Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon a legmagasabb a régiós államok között. A magas újraosztás inkább a fejlett államokra jellemző, bár ezalól is van kivétel.

Magyarország bruttó nemzeti össztermékének 48,7 százalékát költötte állami kiadásokra 2012-ben, mialatt Szlovákiában 37,8, Lengyelországban 42,2, Csehországban pedig 44,5 volt az újraelosztás aránya. Bulgáriában és Romániában egyaránt 40 százalék alatti ez a szám, míg a legmagasabb Dániában 59,4, Finnországban és Franciaországban pedig egyaránt 56,6 százalékkal. Az EU átlaga 49,3.

Külföldi munkát keresel? Válts most! (X)

Igaz, hogy a hazai ráta magasnak tűnik, mégis ez a legalacsonyabb arány azóta, hogy beléptünk az unióba.

Mialatt az unióban inkább a fejlettebb országokra jellemző az állami kiadások magasabb aránya, a közösségen kívüli „bezzegországban”, Svájcban mindössze 34,1 százalék, ami még a bolgárokénál is alacsonyabb – derül ki az Eurostat adataiból.

Valamennyi országban a szociális kiadások vitték el a legtöbb pénzt. Az EU-ban 19,9, míg hazánkban 17,1 százalékot. Ez 2012-ben közel 4800 milliárd forintot jelentett, ennek mintegy fele nyugdíjakra, közel ötöde a keresőképtelenek támogatására fordult. Az EU-ban a legtöbbet, 25,2 százalékot a dánok, a legkevesebbet, 11,2 százalékot a lettek költötték.

A második legnagyobb költségelem Magyarországon az általános közszolgáltatások. Ide tartoznak a költségvetési szervek működéhez szükséges források, az államadósság és az önkormányzatok adósságának törlesztései és kamatterhei, vagy a kormányzati működés javítását célzó kutatások és fejlesztések. Az unió 6,7 százalékos átlagához képest hazánkban a GDP 9 százalékát, több mint 2500 milliárd forintot emésztett fel ilyen jogcímen az állam. Az uniós rekorder 13,8 százalékkal nem meglepő módón Görögország, a legtakarékosabb állam pedig Észtország volt a maga 3,6 százalékával.

Romániával közösen a harmadik legtöbbet költöttük gazdasági ügyekre. Ide tartoznak többek között a munkaügyi szervek, a versenyhivatal, a szabadalmi és szerzői jogvédő hivatalok működési költségei, a mezőgazdaság, erdészet és halászat felügyelete, a villamosenergia előállítása és szállítása, az energiahivatal működtetése, valamint a szállítással és közlekedéssel kapcsolatos kiadások. Az EU 4,1 százalékos átlagához képest mi 6,2 százalékot költöttünk GDP-arányosan, ami több mint 1700 milliárd forintot jelentett 2012-ben. A legmagasabb költési arány a spanyolokat jellemezte 7,7 százalékkal, míg Portugália és az Egyesült Királyság mindössze 2,8 százalékot fordított a gazdasági ügyekre.

Bár Magyarországon igen alacsony a várható életkor az uniós átlaghoz viszonyítva, az egészségügyi kiadások elmaradnak az átlagtól. Az uniós országok GDP-jük 7,3 százalékát költik az állampolgárok gyógyítására, Magyarországon ez az arány 5,3 százalék, közel 1500 milliárd forint volt tavaly előtt. A legtöbbet 9,2 százalékkal a horvátok költöttek, bár ők 2012-ben még nem voltak tagjai az EU-nak. A sereghajó Románia 3,1 százalékkal.

Szintén elmaradunk az oktatásra fordított költségek tekintetében Európától: 5,3 százalékkal szemben mindössze a GDP 4,8 százalékát, 1350 milliárd forintot fordítottunk a jövő generáció képzésére. Az oktatás a dánoknál a legfontosabb 7,9 százalékos aránnyal és Romániában a legkevésbé fajsúlyos 3 százalékkal.

Fontos volt ugyanakkor a sport, a kultúra és a vallás a magyar államnak, amire a GDP 1,9 százalékát, 530 milliárdot fordított. Ezzel szintén az élmezőnyben vagyunk, nálunk csak a csehek költöttek arányaiban többet, 2,7 százalékot, míg az EU átlaga 1,1. Mialatt jóval kevesebbet költöttünk honvédelemre, nem lógunk ki a sorból a közbiztonságra, a környezetvédelemre és a kommunális szolgáltatásokra fordított pénzek esetében.

Szász Péter
mfor.hu