A Pest Megyei Hírhatár arról számolt be, hogy egy neve elhallgatását kérő beteg éppen műtét előtt állt, akivel az előzetes kivizsgálás intézésekor közölték, hogy nem biztosított. Volt olyan beteg, aki a rendszeres gyógyszerfelírás alkalmával szembesült a háziorvosánál arról, hogy baj van. Amikor érdeklődni próbált, senki nem tudta megmondani, hogy hol, és hogyan intézhetné jövedelem hiányában a TAJ-kártyája érvényességét, és miként juthat hozzá súlyos betegen a rendszeresen szedett gyógyszereihez, illetve az orvosi kontrollvizsgálatokhoz.

Egy portál tájékoztatást kért az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól az érintettek által kifogásolt eljárásról. Megkérdezték, lehetséges-e, hogy már a felülvizsgálat után született visszaminősítő határozat meghozatalával egyidejűleg, illetve a rehabilitációs felülvizsgálat kellős közepén, a jogorvoslati eljárás vége előtt megszűnjön az érintettek biztosítása?

Piros lámpa esetén is el kell látniuk az egészségügyi szolgáltatóknak a beteget, így az említett személyi kör sem kerül ki a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokból. Az egészségügyi szolgáltatónak, ha a jogviszony ellenőrzésekor észleli, hogy a beteg jogviszonya rendezetlen - azaz piros lámpás - akkor erről és a rendezés lehetőségeiről - az ellátás nyújtása mellett - írásban tájékoztatnia kell a beteget. Az NRSZH módosító/felülvizsgáló határozata alapján tehát a beteg csak a pénzbeli ellátások igénybevételétől eshet el - közölte az OEP.

A korábban valamely rokkantsági ellátásban részesülő beteg, e jogcímen történő egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a folyósító szerv jelenti az OEP jogviszony nyilvántartásába. Az egészségbiztosító a természetbeni ellátás igénybe vételekor tájékoztatja/értesíti a beteget a rendezetlen jogviszonyról, és jelzi a jogviszony rendezésének szükségességét és módját - közölte az egészségbiztosítási pénztár.

Elvéreztek a rokkantnyugdíj-rendszer átalakítására vonatkozó elképzelések

A kormány a költségvetési lyukak befoltozása érdekében 2011 tavaszán célul tűzte ki, hogy átalakítja a rokkantnyugdíj-rendszert. Ennek hatásaként azt remélte, hogy százezrek térnek vissza a munkaerőpiacra, ezáltal 100 milliárd forintot spórolhat a költségvetés - idézi fel a Policy Agenda.

Az elemző cég 2012 októberében arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés augusztus végi adatai alapján úgy tűnik, az év végéig akár 10-15 milliárd forinttal is túllépik a rokkantsági ellátásokra tervezett 342 milliárd forintos keretet. Az idei év elején nyilvánosságra került adatok alátámasztották az előrejelzést: a múlt évben 358 milliárd forintot fordított a költségvetés rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra. Vagyis bebizonyosodott, hogy nem lehet tömegeket visszavezetni a munkaerőpiacra.

A rossz kiindulópontok mellett a végrehajtás is komoly problémákkal szembesült. Az 57 év alatti teljes létszám átvizsgálását nem volt képes a kormányzat elvégezni. Még októberben azzal számoltunk, hogy szemben a 2010-ben végzett 92 ezer felülvizsgálattal 50 ezer minősítést tudnak elvégezni 2012-ben. Az év végi tényadat azonban még ennél is rosszabb, 44 ezer lett. Tehát a felülvizsgálandó körnek még 15 százalékával sem végeztek.

A létszám csökken, de nem a reform miatt

Az elmúlt évekre visszamenőleg azt látható, hogy 2006-ban még 700 ezer olyan ember volt, aki nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt és így kapott rokkantnyugdíjat, vagy egészségkárosodott személyeknek járó juttatásokat. Ez a szám 2009-re lecsökkent 570 ezerre, majd 2011-re 470 ezerre.

A 2012-es átalakítás után ez a csökkenés nem volt látványos, mivel kilenc hónap alatt csupán 20 ezer ember került ki az ellátásból, vagy vált öregségi nyugdíjassá. Azaz az adatok nem igazolják, hogy sikerült volna tömegesen kiszorítani visszaélőket, sőt a létszámcsökkenése mögött inkább az áll, hogy egyre többen töltik be az érintetti körből a nyugdíjkorhatárt, vagy időközben elhaláloznak.

A múlt évben elvégzett 44 ezer felülvizsgálatból 4700 esetben állapították meg, hogy nincsen olyan fokú egészségkárosodása, amely miatt indokolt az állami szociális támogatás. Ezzel szemben első fokon 29 ezer embernek ítéltek valamilyen jellegű rokkantsági ellátást. Azaz többen kerültek be tavaly a rendszerbe, mint ahányan a felülvizsgálatok miatt kikerültek belőle - ecseteli a Policy Agenda.

Továbbra is védettek maradnak a rokkantak, és a fogyatékosság is bekerül a támogatásra jogosultsági körbe

A rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezésében, amely kimondja, hogy mely esetekben jogosultak támogatásokra a magyar állampolgárok. Az összes kormánypárti képviselő által aláírt negyedik Alaptörvény-módosításról szóló eredeti törvényjavaslat szerint kikerült volna a támogatott körből a rokkantság, helyette a fogyatékosság került volna be. Ebben az esetben a rokkantaknak semmilyen ellátást nem garantált volna az Alaptörvény. A módosítás ellen több civil szervezet is tiltakozott. A kormánypártok végül megfogadták a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kérését, hogy ne szűkítsék, hanem bővítsék a szociális biztonság alanyainak körét: emeljék be az Alaptörvény XIX. cikkébe a fogyatékosság fogalmát, és tartsák meg a rokkantságét is. A kétféle állapot ugyanis sem a jogi szabályozás, sem az ellátások tekintetében nem fedi le egymást. Az Alaptörvény XIX. cikke a jövőben így szól majd:

"Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult".

forrás: richpoi.com