A friss adatok alapján az elmúlt két évben soha nem volt még ekkora a szakadék a legnagyobb és a legkisebb nettó átlagbért regisztráló megyék között.

Negyedévről negyedévre nőtt a különbség az átlagos nettó béreknél a megyék között, tavaly év végére pedig oda jutottunk, hogy az elmúlt két év legnagyobb differenciáját mutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai.

2014-ben a legmagasabb átlagos nettó bér a fővároshoz kötődött, 200 062 forint volt, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek vihettek haza, 109 984 forintot. Ez azt is jelenti egyben, hogy legtöbbet kereső fővárosiak átlagban 82 százalékkal több pénzből gazdálkodhatnak havi szinten, mint az ország keleti csücskében élők. A szakadék mélyülésének dinamikáját jól jelzi, hogy egy évvel korábban, 2013 év végén ez a különbség még "csak" 75,4 százalékos volt.

A dobogó második helyén Győr-Moson-Sopron megye állt tavaly 161 447 forintos átlagos nettó bérrel, a legalsó fokra pedig Komárom-Esztergom megye került 153 353 forinttal. Az élen állók rangsora egyébként az elmúlt negyedévekben mit sem változott, nem úgy, mint a sereghajtóké. Negyedévente ugyanis hol Nógrád, hol Békés, hol pedig Szabolcs megye került az utolsó helyre, így kijelenthetjük, hogy országos viszonylatban az itt dolgozók jövedelmi helyzete a legrosszabb Magyarországon. A bérek mentén tehát egyértelműen szakad az ország.Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sokkal nagyobb volumenű a közfoglalkoztatás is, mely a minimálbérnél is kevesebb jövedelmet biztosít a résztvevők számára. Ez pedig az átlagos statisztikákat lefelé húzza. Noha a vállalkozások anyagi helyzete és ezáltal bérfizetési képessége is minden bizonnyal elmarad a fővárosi cégekétől.

Erre a szakadásra világít rá még az a tény is, hogy negyedévről negyedévre Vas az egyik olyan megye, ahol a legjobban nőnek a nettó bérek, Nógrád pedig - ahogy már az imént említettük - rendre a rangsor végén található a növekedést tekintve. 2013 eleje óta míg Vas megyében átlagosan 5,7 százalékos volt a negyedéves bérnövekedés, addig Nógrádra mindössze 1,3 százalékos plusz jutott. Utóbbi esetben egyébként a cikkünk első részében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére tett megállapításunk szintén megállha a helyét a közfoglalkoztatás és a vállalkozások jövedelmi helyzetét illetően.

Jót tett az infláció

Mivel a tavalyi év átlagában 0,2 százalékos deflációt regisztrált a statisztikai hivatal, és minden megyében történt kisebb vagy nagyobb nettó bérnövekedés, reálszinten is többet értek a hazavitt összegek.

A legnagyobb szintű változás Somogy megyéhez köthető, itt 6,7 százalékos volt a reálszintű növekedés, Bács-Kiskun megyében 5,3, Győr-Moson-Sopronban pedig 5 százalékos volt a plusz. Ezzel szemben a legkisebb reálszintű növekedést Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jegyzi egy szerény 0,7 százalékos plusszal, előtte pedig Fejér és Heves megye található 1,9 százalékkal.

Székely Sarolta
mfor.hu