@kuria.birosag.hu
dr. Polt Péter úr – legfőbb ügyész
E-mail: lu@mku.hu
A jelen kérelem az Interneten nyilvánosságra került: www.macsay.hu
[1] Alaptörvény - Alapvetés - O) Cikk "Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”
[2] Alaptörvény – Szabadság és Felelősség – XXV. Cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”
[3] Bszi. 27. § (4) „Az OBH elnöke a Kúria elnökének jogegységi eljárás indítványozására tesz javaslatot, ha a feladatai ellátása során észleli, hogy a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.”
[4] Vht. 9. § „Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a végrehajtásáról szóló jogszabályok — a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel — megfelelően irányadók.”
[5] Pp. 55. § „A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, s a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell.”
[6] Alaptörvény – Szabadság és Felelősség – XXIV. cikk (2) „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.”
[7] Ptk. 201. § (1) „A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.”
[8] Ptk. 231. § (1) „Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.”
[9] Ptk. 231. § (2) „Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.”
[10] Ptk. 204. § (3) „Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.”
[11] Pp. 130. § (1) „A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy
f) a felperes követelése időelőtti, vagy – az elévülés esetét ide nem értve – bírói úton nem érvényesíthető;”
[12] Pp. 157. § „A bíróság a pert megszünteti:
a) ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a)–h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani;”
[13] Pp. 148. § (3) „Ha az egyezség – ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is – megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.”
[14] Pp. 369. § „A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,”
[15] Fmhtv. 24. § (1) „A közjegyző a kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha megállapítható, hogy
h) a jogosult követelése idő előtti vagy – az elévülés esetét ide nem értve – bírói úton nem érvényesíthető;”
[16] Vht. 23/C. § (5) „E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.”
[17] Ptk 204. § (3) bekezdése - lásd a 10 számú lábjegyzetet!
[18] Kjtv. 1. § (2) „A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.”
[19] Psztv. 1. § (3) „A Felügyelet tevékenységének célja
c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,”
[20] Alaptörvény - Az állam - 29. cikk (1) „A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.”
[21] az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) „Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során – különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával – megkülönböztetett figyelmet fordít
a) a gyermekek jogainak,
d) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak
a védelmére.”
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
