Március óta bruttó 1,3 millió forintot keresnek havonta az országgyűlési képviselők, a bizottsági helyek és parlamenti tisztségek azonban még jócskán dobhatnak a fizetésen. Kövér László házelnökként például bruttó 3,5 millió forintot vihet haza havonta, de Mátrai Márta háznagy, az Országgyűlés alelnökei és a frakcióvezetők fizetése is duplája a képviselői tiszteletdíjnak. A jogszabály szerint a képviselői alapilletmény az előző évi átlagkereset háromszorosa, a KSH adatai szerint tavaly 438,8 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.

A fizetésen túl számos egyéb juttatást is kapnak a képviselők: havi 921 ezer forintért bérelhetnek irodákat, bruttó 2,6 millió forintért alkalmazhatnak munkatársakat, és 65 ezer forintért telefonálhatnak. A vidéki képviselők benzinköltségeit is az állam állja, és hogy ne kelljen annyit utazniuk, igény szerint albérletről is gondoskodik számukra az Országgyűlés Hivatala.

Toroczkai és Halász is kimaxolta a támogatást

Az Országgyűlés májusi alakuló ülése óta kilenc képviselőnek havonta közel félmillió forintért (460 740 forint) bérel lakást Kövér László hivatala. A törvény szerint akkor élhetnek a lakhatási támogatással a képviselők, ha nekik vagy a velük egy háztartásban élő közeli rokonuknak nincs ingatlana Budapesten.

Az új parlamenti ciklusban már 69-en vették igénybe a támogatást, vagyis a képviselők több mint harmada.

Ez a szám azonban még nőhet a későbbiekben, a friss adatokat az Országgyűlés oldalán lehet figyelemmel követni.

Mások mellett Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, a fideszes Jakab István és Halász János, valamint a DK-s Sebián-Petrovszki László is kimaxolta a képviselőknek járó törvényi keretet, azaz havi 460 740 forintért bérel nekik lakást az Országgyűlés Hivatala.

A lakástámogatásokat a képviselői fizetésekhez kötik az országgyűlési törvényben: legfeljebb a tiszteletdíj 35 százalékát lehet erre a célra a költeni, és ebbe az összegbe már a rezsiköltségek is beletartoznak.

A fizetésekkel együtt a lakhatási támogatás is jelentősen nőtt 2018 óta. Míg korábban maximum 186 969 forintért bérelt lakást a képviselőknek az Országgyűlés Hivatala, 2018-ban már 311 850 forintra rúgott ez az összeg, és azóta is évről évre nőtt a képviselők fizetése és az ahhoz kötött egyéb juttatások. Tavaly 423 780, idén márciustól pedig már 460 740 forint jut a képviselők albérletére.

Ez pedig jóval a fővárosi albérletárak felett van. Az ingatlan.com legutóbbi elemzése szerint augusztusban átlagosan 120 és 295 ezer forint között lehetett Budapesten albérletet találni.

A bérleti díjról egyébként nem a képviselők állapodnak meg a tulajdonossal, ők mindössze írásban jelzik a kérelmüket az Országgyűlés Hivatalának, és megjelölik a kinézett ingatlant. A bérleti díjat aztán a hivatallal szerződésben álló cég ingatlanforgalmi szakértője állapítja meg – részletezte a folyamatot lapunknak a parlament sajtóirodája. A szakértői vélemény elkészítésekor a cég egyeztet a bérbeadóval, majd az Országgyűlés Hivatala a szakértői véleményben leírt összeg alapján készíti el a lakásbérleti szerződést, amit a bérbeadó, a képviselő és a hivatal ír alá.

169 négyzetméteres munkalakás

A lakhatási támogatás elvileg arra szolgálna, hogy a vidéki képviselőknek az esti ülések vagy más hivatali elfoglaltságuk után ne kelljen még hazaautózniuk, pláne akkor, amikor másnap reggel ismét jelenésük van a parlamentben.

A szerződéseket böngészve azonban az rajzolódik ki, hogy a képviselők egy része ciklusok óta így oldja meg az állandó lakhatását.

A momentumos Szabó Szabolcs például az idén kezdte meg a harmadik ciklusát Csepel-Soroksár egyéni országgyűlési képviselőjeként, miután ismét legyőzte Németh Szilárdot a választáson. Bár a gyulai születésű Szabó legalább nyolc éve Budapesten él, még nem vett lakást a fővárosban. A Momentum képviselője továbbra is egy 59 négyzetméteres lakásba jár haza a parlamentből, ami havonta 216 ezer forintba kerül a hivatalnak. A fővárosban egyéni mandátumot nyert képviselők közül az LMP-s Csárdi Antalnak és a momentumos Tóth Endrének sincs saját lakása, ők is igénybe vették május óta a támogatást.

A törvényi keret maximumáért, 460 740 ezer forintért bérel egy 92 négyzetméteres lakást az Országgyűlés Hivatala Tessely Zoltánnak. A Fidesz Fejér megyei képviselőjének – vagyonnyilatkozata szerint – a Parlamenttől kevesebb mint 50 kilométerre fekvő Csapdiban van háza. Az Átlátszónak négy éve azt mondta, az albérlet évi 50 ezer kilométer autóhasználatot és annak vezetési terheit hivatott csökkenteni, de képviselői, bizottsági alelnöki és miniszterelnöki biztosi feladatai ellátását is segíti. Nyolc éve az Origónak pedig azzal magyarázta a támogatás igénylését, hogy „az európai ügyek bizottságának alelnöki posztja miatt” van szüksége rá, mert ezzel a pozícióval olyan éjszakába nyúló feladatok járnak együtt, amelyek miatt jogosnak érzi a kérést ( nagykövetségi rendezvények). A kormányzati média népszerű témája volt az elmúlt hónapokban Jakab Péter úgynevezett munkalakása. A Jobbik volt elnökét lefotózták, amint kabinetfőnökével, Molnár Enikővel közösen ment be egy házba este, majd reggel együtt jöttek onnan ki. Jakabék azt mondták, dolgoztak a lakásban, a kormánymédiában pedig ettől kezdve ironikusan „munkalakásnak” nevezték a helyet. Jakab a Jobbikból időközben kilépett, és új mozgalmát építi Molnár Enikővel. A lakást azonban ebben a ciklusban is megtartotta, a 64 négyzetméteres ingatlant 266 ezer forintért bérli neki a hivatal.

Sokan ennél jóval nagyobb és drágább munkalakást választottak maguknak az új ciklusban. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke, egy 169 négyzetméteres lakásban piheni ki az ülések fáradalmait. A DK-s Sebián-Petrovszki László és a fideszes Halász János sem szerénykedett az albérletkeresésnél: előbbi 130, utóbbi 113 négyzetméteres lakást nézett ki magának.

A méret azonban sokszor még nem árul el sok mindent az ingatlan értékéről. Arányaiban a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Sass Zoltán kapta a legdrágább lakást: 7944 forintba kerül egy négyzetméter az albérletében. Nem sokkal maradt le tőle a szegedi Mihálffy Béla, lakásában 7447 forintba kerül havonta egy négyzetméter. A legkedvezőbb konstrukció a már korábban említett Jakab Istváné. Hatalmas, és összességében majdnem félmillió forintos lakásában csak 2726 forintra jön ki egy négyzetméter.

A Fidesz egyik újonca, Kovács Zsolt érte be a legolcsóbb albérlettel:

havi 199 ezer forintért bérel neki egy 38 négyzetméteres lakást az Országgyűlés Hivatala.

Hasonlóan szerény volt Rogán miniszterhelyettese, Dömötör Csaba: ő egy 30 négyzetméteres lakást választott magának 200 ezer forintért. Az övé a legkisebb albérlet jelenleg a képviselők közül. Igaz, vagyonnyilatkozata szerint két családi háza is van Vácon, ami alig 40 km-re van a Parlamenttől. Azaz Dömötörnek még Tessely Zoltánnál is kevesebbet kell utaznia, ha úgy dönt, inkább a tágasabb családi fészket választja. Amiatt egyébként senkinek sem kell izgulnia, hogy hol alszik, ha például egy törvénytervezet vitája éjszakába nyúlik. Az Országgyűlés Hivatala ugyanis szállodai elhelyezésről gondoskodik azoknak a vidéki képviselőknek, akik nem veszik igénybe a lakhatási támogatást.

Milliókat költ a hivatal Gyurcsányék irodájára

Nemcsak lakásra, de irodára is szép summát kapnak a képviselők.

Az új ciklusban már fejenként bruttó 921 480 forint jár nekik irodára.

Ez 74 ezerrel több, mint amennyit tavaly kaphattak, és összesen 230 ezerrel több annál, mint amennyi az előző ciklus elején járt nekik.

Néhány képviselő majdnem teljes egészében kihasználja a támogatást. A négy csúcstartó mind DK-s: Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Sebián-Petrovszki László és Vadai Ágnes is fejenként havonta 850 900 forintot kap irodahasználatra. Ezt az összeget mind a négyen a DK Teréz körúti irodájára költik. A párt debreceni képviselője, Varga Zoltán is beszáll a bérleti díjba 366 522 forinttal.

Míg a többi irodánál fel van tüntetve a pontos alapterület a parlament oldalán, a DK-soknál csak a cím szerepel. Megkeresésünkre Sebián-Petrovszki azt írta, a DK képviselői 2014 óta ugyanabban az irodaházban bérelnek egymás mellett irodákat, ahogy ebben a ciklusban az említett öt képviselőjük is, összesen 550 négyzetméteren. De rajtuk kívül még maga a párt is ebben az épületben bérel irodát 50 négyzetméteren, ahogy a DK pártalapítványa is 450 négyzetméteren. Ezeket pedig a párt és az alapítvány éves bevételéből fedezik. A 800 ezres DK-sok után egy nagyobb ugrással azok jönnek, akik 600 ezerért bérelnek irodát a képviselői támogatásból. Rögtön a sor elején az MSZP-s Hiszékeny Dezsőt találjuk, aki egyéni képviselőként a XIII. kerületben egy 129 négyzetméteres irodát választott potom 647 700 forintért. Szinte hasonló paraméterei vannak Németh Szilárd csepeli irodájának is. Ez a bizonyos iroda a fideszes belháborút kirobbantó, újonnan felhúzott birkózócsarnok második szintjén van, és ha a rezsibiztos megnézne egy birkózóedzést vagy -meccset, az irodájából egyenesen a lelátó VIP-részlegébe léphet. Az Országgyűlés Hivatala havi 626 110 forintot fizet érte.

De befért még a 600 ezresek közé a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté, és egri országgyűlési képviselője, a szintén fideszes vitába keveredett Pajtók Gábor is, ahogy a Párbeszéd új társelnöke, Szabó Rebeka is egy első kerületi, 126 négyzetméteres irodával.

Kocsis Máté és Tasó László óriási irodát kért

Nem minden képviselőnek van szüksége több százezer forintra egy irodához. A képviselők közül a csíksomlyói búcsúban is feltűnt Mi Hazánk-os, Szabadi István kapja a legkevesebb pénzt a kiskunmajsai irodájára: havi 45 ezer forintot. Mondjuk, a hely nem is olyan nagy, csak 33 négyzetméteres.

De hetvenvalahányezerből gazdálkodik a fideszes Nagy Csaba Siklóson (mondjuk, neki még két másik településen is van irodája, ezekkel már rögtön 250 ezerre ugrik a büdzsé), a szintén fideszes Cseresznyés Péter Letenyén, vagy épp az MSZP társelnökségére pályázó Komjáthi Imre Ózdon.

Több képviselő igazán nem panaszkodhat amiatt, hogy egy szűk kis lyukat bérelne neki az Országgyűlés Hivatala. A fideszes Tasó László 354 négyzetméteres irodát kapott Nyíradonyban arra, hogy ellássa képviselői feladatait. Ez havi 456 ezer forintba kerül a hivatalnak. Tasóról pár éve a Direkt36 derítette ki, hogy a vagyonnyilatkozatából évekig értékes földeket és az utánuk járó támogatásokat felejtett ki.

A már említett fideszes Pajtók Gábor is elégedett lehet az egri, 320 négyzetméteres irodájával, mint ahogy a Fidesz újonca, az Orbán Viktorral disznót vágó Mihálffy Béla is: első ciklusában máris egy 292 négyzetméteres szegedi irodából dolgozik, havi 596 ezer forintért. Őt követi a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté, aki a VIII. kerületben használ egy 260 négyzetméteres irodát, de a szintén fideszes Zsigmond Barna Pál is 196 négyzetméteren dolgozhat Újpesten.

Volt munkahelyén, az ásotthalmi polgármesteri hivatalban kért irodát Toroczkai László. Az Országgyűlés Hivatal havi 115 ezer forintot fizet az önkormányzatnak a 29 négyzetméteres szobáért. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke így lemondása (országgyűlési képviselőként nem maradhatott polgármester) után is figyelemmel követheti, mi történik a hivatalban.

„Nem én fogom irányítani a települést. Papp Renáta elég talpraesett hölgy ahhoz, hogy ne kelljen őt irányítani” – válaszolta korábban Toroczkai arra a kérdésünkre, hogy nem marad-e meg az alá-fölérendeltségi viszony a volt alpolgármesterével, ha egyszer ott az irodája a hivatalban. A Megoldás Mozgalom jelöltje az ásotthalmi időközi választásról szóló riportunkban azt mondta, kitenné Toroczkai irodáját a hivatalból, ha megválasztják. Nem ő nyert.

Az összes képviselő irodájának méretét és az árakat itt böngészheti tovább:

A törvény szerint az egyéni képviselő a választókerülete székhelyén és más választott településeken bérelhet irodát, a listáról parlamentbe jutott képviselő pedig azon a településen, ahol csak akar. Az Országgyűlés Hivatala fizeti a bérleti díjat, az irodához pedig a leírás szerint jár a „megfelelő színvonalú” irodai berendezés, felszerelés, de nem kell saját zsebből fizetniük a rezsit, a telefont és az internetet sem.

Annyi kitétel azért van, hogy a képviselők nem választhatnak olyan ingatlant erre a célra, ami a saját, a hozzátartozóik vagy a cégeik tulajdonában áll, mint ahogy olyan részvénytársaság ingatlanát sem, aminek legalább öt százalékban a tulajdonosai.