Dr. Kodó Krisztina a Kodolányi János Főiskola Angol tanszékének főiskolai tanára. Több mint húsz éve foglalkozik kanadisztikával, amelyet hosszú ideig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és jelenleg a Kodolányi János Főiskolán is. Számos cikke jelent meg ebben a témában, jelenleg a habilitációját írja a kanadai identitás és a századforduló kanadai festészetének kibontakozásáról.

-   Hogyan került kapcsolatba Kanadával?

-   1989 őszén harmadéves voltam az ELTE anglisztika szakán és szabadon választható tárgyat kerestem. Bár amerikanisztika iránt érdeklődtem akkor, valószínűleg nem véletlenül, minden amerikanisztikás tárgy ütközött valamelyik órámmal. Így pillantottam meg egy kanadisztikás óra kiírását, amelyet Dr. Jakabfi Anna tartott. Úgy döntöttem, elvégzem ezt a kurzust, mivel veszteni valóm nem volt. Akkor még semmit sem tudtam Kanadáról, viszont a tantárgy hatására elkezdtem egyre jobban érdeklődni iránta. Ezután minden félévben egy-két kanadisztikás órát felvettem, ami a kanadai irodalom, kultúra vagy történelem bizonyos részleteivel foglalkozott részletesebben, sőt ebből a témából írtam a szakdolgozatomat is.

-   Hogy jelenik meg a multikulturalizmus Kanadában?

-   A multikulturalizmus hivatalosan 1971 óta van jelen Kanadában, ami az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan a bevándorlók országa. Úgy, mint az USA-ban, a 19. században itt is egy angol-szász országot akartak létrehozni, ami sikerült is, hiszen Kanada hivatalos nyelve a francia mellett az angol. A különböző nációk beolvasztása az angol-szász kultúrába nem olyan erőteljesen történt, mint az USA-ban, ahol az „olvasztótégely” (melting pot) jelenség volt a jellemző. A 20. században Kanadát inkább a mozaik struktúra jellemezte, amelynek értelmében a különböző nációk egy fajta mozaikként egymás mellett éltek megtartva saját nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat stb. Később, a 60-as évek folyamán a multikulturalizmus került egyre inkább előtérbe, és kormányszinten hivatalossá a 70-es évek elején vált. A rendelet értelmében mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, a kultúráját, a hagyományait, a szokásait és a nyelvét. Ez Kanadában a multikulturalizmus, ami nagyon erőteljesen van jelen.

-   Mennyire különbözik a kanadai multikulturalizmus az amerikaitól?

-   Az USA-ban az „olvasztótégely” (melting pot) jelenség volt mindig a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a különböző nációk asszimilálódtak, vagyis beleolvadtak az angol nyelvű amerikai társadalomba felvéve annak szokásait, nyelvét, hagyományait és kultúráját. Kanadában a multikulturalizmus révén nem ez volt a jellemző, hanem a már említett mozaik struktúra volt érvényben. A mai amerikai társadalomra már inkább a „vegyes saláta” („mixed salad”) kifejezés illik, hiszen a nagyvárosokban, például New York, Chicago, Miami, Los Angeles egész városnegyedek vannak, ahol egy bizonyos náció él, például a mexikóiak, spanyol ajkúak. Példaként megemlíthetjük még New Yorkban a zsidó- és a kínai negyedet, ahol az ott élők, ugyanúgy mint Kanadában, szabadon gyakorolják nyelvüket, vallásukat, kultúrájukat. Sőt, az amerikai statisztikai adatok azt mutatják, hogy 30-50 éven belül már nem az angol ajkú lakosság lesz többségben, hanem az ázsiai, például a kínai, vagy akár a spanyol, hiszen a déli államokban már olyan számban vannak spanyol ajkúak jelen, hogy sok helyen, például az üzletekben mindkét nyelven feliratozzák a dolgokat. Így a multikulturalizmus, akár csak Kanadában, erőteljesen jelen van, csak erre vonatkozóan még hiányoznak azok a törvényben lefektetett jogszabályok, amelyek a multikulturalizmust ugyanúgy rögzítik, mint Kanadában.

-   Mi jellemző a kanadai irodalomra?

-   A kanadai irodalomra általánosságban véve a sokrétűség és a multikulturális perspektíva a jellemző. Ezt tovább bonthatjuk a különböző régiókra mint például a nyugati part vagy a préri irodalom vagy pedig keleti régió. Ezeken kívül még ott vannak az Atlanti-óceán mentén elhelyezkedő kisebb szigetek, amelyek tartományokat alkotnak (New Brunswick, Nova Scotia, Prince Edward Island). A multikulturális irodalomban leginkább az identitás kérdése jelenik meg: a szerzők leginkább a gyökereik, múltuk és identitásuk kérdéseit boncolgatják. Ez az irodalom nagyon sokszínű, hiszen itt megtalálunk magyar kanadai íróktól kezdve angol-szász vagy más európai és ázsiai származású írókat is, akik gyakorta visszanyúlnak a saját nyelvi gyökereikhez boncolgatva, vizsgálva azt, hogy identitásuk révén hogyan látják például a kanadai társadalmat; például Rohinton Mistry The Swimming Lessons (Az úszás órák) című novelláját lehet megemlíteni. Az identitáskeresés műfaja nemcsak a rövid elbeszélés és a regény területén van jelen, hanem a dráma és költészet terén is, ahol az 1970-es évek óta nagyon jelentős művek születtek.

-   Milyen tapasztalatokat szerzett Kanadában a multikulturalizmussal kapcsolatban?

-   A kanadai nagyvárosokra is jellemző a sokszínűség és ez a mindennapi vásárlások alkalmával is látható. Amikor az ember az utcán sétál vagy bemegy egy boltba, vagy akár az egyetemi könyvtárban nézelődik, rendkívül szembetűnő a társadalomnak a sokszínűsége. Szerintem egy magyarnak kissé szokatlan ez, mert mi még kevésbé vagyunk ahhoz hozzászokva, hogy ázsiaiakat vagy színes bőrűeket látunk az utcán, sőt mindennapi kapcsolatba is kerülünk velük a teendőink során. Kanadában viszont ez egy teljesen normális dolognak tekinthető.

-   Mennyire jelentős a kanadai magyarok szerepe a multikulturalizmusban?

-   Manapság Kanadában körülbelül háromszázezerre tehető az ott élő magyar kisebbség száma. Szerepük nyilvánvalóan a nagyobb városokban a jelentősebb, például Torontóban vagy Edmontonban, ahol magyar iskolákat találunk. Jelentős a magyar kulturális jelenlét, ami például kulturális estekben, néptánc csoportokban és magyar nyelvű kiadványokban nyilvánul meg. A vancouveri Magyar Ház (Hungarian Cultural Society, Vancouver B.C.) néptánc klubja népszerű a kanadaiak körében is, akik szívesen táncolják a magyar néptáncokat. A kanadai magyar közösségek fontosnak tartják a magyar nyelv és a kulturális hagyományok fenntartását. Ez a multikulturalizmus egyik jellemző sajátossága. A magyarok is szabadon gyakorolhatják a nyelvüket, hagyományaikat és a kultúrájukat. Ez nagyon fontos szerepet játszik a magyar identitás és kultúra fenntartásában, megőrzésében és a fiatalabb generációknak való átadásában.

A vancouveri Magyar Ház (Hungarian Cultural Society, Vancouver BC) magyar honlapját megtekinthetik: http://www.hungariansociety.ca/index.htm

A Magyar Ház alosztályai, csoportjai:

Csárdás Tánccsoport

Vancouveri Magyar Színház

Elszakított Területek/Erdély

Nimród

Nosztalgia – Aranykorúak Klubja