Az áramfogyasztás alig 10 százalékkal nőtt a januári rekordhidegben, míg a gázfelhasználás 21 százalékkal. Aki már kapott gázszámlát, az sem a kormány által beharangozott 30 százaléknyi jóváírásról számol be.

„Jelentem, végre megérkezett a januári gázszámla!!! Végre megtudtam, hogyan számoltak, mert a leírásokból nekem nem ez volt világos, mert nehéz a felfogásom. Ha valakit érdekel: diktálós vagyok, január 27-én diktáltam, és belefértem a kedvezményes sávba. A rezsistop miatti jóváírás a »Támogatás, túlfizetés« sorban van feltüntetve, értéke 6.082 Ft” – írja egy fogyasztó az MVM és egyéb rezsikárosultak nevű Facebook-csoportban. A feltöltött számlájából kiderül, az egyébként 26 ezer forintos januári gázszámlája így most 20 025 forint lett, vagyis 23,3 százalékkal csökkent.

A kormány januárban rezsistopot jelentett be, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „a fagyos idő magas fűtésszámlákat is hozott, és nagy terhet ró a családokra. Mindenki váratlan és jelentős többletkiadásokkal szembesült.” Ezért avatkoztak be a hatóságiáras lakossági energiapiacba, éppen a választások előtt.

Ahogy egy hónapja megírtuk, kilenc évvel ezelőtt, 2017 januárjában 885 ezer köbméter gázt használt el a lakosság. Akkor -5,83 Celsius fok volt a januári középhőmérséklet, de semmilyen kormányzati „segítség” nem volt. Most, 2026-ban „mindössze” -1,7 fokos hideg volt januárban, a kormány mégis beavatkozott.

Januári cikkünkben azt is megbecsültük, mennyit jelenthet a rezsistop: 5 ezer forintot. Nem sokat tévedtünk, látva a fent idézett számlát. De ez átlagfogyasztást jelent, sokak ennél jóval vaskosabb számlát kaptak.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) két adatsort is közzétett a napokban. Az egyik a villamosenergiáról szól, a másik a gázról. A MEKH hivatalos adatai szerint

az áramfogyasztás mindössze 10,1 százalékkal nőtt, míg a gáz 21 százalékkal.

Előbbi messze elmarad a kormány hivatalos kommunikációjától, ugyanis Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy „a január 22-i adatok alapján 30 százalékos többlet jelent meg a fogyasztásban a rendkívüli hideg miatt.” Lantos Csaba energiaügyi miniszter akkor azt is közölte, hogy „2,9 millió olyan háztartás van, ahol gázzal fűtenek, azaz van gázmérő, 4,4 millió olyan ügyfél van, akik árammal fűtenek, és 674 ezer olyan lakás van, amely távfűtéssel rendelkezik.” A miniszter hangsúlyozta:

„Mindenki a fogyasztásával arányos mértékben kap a kedvezményből”.

A rezsistopról az MVM oldalán azt írják, hogy „A szokatlanul hideg időjárás miatt a háztartások januári földgázfogyasztása országos szinten 30 százalékkal emelkedett meg. A kormány januári rezsistopot léptet életbe, 50 milliárd forint támogatással védi meg a magyar családokat. Az MVM a kormánydöntést végrehajtva egyszeri, 30 százalékos mennyiségi kedvezményben részesíti a lakossági áram- és gázfelhasználókat. Fűtési és számlázási módtól függően eltérő technikai megoldásokkal, de minden háztartás számára biztosítjuk a januári rezsistopot. A villamosenergia-kedvezmény nyilatkozat alapján érvényesíthető az áramszámlákban, a földgázzal fűtőknek nincs teendőjük.”

Vagyis aki megkapta a januári gázszámlát, annak a „kedvezményt” is jóváírták. Aki a gáz helyett az áramra kérné a támogatást, annak „erről legkésőbb április 30-ig kell nyilatkozatot tennie”. Vagyis mindazok „ az ügyfelek, akik nem földgázzal fűtenek, vagy a gázfogyasztás helyett az áramfogyasztásra szeretnék felhasználni a kedvezményt”. Tehát mindenki csak az egyik fogyasztására (vagy áram, vagy gáz) veheti igénybe a kedvezményt.

A kormánytagok bejelentései és a valós fogyasztási adatok közötti eltérést nem vizsgáljuk, mert a MEKH adatai hivatalosak, vagyis azok a mérvadóak. A többi meg csak politika.

Emlékezetes, hogy a 2022-es választások után a Fidesz-KDNP kormány megemelte a rezsiárakat, noha erről előtte nem volt szó. Azóta a 36 forintos kedvezményes áramár és a 102 forintos kedvezményes gázár helyett a kormány által megszabott átlagon felüli fogyasztásért ennek a többszörösét kell havonta kifizetni: az áram kétszer, a gáz hétszer drágább a kormányzati rezsilimit fölött.

Emiatt azóta jelentős spórolásba kezdett a lakosság, mert sokan úgy érzik, nem tudnák az „átlagfogyasztás” fölötti energiadíjakat kifizetni. Ez lehet a magyarázat arra is, hogy hiába volt a korábbi éveknél jóval hidegebb az idei január, nem volt kiugró az energiafogyasztás: az emberek vélhetően a kemény mínuszokban is takarékoskodtak a fűtéssel.

Forrás: Átlátszó / Segesvári Csaba